Mezőgazdasági gépszerkezettan

1. Mezőgazdasági anyagok mechanikai tulajdonságai (Sitkei György)
1.1. A mezőgazdasági anyagokról általában
1.2. A talajok mechanikai viselkedése
1.3. Mezőgazdasági anyagok mechanikai viselkedése
1.4. Mezőgazdasági anyagok vágása

2. Mezőgazdasági gépek automatikái (Fekete András)
2.1. Az irányítástechnika alapjai
2.2. Mérő-átalakítók
Az elmozdulás, a sebesség és a gyorsulás mérése
Erő- és nyomásmérés
Áramlásmérés
Hőmérsékletmérés
2.3. Beavatkozó berendezések
Villamos kimenetű beavatkozók
Mechanikus kimenetű beavatkozók

3. Talajművelő gépek (Bánházi János - Horváth Béla - Járj J. István)
3.1. Ekék
Agrotechnikai követelmények
Az ekék csoportosítása
Az ekék felépítése
Egyszerű és összetett ékhatás
A barázdaszelet geometriai vizsgálata
Kormánylemezek
Szántó- vagy ekevas
Előhántó
Csoroszlyák
Az ekére szerelhető altalajlazítók
Eketörzs
Az eke, illetve eketest védelme, az ekebiztosítás
Ekenád, csúszótalp
Az eke kerete
Az eketestek osztástávolsága
Az eketestre ható evők
Az ekék főbb típusai
Az ekék vontatási ellenállása
3.2. Fogas boronák, kultivátorok, lazítók
Boronák
Kultivátorok
Lazítók
Magágykészítők
3.3. Forgó talajművelő eszközök
Tárcsás tatajművelő eszközök
Ásóboronák
Forgóboronák
Küllős kapák, forgókapák
Talajmarók
Rotációs boronák
Hengerek

4. Tápanyag-kijuttató gépek (Csizmazia Zoltán - László Alfréd)
4.1. Agrotechnikai követelmények
A szilárd műtrágyák anyag-és kijuttatási jellemzői
A tömegáram és az adagolásegyenlőtlenség meghatározása
A keresztirányú szórásegyenlőtlenség meghatározása
A műtrágyaszóró gépek hosszirányú szórásegyenlőtlenségének
meghatározása
A folyékony műtrágyák jellemzői
4.2. Főbb szerkezeti egységek, működési elvek
A műtrágyaszóró gépek főbb szerkezeti egységei
A folyékony műtrágyák előállításának főbb egységei
A szervestrágya-szóró gépek főbb szerkezeti részei
A hígtrágya-kijuttató gépek főbb szerkezetei
4.3. Tápanyag-kijuttató géptípusok
Műtrágyaszóró gépek
A folyékony műtrágya kijuttatásának gépei
Szervestrágyaszóró gépek
Hígtrágya-kijuttató gépek

5. Növényvédő gépek (Dini Itrievies Grörgv - Gvürk istván - László Alfréd)
5.1. Növényvédelmi eljárások, anyagjellemzők
5.2. Agrotechnikai és növényvédelmi követelmények
Általános követelmények a permetezőgépekkel szemben I
A csávázógépekkel szemben támasztott követelmények
5.3. A növényvédő gépek működési elve, konstrukciós és alkalmazástechnikai összefüggések
A cseppképzés elmélete és jellemzői
Permetezőgépek 1
A kijuttatógépek szabályozása
5.4. Növényvédő géptípusok
A permetlékeverés gépei és eszközei
Permetezőgép-típusok
Szilárdvegyszer-kijuttató gépek
Á csávázás gépei

6. Öntözőgépek (Bertók János)
6.1. Agrotecbnikai követelmények
6.2. Szerkezeti egységek
Szivattyúk
Csővezetékek és szerelvények
Vízadagoló elemek
6.3. Az öntözőgépek főbb típusai
Esőztető öntözőberendezések
Mikroöntöző berendezések

7. Vető-, ültető- és palántázógépek (Soós Pál - Szüle Zsolt)
7.1. Vetőgépek 246
A vetőgépekkel szemben támasztott főbb követelmények
A sorbavető gépek felépítése 247
Néhány jellemző sorbavető géptípus
Direktvető gépek
A szemenkénti vetőgépek felépítése
Agrotechnikai követelmények
A magelosztás és a magtovábbítás fő változatai szemenkénti
vetőgépeken
Vetésellenőrző műszerek 281
A szórvavető gépek felépítése
7.2. Burgonyaültető gépek
A gépekkel szemben támasztott követelmények
A merítőkanalas adagolószerkezet
7.3. Palántaültető gépek
A szorítótárcsás palántázógép
A szorítóujjas palántázógép
A tápkockás palántaültető gép
Az automata palántázógép

