Vidékgazdaságtan II

5. TÁRSADALMI FOLYAMATOK
5.1. A vidékgazdaság területi fejlődése
5.2. Regionális stratégia ás fejlesztés (BOTTOM UP modell)
5.2.1. Célcsoport és a célterület lehatárolása
5.2.2. A helyi stratégiai csoport kiválasztása
5.2.3. A helyzet feltárása
5.2.4. Az adatok feldolgozása
5.2.5. SWOT analízis
5.2.6. A fejlesztési cél, jövőkép meghatározása
5.2.7. A célállapothoz vezető út
5.2.8. Monitoring és visszacsatolás
5.2.9. Konkrét projektek a régiókban
5.3. Népesedési folyamatok
5.4. A népesség gazdasági aktivitása
5.5. Foglalkoztatottság
5.6. Társadalmi tőke fogalma, helyzete
5.7. A társadalom tagoltsága
5.8. Társadalmi mobilitás
5.9. Közigazgatás, önkormányzatiság
5.10. Civil szerveződések
5.11. Szociális gondok

6. BEAVATKOZÁSI FELADATOK ÉS LEHETŐSÉGEK*
6.1. Agrár- és élelmiszertermelés lehetőségei
6.2. Diverzifikálás és multiplikálás*
6.3. Kis- és középvállalkozások támogatása
6.3.1. A NEKTAR filozófiája
6.3.2. A NEKTAR lényege
6.3.3. A NEKTAR újdonsága
6.3.4. A NEKTAR feladatai a kisvállalkozások különböző helyzeteiben.
6.3.5. A NEKTAR finanszírozása
6.3.6. Az élelmiszer feldolgozó kis- és középvállalkozások helyzete, nemzetgazdasági ás regionális szerepe
6.4. Falvak megújítása, vidéki örökség megőrzése
6.5:. Helyi kapacitások támogatása
Összefoglalás

7. VIDÉKI TÉRSÉGEK VERSENYKÉPESSÉGE
7.1. Diverzifikáció
7.1.1. Alternatív, precíziós és ökológiai gazdálkodás
7.1.2. Diverzifikáció, zöldségtermesztés*
7.1.3. Diverzifikáció, gyógynövénytermesztés
7.1.4. Diverzifikáció, falusi turizmus
7.1.5. Diverzifikáció, fenntartható energiatermelés a mezőgazdaságban, zöldenergia termelés lehetőségei.
7.2. Multifuncionális
8. A VIDÉKGAZDASÁGOT SEGÍTŐ PROGRAMOK
8.1. A PHARE program
8.2. A SAPARD program*
8.2.1. Az EU SAPARD előcsatlakozási segélyprogramjának célja többrétű volt
8.2.2. Magyar SAPARD célok
8.2.3. A SAPARD program végrehajtása és eredményei
8.3. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv
8.3.1. Az NVT eredményei
8.4. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv
8.5. Az AVOP program
8.5.1. Az AVOP naturális adatai és az összes AVOP pályázat feldolgozása
9. PROGRAMOK A JELENLEGI TERVEZÉSI IDŐSZAKRA.
9.1. Irányelvek a Tanács határozata alapján
9.1.1. Általános megállapítások
9.1.2. A természeti erőforrások fenntartható használata.
9.1.3. A mezőgazdasági és erdészeti ágazatok versenyképességének javítása
9.1.4. A környezet és a vidék állapotának javítása
9.1.5. Az életminőség javítása a vidéki területeken és a diverzifikáció ösztönzése
9.1.6. A helyi kapacitás kiépítése a foglalkoztatottság és a diverzifikáció érdekében
9.1.7. A prioritások programokká alakítása
9.1.8. A közösségi eszközök kiegészítő jellege
9.2. Irányelvek (nemzetközi)
Az elképzelések részletezésének rövid ismertetése
9.2.1. Általános elvek
9.2.2. Stratégiai elvek
9.2.3. Erőforrások
9.2.4. Beruházások
9.2.5. Fenntarthatóság, környezetvédelem
9.2.6. Diverzifikálás, LEADER
9.2.7. Pénzügyi elvek
9.3. Hazai irányelvek, jogszabályok, elképzelések
9.3.1. UMVP
9.4. Az elvek konkrét realizálása
9.5. Kapcsolódás a közösségi politikákhoz és a hazai operatív programokhoz
9.5.1. Kapcsolat a közösségi politikákkal és prioritásokkal
9.5.2. Kapcsolódás a hazai operatív programokhoz
9.6. Az UMVP eddigi eredményei
9.6.1. I. tengely
9.6.2. II. tengely
9.6.3. III—IV. tengely
9.7. Uj Magyarország Fejlesztési Terv eddigi eredményei
10. A VIDÉKI GAZDASÁG FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI (LEADER).
10.1. A LEADER fogalma
10.2. A LEADER története
10.3. LEADER-proram Magyarországon
10.4. LEADER az Uj Magyarország Vidékfejlesztési Programban
10.4.1. Az UMVP LEADER program megvalósításának lépései, jogi keretei
10.4.2. Példaértékű LEADER-projektek...
11. HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TERSEGEK
11.1. A térségek lehatárolása
11.2. Elmaradott térségek felzárkóztatása
11.3. Vidékgazdaság fejlesztése
11.3.1. Agrár- és élelmiszeripari lehetőségek
11.3.2. Újraiparosítás
11.3.3. Tercier szektor
11.3.4. Kvaterner szektor
11.3.5. Egyéb megoldások ás lehetőségek
FELHASZNÁLT IRODALOM
MELLÉKLETEK
FOGALMAK

5. Társadalmi folyamatok
-----------------------------
A társadalmi folyamatok vizsgálata a beavatkozási lehetőségek és szükségességek meghatározására a vidékgazdaság fejlődése szempontjából alapvető jelentőségű.
A regionális tudomány is központi kérdésként kezeli a térbeli dimenziók hatásait (térbeli koncentrálódás, globalizáció, regionalizáció, lokalizáció) főleg azért, mert
azok jelentősen befolyásolják az egyes területi egységeken élők életesélyeit.
Magyarországon is kutatás tárgya a nyugat-kelet, Budapest-vidék kapcsolatrendszer, de ma már észak-dél és további centrum-periféria különbségekkel, valamint a Győr-Székesfehérvár-Budapest-Kecskemét-Szeged fejlődési ív és azokon kívül eső területek elkülönítésével és a határmentiséggel is számolnunk kell.
KIRÁLY (2009) szerint „A téma időszerű, aktualitását éppen maga a térbelisége adja, hiszen a tér, az abban kialakuló, társadalmi-gazdasági kapcsolatok, a lokális sajátosságok, a globálisan tapasztalható jelenségek folyamatos változása megköveteli, hogy a területfejlesztési politika mindig időszerű válaszokat adjon a területi problémákra. Ehhez pedig nélkülözhetetlen a gazdasági, társadalmi jellemzők, életszínvonal, életminőség, az azokban bekövetkezett változások nyomon követése, a területi heterogenitás elemzése települések, kistérségek, megyék és régiók szintjén egyaránt.”