Közgazdaságtan

ELSŐ RÉSZ
BEVEZETÉS 11
I. fejezet
A KÖZGAZDASAGTAN ALAPEOGALMAI 11
1. A gazdaság és a gazdálkodás 11
A gazdaság fogalma 11
Szükségletek és javak 12
Termelés, termelési tényezők 12
A gazdálkodás választás 13
A termelési lehetőségek határa 14
2. A közgazdaságtan tárgya és alapkérdései 15
3. A gazdaság tulajdoni és szervezeti struktúrája 15
A háztartás 16
Üzleti szervezet (vállalat) 17
Az állam (kormányzat) 17
4. A gazdasági tevékenységek összehangolása, a gazdasági koordináció 18
Specializáció és munkamegosztás 18
A gazdasági koordináció alaptípusai 18
5. Az elméleti közgazdaságtan részei 20
II. fejezet
PIACGAZDASAGI ALAPFOGALMAK 22
1. A piac és a piaci szereplők 22
A piac elemei 22
Apénz 23
A pénz funkciói 23
A pénzfejlődés szakaszai 24
Piaci szereplők 24
2. A kereslet és kínálat függvényszerű ábrázolása 25
3. A Marshall-kereszt 26
4. Az árak gazdasági szerepe 27

5. A piaci verseny jellege, piaci formák 27
A tökéletes versenypiac jellemzői 27
A monopolpiac jellemzői 28
6. Alapvető piacok 28
7. Egy módszertani kérdés: a határelemzés 29

III. fejezet
A KÖZGAZDASÁGI ELMELETEK FEJLŐDÉSE 31
1. A kezdetek 31
2. Merkantilizmus és fiziokratizmus 31
3. A klasszikus közgazdaságtan 32
4. Marx és a marxizmus 33
5. A neoklasszikus közgazdaságtan 34
6. A keynesi forradalom 34
7. A monetáris ellenforradalom 34
8. Ujabb irányzatok a gazdaságelméletben az 1930-as évektől napjainkig .... 35
MÁSODIK RÉSZ
BEVEZETÉS A MIKROÖKONÓMIÁBA 37

IV. fejezet
A TERMEKPIAC KERESLETI OLDALA; A FOGYASZTOI
MAGATARTÁS ELEMZÉSE 37
1. A termékpiac szereplői és jelenségei 37
2. Fogyasztói magatartás és kereslet 38
A hasznosság elmélete 38
A hasznosság mérhetősége 40
A fogyasztói döntés optimalizálása 40
Közömbösségi görbe és költségvetési egyenes 41
A jövedelem és az ár hatása a keresletre 44
3. A piaci kereslet rugalmassága 44

V. fejezet
A TERMEKPIAC KINALATI OLDALA 48
1. Üzleti szervezet — üzleti vállalkozás — vállalat 48
A vállalat és környezete 49
Vállalati célok, stratégia és taktika 49
2. Az üzleti vállakozások alaptípusai 50
Az egyszemélyes vállalat, magáuicég 50
Társaság 50
A részvénytársaság 50
3. A vállalati gazdálkodás alapfogalmai 52
A vállalat költségei 52
Bevétel és profit 52
4. A termelés mikroökonómiája 53
Időtávok a mikroökonómiában 53
A rövid távú termelési függvény 55
Rövid távú költségfüggvények 56
5. A kínálat meghatározódása rövid távon 57
A kompetitív vállalat kínálatának alakulása 57
A monopolváHalat kínálata 59

VI fejezet
A TERMELÉSI TÉNYEZŐK PIACA 61
1. A termelési tényezők csoportosítása 61
2. Az erőforrások keresletének és kínálatának főbb összefüggései 61
A termelési tényezők kereslete 61
A termelési tényezők kínálata 63
3. Munkapiac 63
A munkakínálat 63
A munkakereslet 64
A munkabér alakulása 65
Bérkülönbségek 65
A bérek alakulása kompetitív viszonyok között 66
A bérek és a munkakereslet alakulása nem kompetitív viszonyok között .... 67
4. A tőkepiac sajátosságai 67
Pénz és értékpapírpiac 67
Bankhitelek, bankbetétek 68
Értékpapírtípusok 69
Az értékpapírpiacok — a tőzsde 70
A reáltőke piaca 71
5. Tőkebefektetések értékelése — vagyonértékelés 72
Az idő szerepe, jövőérték, jelenérték 72
Vagyonértékelés 73
6. A földjáradék 73
A földjáradék típusai 74
A föld ára 75
7. A vállalkozó mint termelési tényező 76
A vállalkozói szolgáltatás díja 76
8. A jövedelmek elosztása 77