8. Betakarítógépek (Kerekes Benedek- Láng Zoltán - Soós Pál - Szendrő Péter - Szüle Zsolt)
8.1. Szemestermény-betakarító gépek
A gabonabetakarítás gépei
A kukorica betakarításának gépei
A napraforgó-betakarítás gépei
A szója betakarításának gépei
A rizsbetakarítás gépesítése
8.2. Szálastakarmányok betakarításának gépei
A betakarítás technológiái és azok munkafolyamatai
Vágószerkezetek
Kaszáló- és rendrevágó gépek
A bálázás gépei
Szecskázógépek
8.3. Gyökgumós termények betakarításának gépei
A cukorrépa betakarításának gépei
A burgonyabetakarítás gépei
8.4. Hüvelyesek és zöldségfélék betakarításának gépei
A zöldborsó betakarításának gépesítése
Az uborka betakarításának gépei
A hagymabetakarítás gépei
A gyökérzöldségfélék betakarításának gépei
A káposztafélék betakarításának gépei
A fejes saláta betakarításának gépei
Paradicsombetakarító gépek
Zöldbab-betakarító gépek
8.5. A főbb gyümölcsfélék és a dohány betakarításának gépei
A gyümölcsbetakarító gépek csoportosítása
Dohánybetakarító gépek
8.6. Len- és kenderbetakarító gépek
Agrotechnikai követelmények
A lenbetakarító gépek fontosabb változatai
A kender betakarításának gépei

9. Termények feldolgozás előtti kezelésének gépei (Beke János - Koltay Jenő)
9.1. Magtisztító gépek
Agrotechnikai követelmények, a magtisztítás módjai
Rosták
Triőrök
Széltisztítók
Súrlódásos magtisztítók
A magvak rugalmasságkülönbségén alapuló szétválasztás
Pneumatikus válogatóasztal
Mágneses magtisztító gépek
Elektrosztatikus magszeparátor
Szín szerinti elválasztás
Kombinált magtisztító gépek
9.2. Mezőgazdasági termények szárítása
Szemestermény-szárítók
Dohányszárítók

10. Mezőgazdasági termények tárolása (Szüle Zsolt)
10.1. Agrotechnikai követelmények
10.2. Terménytároló színek
10.3. Szemes termények hűtve tárolása
10.4. Toronytárolók
10.5. Szárító-tároló telepek kialakítása
10.6. A burgonya, a hagyma és a zöldségfélék tárolása

11. Az állattartás gépei (Bölöni István - Fogarasi Lajos-GyőrJi György - Patay István - Tóth László)
11.1. A fejés gépesítése
A gépi fejés élettani alapjai
A fejőberendezések szerkezeti felépítése
A pulzátor működése és szerepe
A fejési vákuum jelentősége és előállítása
A kollektor
Vákuumszivattyúk
Tejleválasztók
A fejéshez kapcsolódó automatizálás
A fejőberendezések tisztítása
A fejőrobot
11.2.A takarmányok tartósítása erjesztéssel
Falközi silók
Erjesztéses takarmánytartósítás toronysilóban
11.3. A takarmányozási munkák gépei
Szarvasmarhák etetése
Sertések etetése
Baromfiak elhelyezése és takarmányozása
11.4. A takarmányok feldolgozása darálással
A darálógépek szerkezeti felépítése, főbb szerkezeti egységei
Méretezési összefüggések
11.5. Keveréktakarmány-gyártás
Osztályozók, felbontó és ellenőrző sziták
Keverőgépek, berendezések
11.6. Adagolók
Térfogat szerinti adagolók
Tömeg szerint adagolók
11.7. Préselt abraktakarmányok készítése
11.8. Állattartó telepek automatizált irányítása
Az állatok egyedi felismerése, azonosítása
Automatizált egyedi abrakadagolás
Automatizált mérlegelés
A kifejt tej vezetőképességének meghatározása
11.9. Az állatok itatása
11.10. Szélmotorok a legelőterületeken
Általános szerkezeti felépítés
Széliránykövetés
Viharvédelem
Szélmotoros szivattyúk
11.11. Trágyaeltávolítás, -kezelés és -felhasználás
Trágyaeltávolítás az istállóból
Súrlódási jellemzők a trágya szállításánál
A hígtrágya kezelése és felhasználása

