Könyvek
kategóriák

Az alma ventúriás varasodása - biológia, előrejelzés és védekezés

Szerző: Holb Imre (szerk.)
Ár: 3200 Ft Kiadói ár: 2560 Ft Megtakarítás: 20 %
Kosárba
pénztárhoz

Az elmúlt években jelentős változások következtek be a növényvédelemben, így az almavarasodás elleni védelem koncepciójában is: előtérbe került az integrált védekezés, egyre terjed a komplex előrejelzések modellszerű alkalmazása és az ökológiai védekezés is.

mutass többet mutass kevesebbet
Terjedelem: 120 oldal
ISBN/ISSN: 9789639422511
Méret: B5
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Tartalomjegyzék:

TARTALOMJEGYZÉK

Előszó

Tartalomjegyzék

Bevezetés

A betegség és a kórokozó általános jellemzői (dr. Holb Imre)
A betegség megjelenése, földrajzi elterjedtsége és géncentruma
Az alma ventúriás varasodás tudományos és népies elnevezései
A kórokozó morfológiai jellemzői
Ivaros forma
Ivartalan forma
Az okozott tünetek
Tünetek a levélen
Tünetek a csészelevélen
Tünetek a virágon
Tünetek a gyümölcsön
Tünetek a hajtáson, a vesszőn és a rügypikkelyen

A kórokozó életciklusa (dr. Holb Imre)
Az ivaros életszakasz
A gomba ivaros életszakaszának kezdete
A kórokozó áttelelése, a pszeudotécium fejlődése, érése
A kórokozó aszkospóráinak érése, szóródása, terjedése
és megtapadása
A kórokozó csírázása, behatolása és fejlődése a gazdanövényben
Az ivartalan életszakasz
A konídiumok képződése és terjedése

A betegség járványtani jellemzői (dr. Holb Imre)
Az alma ventúriás varasodás járványok történeti áttekintése
A járvány-kialakulás tényezői és a kórokozó kapcsolata
A gazdanövény szerepe a járványok kialakulásában
A gazdanövény ventúriás varasodással
szembeni rezisztenciája
Almafajták fogékonysági jellemzői és a ventúriás
varasodással szembeni rezisztencia-nemesítés
A gazdanövény kritikus életszakaszainak és kondíciójának befolyásoló szerepe a kórokozó által kiváltott fertőzések kialakulásában
A gazdanövény kritikus életszakaszainak értékelése
a betegség kialakulása szempontjából
A gazdanövény kondicionális állapotának értékelése
a betegség kialakulása szempontjából
A fajta befolyásoló szerepe a kórokozó életciklusában
A fajta befolyásoló szerepe az ivaros életszakaszban
A fajta befolyásoló szerepe az ivartalan életszakaszban

A környezeti és egyéb tényezők járványtani szerepe
a kórokozó életciklusában
A pszeudotécium- és aszkospóra-képződést befolyásoló tényezők
A lombhullást megelőző befolyásoló tényezők
A lombhullást követő befolyásoló tényezők
Befolyásoló tényezők az aszkospórák képződése
és a fertőzési időszak között
Aszkospórák
Konídiumok
Az aszkospórák és konídiumok fertőzését befolyásoló tényezők
A levélfertőződést befolyásoló környezeti tényezők jellemzése
A gyümölcs fertőződését befolyásoló környezeti,
tényezők jellemzése
Befolyásoló tényezők az inkubációs idő alatt

A járvány-kialakulás jellemzői és a járványjellemzők
hasznosítása a védekezésben
A fertőzés éves lefutásának mérése
Mérőszámok
Mérési követelmények
A járvány-kialakulás tulajdonságai
A járvány időbeni lefolyása
Járványtípusok betegség mérőszámok alapján
A betegség terjedésének és a fertőzőanyag mennyiségének elemzése
Járványtani tulajdonságok felhasználása a kórokozó elleni védekezésben..
A fertőzöttségi gyakoriság és mérték szerepe a gyümölcskárosodás meghatározásában
Az utolsó fungicides kezelés meghatározása