VII. fejezet KÖZÉRDEK ÉS PIAC - KÖZJAVAK ÉS EXTERNÁLIAK 78
1. A tevékenységek egyéni és társadalmi megítélésének különbözősége 78
Az egyéni döntéshozók ítéletein alapuló haszonelvű piac működése 78
Az egyéni és társadalmi megítélés különbsége 79


2. A közjavak . 80
Tiszta magánjavak, tiszta közjavak és átmeneti megoldások 80
A közjavak kereslete és kínálata 81
3. Az externális hatások 82
Az externáliák fogalma, csoportosításuk 82
A jóléti közgazdaságtan nézetei az exterjiáliákról 82
A jogi-közgazdasági iskola felfogása az externáliákról 83
Az externális hatások internalizálásának szintjei 84
Az externális hatások minősített esete: a környezetszennyezés 85

HARMADIK RÉSZ
A MAKROÖKONÓMIA ALAPJAI 87

VIII. fejezet
A MAKROOKONOML4 ALAPKERDESEI ES ALAPOSSZEFŰGGESEI .. 87
1. A makroökonómia tárgya 87
2. A makroökonúmia céljai és eszközei 88
3. Alapfogalmak és alapösszefüggések 89
Alapfogalmak 89
Aggregált kínálat és aggregált kereslet 90
Gazdasági szférák 90
A kétszereplős makrogazdasági körforgás 91
A makrogazdasági tevékenységek számbavétele 92
Nemzetgazdasági mérlegek 92
4. A makrogazdasági mutatószám-rendszer 93
Reálfolyamatok számbavétele. A nemzeti kibocsátás (output) mérése 93
A nemzeti kibocsátás és a nettó gazdasági jólét (NEW) 96
Jövedelmi folyamatok számbavétele: a makrogazdasági jövedelem
meghatározása 96
Folyó tételek számla, tőkeszámla, hazai össztermék számla 96
A makrojövedelmi folyamatok elszámolási rendszere; a társadalmi
elszámolási mátrix 98

IX. fejezet
PÉNZ - PÉNZÜGYI SZFÉRA - INFLÁCIÓ102
1. A pénzügyi rendszer működése 102
A modern pénz — hitelpénz 102
A pénzügyi szféra részterületei 102
A pénzteremtés — hitelnyújtás 103
A forgalomhoz szükséges pénzmennyiség 105
2 .Az infláció 105
Az infláció fogalma 105
Az infláció fajtái 105

Az infláció okainak magyarázata 106
Az infláció okai 106
Milyen eszközökkel fékezhető meg az infláció? 107

X. fejezet
MUNKAPIAC - MUNKANÉLKÜLISÉG 109
1. A makroszintű munkapiac 109
A munka kereslete 109
A munka kínálata 109
A munkapiaci egyensúly 110
Munkapiaci kereslet felfelé rugalmas árak és állandó pénzbérek mellett 112
Munkapiaci kínálat mint az elvárások függvénye 112
2. A munkanélküliség 113
A munkanélküliség fogalma, mérése 113
A munkanélküliség típusai 113
3. A munkanélküliség és az infláció 114
A munkanélküliség természetes rátája 114
A Phillips-görbe 114

XI. fejezet
MAKROGAZDASÁGI EGYENSÚLY - CIKLIKUSSÁG -
GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS
1. A makrogazdasági egyensúly 117
A gazdasági egyensúly fogalma
Az aggregált kínálat
Az aggregált kereslet
A gazdasági egyensúly klasszikus és keynesi értelmezése
2. A konjunktúraciklusok121
A konjunktúracildusok csoportosítása
A klasszikus gazdasági ciklus szakaszai
A ciklikusság okai
3. A gazdasági növekedés 122
A gazdasági növekedés fogalma és mérése
A gazdasági növekedés forrása és korlátai
A gazdasági növekedés típusai
A Harrod—Domar-féle növekedési modell 124
Az Erdős-féle növekedési modell 125