Irodalomjegyzék
Tárgymutató

5. Növényvédő gépek
5.1. Növényvédelmi eljárások, anyagjellemzők
A növényvédelem a termesztett növényeket károsodással vagy megsemmisüléssel fenyegető veszélyek elhárítására alkalmas eljárások összessége. A növényeket fenyegethetik betegségek (vírusok, mikroplazmák, baktériumok, gombák), állati kártevők (talaj lakó rovarok, lepkék, tetvek atkák, csigák, darazsak, rágcsálók, madarak stb.), gyomnövények, fagy, jégverés és más károkozók. Az eljárások a következő csoportokra oszthatók:
— agrotechnikai (ellenálló fajták termesztésével, állománysűrűség helyes megválasztásával, sorközműveléssel stb.),
— mechanikai, fizikai (rovarfogó eszközökkel, hőkezeléses fertőtlenítéssel, fagyvédelemmel stb.),
— biológiai (kártevőket elpusztító élőlényekkel stb.) és
— kémiai (gombaölő, rovarölő, gyomirtó, baktériumölő stb. hatású vegyszerekkel).
A különböző módszerek vegyszertakarékos alkalmazását integrált növényvédelemnek nevezik. Az alkalmazás jelenlegi arányait tekintve azonban ma még a vegyszeres növényvédelem szerepe a meghatározó, e fejezet is ennek gépeit, eszközeit, alkalmazástechnikáját ismerteti.
A növényvédelmi eljárások döntő többségében szórással juttatjuk ki a kezelendő felületre a hatóanyagot. A növényvédő szereket egyrészt felhígítva (leggyakrabban vízzel) mint permetlé (oldat, emulzió, szuszpenzió), másrészt por, granulátum, esetleg gázosodó készítmény formájában használjuk. Szórástechnikai módszerek:
a permetezés (a cseppek több, mint 80%-a 150—750 um közötti),
— a porlasztás (a cseppek több, mint 80%-a 50—150 um közötti),
— a ködképzés (0,5—50 um közötti cseppekkel),
a porozás (általában 0,5—100 um közötti szemcsemérettel) és
— a mikrogranulátum-szórás (általában 100—800 um közötti szemcsemérettel).
A cseppképzés történhet kis (5 bar-ig), közepes (5—15 bar közötti) és nagy (15 bar
fölötti) nyomáson. A cseppképzés módja lehet:
— hidraulikus,
— pneumatikus (légporlasztásos),
— mechanikus,
— kombinált,
- termikus.
A területegységre kijuttatott permetlé mennyisége alapján is csoportosíthatjuk a védekezési eljárásokat:
— 0,5—50, dm3/ha IJLV (ultra-low-volume) igen kis mennyiségű,
— 5,0—50 dm3!ha LV (low-volume) kis mennyiségű,
— 50—150 dm3/ha MV (medium-volume) közepes mennyiségű,
— 150—500 dm3/ha HV (high-volume) nagy mennyiségű,
— 500—2000 dm3/ha UHV (ultra-high-volume) igen nagy mennyiségű a permetezés.
Egyéb (nem szórástechnikai) növényvédelmi eljárás:
— a csávázás (vetőmagvak vagy gumók védelme),
— az injektálás (permetlé talajfelszín alá juttatása) és
— a kenés (folyékony növényvédő szer felkenése a növény felületére).
A permetezőszereket felhasználás előtt rendszerint vízzel hígítják, elegyítik. Ez a permetlékészítés művelete. A növényvédő szerek egy része a vízzel közvetlenül könnyen elkeverhető, más készítményekből a csomósodás elkerülése érdekében keveréssel törzsoldatot kell készíteni, majd további víz hozzáadásával lehet a kívánt koncentrációt elérni. Gyakori több, különböző hatású növényvédő szer együttes felhasználása is. Ehhez figyelembe kell venni, hogy a különböző vegyszerek egymással reakcióba léphetnek, és ennek következtében védő hatásuk és fizikai jellemzőik megváltozhatnak. Előfordulhat csapadék, szilárd részek kiválása, ami a permetlé homogenitását rontja, felhasználását megnehezíti vagy megakadályozza. Ezért a növényvédő szerek keverhetőségét gyakorlati próbák alapján szokták közölni a készítmények kombinációit a következő kategóriákba sorolva:
— keverhetők: az adott szerkombináció fizikai, kémiai jellemzői legfeljebb jelentéktelen mértékben változnak,
— a permetlé folyamatos keverést igényel: a permetlében szemcsés kiválás, krémes fölöződés, gyors ülepedés vagy rétegződés következik be. A kombináció csak folyamatos intenzív keverés mellett használható fel, nem keverhetők: a permetlében nagyon gyors túrószerű vagy pelyhes csapadékkiválás, kristályosodás, olajkiválás vagy fázisszétválás, esetleg hatóanyagbomlás következik be,
— keverhetőségük jelenleg nem ismert,
— keverésük felesleges.
A permetlé jellemzői is befolyásolják a kijuttatás minőségét és a védekezés eredményességét. A permetlevek sűrűsége általában 0,999—1,005 kg!dm3 között van. Ezek a sűrűségkülönbségek nem hatnak ki sem a cseppképződésre, sem a csepp pályájára és a lerakódásra. A permetlevek felületi feszültsége oldatoknál és szuszpenzióknál általában 25—70 mN/m közötti. A viszkozitás oldatoknál 1,0—1,1 közötti, szuszpenzióknál viszont már elérheti az 1,6 mPa s-ot. A hőmérséklet-változás is hatással van a permetlére. Szuszpenziónál az átlagos hőmérsékleti koefficiens magas érték: 0,074 mPas/°C, tehát fontos a tényleges permetezési hőmérséklet figyelembevétele és nem csak a 20 °C melletti adatok közlése. Permetléhez keverhető adalékanyagokkal a felületi feszültség jelentősen csökkenthető (p1. KG 691 0,1% koncentrációnál, 20 °C-on, 1,39 mPa s-ra). E két anyagjellemző tudatos változtatásával a cseppképzés folyamatába beavatkozhatunk, a cseppstruktúra módosítható.