Előrejelzés
A kórokozó fejlődésének nyomon követése és modellezés
(dr. Holb Imre)
Direkt módszerek
A primer fertőzőanyag mennyisége — potenciális aszkospóra
dózis meghatározás
A pszeudotécium-érettség vizsgálata
Spóracsapdák használata
A csapdák működési elvei és főbb használati jellemzői
Indirekt módszer
Hőfoknap-modell
A gazdanövény fejlődésének figyelemmel kísérése (dr. Holb Imre)
Az időjárási adatok gyűjtése és elemzése (dr. Holb Imre)
Az alma ventúriás varasodás előrejelzésének hazai helyzete
és tapasztalatai (Sallai Pál)

Védekezés
Az alma ventúriás varasodás elleni védekezés története
(dr. Holb Imre és Sallai Pál) 1880—1920
A bordói lé kifejlesztése
A fitotoxicitás csökkentése és a szerhatékonyság növelése
A kórokozó alaposabb megismerésének hatása a permetezési
programok fejlődésére
A növényegészségügyi prevenciós eljárások első alkalmazásai
Az első, növényfenológiára alapozott preventív
permetezési programok
1920—1950
A preventív védekezési programok első sikertelenségei
1950—1980
1980-tól napjainkig

Az alma ventúriás varasodás elleni védekezés hagyományos útja
Új fungicid hatóanyagok megjelenése és aktivitásuk jellemzése
(dr. Holb Imre)
Hagyományos védekezési technológiák
(dr. Holb Imre és Simon Zoltán)
A kémiai növényvédelemben alkalmazható hatóanyagok és jellemzésük(Simon Zoltán)
Kontakt hatású hatóanyagok
Rézvegyületek
Ditiokarbamát származékok
Ftálimid származékok .
Antrakinon származékok
Szulfamid származékok
Klór-nitril származékok
Fenil-pirimidin származékok
Mélyhatású és felszívódó hatóanyagok
Guanidin származékok
Benzimidazol származékok
Anitin-pirimid származékok
Piperazin származékok
Pirimidin származékok
Triazol származékok
Strobilurin származékok

Az alma venttíriás varasodás elleni integrált védekezés
A kártételi küszöb (dr. Holb Imre)
A terméscsökkenés és a betegség mértékének felvételezése
(dr. Holb Imre)
A terméscsökkenés felvételezése
A betegség mértékének felvételezése
Az integrált védekezést elősegítő és gátló tényezők
A növényegészségügyi prevenció: stratégia és lehetőség
az alma ventúriás varasodás elleni környezetkímélő védekezésekben
(dr. Holb Imre)
Mechanikai és agrotechnikai elemek
Biológiai növényvédelemre alkalmas élő szervezetek
Kémiai anyagok prevenciós használata az alma ventúriás varasodás ellen
Fungicid-rezisztencia (dr. Holb Imre)
Dodin-rezisztencia
Benzimidazol-rezisztencia
Az ergoszterol bioszintézist gátló
(EBI) hatóanyagok rezisztenciája
Strobilurin-rezisztencia
A rezisztencia kialakulását befolyásoló tényezők
Rezisztencia elleni stratégiák
Fungicidek mellékhatásai (Sallai Pál)
Az integrált védekezési elemek beépítése az alma ventúriás varasodás
elleni védekezési programokba (dr. Holb Imre)
Az egyes ma használatos szimulációs modellek specifikus jellemzői

Az alma ventúriás varasodás elleni integrált
védekezési stratégia beépítése az integrált almavédelembe
(dr. Holb Imre)
Döntéstámogató (szakértői) rendszerek
A ventúriás varasodás elleni hagyományos és integrált növényvédelmi technológia hazai tapasztalatai üzemi körülmények között (Sallai Pál)
Az alma ventúriás varasodás elleni ökológiai védekezés
Az ökológiai növényvédelmet eló’segítő technológiai elemek
(dr. Holb Imre)
Fajtaválasztás
Tápanyag-gazdálkodás, talajvédelem, talajművelés
Öntözés
Az ökológiai növényvédelmi technológia (dr. Holb Imre)
Általános elvek
Alkalmazható készítmények és technológiai javaslatok
Az alma ventúriás varasodás ökológiai védekezési tapasztalatai
Nyugat-Európában (dr. Bart Heijne)
A kórokozó áttelelési lehetőségei
Készítmények
A réz helyettesíthetősége
Értékelés