XII. fejezet -AZ ÁLLAM SZEREPE A MODERN GAZDASÁGBAN127
1. Az állam gazdasági szerepvállalása 127
A tervgazdálkodás 128
A fiskális politika 128
A monetáris politika 129
A gazdaságpolitika 130
A költségvetés 131
Az adóztatás alapkérdései 132

NEGYEDIK RÉSZ
NEMZETKÖZI GAZDASÁGI FOLYAMATOK 135

XIII.fejezet
A VILÁGGAZDASÁG ALAPKÉRDÉSEI
1. A világgazdaság 135
A világgazdaság fogalma
A világgazdaság kialakulásának és fejlődésének rövid történeti áttekintése 136
A nemzetközi munkumegosztásba való bekapcsolódást kiváltó tényezők
A világgazdaság fejlődésének főbb szakaszai 138
Országcsoportok a világgazdaságban 140
2. A világgazdaságot alkotó tényezők 140
A világpiac és a külkereskedelmi politika 140
Abszolút és komparatív előnyök, hátrányok 142
A nemzetközi tőkeáramlás 144
Nemzetközi vállalatok 145
A világgazdaság a gyarmati rendszer felbomlása után 146
3 . A nemzetközi pénzügyi rendszer fejlődése
Az aranystandard-rendszer 147
Az aranydeviza-rendszer 149
4 . A regionális kapcsolatok, nemzetközi pénzügyi és gazdasági szervezetek 152
A nemzetközi fizetési mérleg és az adósságszolgálat
5. A világgazdaság globális problémái

5. A neoklasszikus közgazdaságtan
..................................
A neoklasszikus közgazdaságtan a munkaérték-elmélettel vitatkozva született meg.

Három szerző alapvető műve jelent meg egymástól függetlenül 1871-ben. Mindhárman a fogyasztás és a szükségletek alapján elemezték a gazdasági összefüggéseket, és újra a csere szabadságára helyezték a hangsúlyt. Carl Menger (1840—1921) az osztrák iskola megalapítójává vált, Leon Walras (1834—1910) francia közgazdász a Svájci lausanne-i iskola megalapítója, Stanley Jevons (1835—1882) pedig az angolszász elméleti irányzat első jeles képviselője volt.
Az egyes fogyasztók szükségletkielégítése során felmerülő törvényszerűségek kutatása Smith tanainak megújítását jelenti, visszatkanyarodás a klasszikus tanokhoz. Innen ered az irányzat neve: klasszikus közgazdaságtan.
Jevons szerint a közgazdaságtan célja a csere és az ár elméletének kidolgozása. Szakítva a klasszikusok munkaérték-elméletével, szerinte a cserében nem a termelő, hanem a vásárló a meghatározó szereplő. Ezért az árat nem a költség határozza meg, hanem a termékek azon tulajdonsága, hogy szükségletek kielégítésére alkalmasak. Amilyen mértékben a termék kielégíti a szükségletet, amekkora a hasznossága, olyan mértékben hajlandó a vásárló fizetni a termékért, amihez a termelőnek is alkalmazkodnia kell.

A vizsgálati cél megváltozásával az elemzés módszere is megváltozott. Az új módszer a határelemzés, a marginalizmus. Ez az új elemzés „forradalmi” fejlődést indított el a közgazdaságtanban, ezért a neoklasszikus elmélet születését „marginalista forradalom”-nak is nevezzük.
Alfred Marshall (1842—1924), angol polgári közgazdász a piac fogyasztói oldalának elemzésáben bevezetett módszertant a termelői oldal vizsgálatára is kiterjesztette, és a két oldal elemzésével kimutatta egy áru részpiacának egyensúlyi sajátosságait.
(Marshall, 1890). Léon Walras munkássága az ún. általános egyensúlyelmélet kialakulását alapozta meg.