Magyarországon az alma ventúriás varasodás ellen alkalmazható készítmények köre 2002-ben (dr. Holb Imre és Simon Zoltán)
Integrált védekezésben alkalmazható készítmények köre
Kontakt hatóanyagú gombaölő szerek
Mélyhatású és felszívódó hatóanyagú gombaölő szerek
Kombinált hatóanyagú gombaölő szerek
Hagyományos védekezésben alkalmazható készítmények köre
Az alma ventúriás varasodás ellen használható készítmények
ökológiai termesztésben

Irodalomjegyzék

mutass többet mutass kevesebbet

Olvasson bele:

A járvány-kialakulás jellemzői és a járványjellemzők hasznosítása a védekezésben

A fertőzés éves lefutásának mérése

Mérőszámok
A precíz védekezési döntések előfeltétele, hogy ismerjük az ültetvényünkben jelenlévő fertőzőanyag mennyiségét, amely a járványok kialakulásának alapja. Ehhez szükségünk van megbízható felvételezésekre, amelyekkel mérhetjük a fertőzés éves lefutását, majd ezt követően elemezhetjük a kialakult járvány dinamikáját is.

3. táblázat: A levél- és a gyümölcs-fertőzöttség %-ához tartozó skálaértékek

A biztos betegség-felvételezéshez mérőszámok szükségesek. A mérőszámokkal szemben alapvető követelmény, hogy egyszerűek, praktikusak, de mégis precízek legyenek. A két legfontosabb mérőszám a fertőzöttségi gyakoriság és a fertőzöttségi mérték.
A fertőzöttségi gyakoriság: a beteg növényi rész darabszáma, vagy százalékos aránya a megvizsgált összes növényi rész arányában kifejezve. Pl. ha a megvizsgált növényi rész 100 db levél és ebből 25 db fertőzött, akkor a betegség fertőzöttségi gyakorisága 25%.
A fertőzöttségi mérték: a beteg növényi rész területi kiterjedése a teljes vizsgált növényrész felületének százalékában kifejezve. Az előbbi példánál maradva, ha a megvizsgált 100 db levél 1600 cm2 felületű és ebből 800 cm2 varasodás foltokkal borított, akkor a betegség fertőzöttségi mértéke 800/1600x100 = 50%.
A ventúriás varasodás fertőzöttségi gyakoriságának felvételezése során azokat a leveleket és gyümölcsöket tekintjük fertőzöttnek amelyeken legalább egy, szemmel jól látható folt látható. A ventúriás varasodás fertőzöttségi mértéket meghatározni már összetettebb feladat. Ennek meghatározásához az 1900-as évek első felében hajtás-, levél- és gyümölcs-fertőzöttség diagramokat szerkesztettek (Tehon és Stout, 1930; Croxall et al., 1952a, 1952b). Később e diagramokat helyettesítették a varasodás felvételezési skálák, ahol %-os fertőzöttségi intervallumokat használtak. Az intervallumokhoz egy-egy skálaérték tartozott. A skálaértékek és a skálaértékekhez tartózó fertőzött egységek darabszáma alapján határozták meg a fertőzöttség mértékét. Hazánkban a levél- és gyümölcs varasodás fertőzöttségi mértékének számításához alkalmazható skálák (3. táblázat), a Croxall-féle skálák módosított változatai (Holb, 2001a). A fertőzöttségi mérték a gyümölcs felvételezésekben ritkán használt mérőszám. Ennek oka, hogy az értékei kicsik, ezért a gyakorlat számára ennek helyettesítésére a „gyümölcsönkénti varas foltok száma” és a „gyümölcsönkénti varas foltok mérete” mérőszámok
javasolhatók.

Mérési követelmények
A betegség-felvételezést a védekezési rendszer és a fajta függvényében végezzük. A mérésekkel szemben támasztott legfontosabb követelmény az, hogy a betegség-felvételezéseket rendszeresen kell végezni. A varasodás fertőzés éves lefutásának precíz méréséhez a primer fertőzés időszakában minimálisan hetenkénti, a szekunder fertőzés időszakában kéthetenkénti levél- és gyümölcs-felvételezés szükséges.


A járvány-kialakulás tulajdonságai

A járvány időbeni lefolyása
A betegség lefolyását az idő függvényében ábrázolva járványgörbét kapunk, amely általában egy ún. telítődési görbével írható le (Analitys, 19’73; Jeger, 1984) (27. ábra). A járványgörbékre a. »nyújtott S” alak jellemző. A járványgörbék alapvetően 3 fázisra oszthatók:
1.) a lassú növekedés fázisa a lagfázis,
2.) exponenciális növekedés fázisa a logfázis,
3.) a stagnáló fázis a terminális fázis.
A járványgörbék lefutása függ a fajtától, a fertőzési nyomástól, a védekezés hatékonyságától és az időjárástól, így a görbék kiválóan jellemezhetik egy-egy védekezési program vagy egy-egy fajta járványjellemzőit. Az egyes járványgörbékből p1. leolvasható a járvány-kialakulás sebessége, vagy a felhalmozódott fertőzőanyag mennyisége is (27. ábra). Erre vonatkozó széleskörű vizsgálati eredmények Holb (2001a) munkájában találhatók.

Járványtípusok betegség mérőszámok alapján
A fertőzöttségi mérték, mint mérőszám sokkal pontosabb, de felvételezése sokkal időigényesebb, mint a fertőzöttségi gyakoriságé. Következésképp, ha a fertőzöttségi gyakoriság és a fertőzöttségi mérték közötti kapcsolat kifejezhető, akkor a fertőzöttségi mérték helyett elegendő lenne a fertőzöttségi gyakoriság felvételezése. Seem (1984) 3-féle fertőzöttségi gyakoriság és mérték kapcsolatot mutatott be (28. ábra). Seem feltételezte is, hogy a betegségek fertőzöttségi gyakorisága és mértéke közötti kapcsolat fajtánként, védekezési technológiánként és termőhelyenként változhat.

A betegség terjedésének és a fertőzőanyag mennyiségének elemzése
A betegség terjedésének és a fertőzőanyag mennyiségének elemzése során pontosabb képet kaphatunk a járványok tulajdonságairól. Ehhez a fertőzés éves lefutásának ábrázolása után olyan jellemzőket kell meghatároznunk, mintpl. a betegség terjedése a fa lombkoronáján belül, vagy a járvány-kialakulás sebessége, vagy az éves fertőzőanyag mennyisége.
— A betegség-terjedés mértéke a lombkoronán belül
Általánosságban kijelenthető, hogy a fiatal szöveteken erősebb a fertőzés és a terjedés is gyorsabb. A fertőzöttségi mérték és a fertőzöttségi gyakoriság kapcsolatok jól mutatják a fertőzőanyag „felhalmozódását”, vagy anmik terjedését a növényi részeken. A lineáris terjedés (28. ábra) azt jelenti, hogy a betegség azonos mértékben terjed és halmozódik fel a növényi részen. Ez a típus az idősebb levelek fertőződésére jellemző. Ha a járványgörbe növekvő exponenciális jellegű (28. ábra), akkor a növényi szöveteken a betegség terjedése sokkal meghatározóbb, mint annak felhalmozódása. Minél nagyobb a hajlásszög, annál gyorsabb a terjedés a felhalmozódáshoz képest. Holb (2001 a) vizsgálatai szerint a fajták a fogékonyság növekedésével többszörös mértékű betegség-terjedést és -felhalmozódást mutatnak a kis fogékonyságú fajtákhoz képest. A védekezési rendszer vonatkozásában megállapítható, hogy az ökológiai ültetvényekben a betegség felhalmozódása többszöröse is lehet az integrált rendszerű ültetvényekben tapasztaltaknak.
— A járvány-kialakulás sebessége
A betegség terjedése a legjobban a járvány-kialakulás sebességével (/3) jellemezhető (27. ábra). A járvány-kialakulás sebessége függ a fertőzött növényi résztől, a fajtától és a védekezési program hatékonyságától (Holb, 200la). A növényi részeken való járvány-kialakulás mindig a legfogékonyabb növényi részeken a leggyorsabb. Ennek megfelelően fiatal levél — gyümölcs — idősebb levél terjedési sebesség sorrend állítható fel. A fajta szerepe az egyik legmeghatározóbb a járvány-kialakulásban. Így a járvány-kialakulás lehet gyors (genetikailag fogékony, nagy vegetatív növekedésű fajtáknál) közepes (közepesen fogékony fajtáknál) és lassú (kis fogékonyságú, toleráns vagy rezisztens fajtáknál). A védekezés hatékonysága szempontjából megállapítható, hogy a készítmény hatékonysága és alkalmazási időpontja döntő a betegség terjedésének megakadályozásában. A ma ismert védekezési rendszerekben a leggyorsabb és a legnagyobb mértékű a járvány-kialakulás az ökológiai, azt követően az integrált majd a hagyományos védekezésben várható.
— Az éves fertőzőanyag mennyisége
Az éves fertőzőanyag mennyisége utal az adott év fertőzési ciklusainak számára és becslési lehetőséget ad a következő évi primer fertőzőanyag mennyiségére vonatkozóan is. A járvány jellemzésekor az éves fertőzőanyag mennyiségét a függvénygörbe alatti területtel (AUDPC) szoktuk megadni (27. ábra). Az AUDPC hasonló tényezőktől függ, mint a járvány-kialakulás sebessége, de hozzáadódik még egy nagyon fontos meghatározó elem: a fertőzési időszak hossza. A hosszú fertőzési időszak ugyanis még lassúbb járvány-kialakulás esetén is produkálhat nagy mennyiségű fertőzőanyagot. Minél hamarabb jelennek meg az első tünetek, és minél tovább kedvezőek az időjárási feltételek, annál nagyobb a felhalmozódott fertőzőanyag (AUDPC) mennyisége is. A fajták között az AUDPC értékek olykor több tízszeres különbséget is mutathatnak (Holb, 2000b) (4. táblázat).
Járványtani tulajdonságok felhasználása a kórokozó elleni védekezésben
A fertőzöttségi gyakoriság és mérték szerepe
a gyümölcskárosodás meghatározásában
— A betegség-felvételezési mérőszámok közötti összefüggések alkalmasak lesznek gyümölcskárosodás mértékének becslésére is. A gyümölcskárosodást a fertőzöttségi gyakorisággal (gyfgy) jellemezhetjük leginkább. A járvány mértékét a levél-fertőzöttségi gyakorisággal (hfgy) adhatjuk meg. Mindezek ismeretében a két mérőszámból képzett egyenlettel a gyümölcskárosodás trendjét is meghatározhatjuk. Pl. Holb (2001b) Jonagold fajtára, ökológiai védekezési rendszerben és csapadékos évjáratra meghatározta a két mérőszám kapcsolatát, amely gyfgy = 0,02 xhfgy + 11,24. Így Pl. ha az ültetvényünkben azt vételeztük fel, hogy a hajtások levél-fertőzöttségi gyakorisága 30%, akkor a várható gyümölcs-fertőzöttségi gyakoriság 0,8% (0,02 X 30 + 11,24 = 0,84). Az eljárás alkalmazásakor fontos, hogy a két mérőszám kapcsolatát kifejező egyenletet körülményeinkhez igazítottan határozzuk meg.

Az utolsó fungicides kezelés meghatározása
A tenyészidő második felében a másodlagos fertőzések szerepe kisebb a járványok kialakulásában és a gyümölcsök károsodásában. Ennek alapján a tenyészidőszak második felében permetezések elhagyására adódhat lehetőség. Holb et al. (2002) vizsgálatai szerint az 1% betakarításkori gyümölcs fertőzöttség biztosításához júniusban és júliusban 0%, augusztusban 5% levél-fertőzöttségi gyakoriság engedhető meg. Azaz, ha augusztus elején 5% alatti a levelek fertőzöttségi gyakorisága, akkor további varasodás elleni permetezésre nincs szükség a betakarításig.

mutass többet mutass kevesebbet

A témához kapcsolódó további kiadványok

A kategória legkedveltebb kiadványai