Üzemtan I.

Tartalomjegyzék


1. Az üzemtan mint tudomány
1.1. A mezőgazdasági üzemtan feladatai, kapcsolódásai
(Székely Csaba—Takácsné György Katalin)
1.2. Az üzemtan tudomány kialakulása, fejlődése

2. A vállalat, az üzem (Takácsné György Katalin)
2.1. Vállalat, Vállalati cél
2.2. A vállalkozások típusai a gazdasági tevékenység jellege szerint
2.2.1. A vállalkozások csoportosítása a gazdasági életben betöltött
szerepük szerint
2.2.2. A vállalkozás típusok fontosabb jellemzői gazdálkodási
szempontból
2.3. A mezőgazdasági vállalatok jellemzői
2.3.1. A mezőgazdasági vállalatok jellemzői. Időstruktára és
idényszerűség
2.3.2. A mezőgazdasági vállalatok tevékenységi köre, ágazatai
2.3.2.1. Az ágazat fogalma
2.3.2.2. Az ágazatok szerkezete, szerkesztése
Fogalmak, kulcsszavak
Ajánlott irodalom

3. A mezőgazdasági vállalatok erőforrásainak ökonómiai jellemzői
3.1. A termőföld, mint a mezőgazdasági termelés erőforrása
(Posta László-Nábrádi András)
3.1.1. Termőföld vásárlása, bérlete
3.1.1.1. Földvásárlás
3.1.1.2. Földbérlet
3.1.2. A termőföld értékelése
3.1.3. Bérleti formák
Kulcsfogalmak
Ajánlott irodalom
3.2. Befektetett eszközök (Bai Attila—Salamon Lajos)
3.2.1. A befektetett eszközök értékelése
3.2.2. A befektetett eszközök csoportosítása, főbb jellemzőik
3.2.3. A tárgyi eszközök éves költségei
3.2.3.1. A tárgyi eszközök amortizációja
3.2.3.2. A tárgyi eszközök fenntartása
3.2.3.3. A beruházások ökonómiai megítélése
(Szűcs lstván—Szőllősi László)
Kulcsfogalmak
3.3. A forgóeszközök (Pupos Tibor)
3.3.1. A forgóeszközök fogalma, csoportosítása
3.3.2. A forgóeszköz-gazdálkodás
3.3.3. A forgótőke menedzsment
3.3.3.1. A vállalat logisztikai rendszere, anyag
és készletgazdálkodás
3.3.3.2. A kereskedelmi hitelezési politika szerepe
3.3.3.3. Gazdálkodás a pénzeszközökkel
3.3.3.4. A forgóeszköz-gazdálkodás hatékonysága
Irodalomjegyzék
3.4. Humánerőforrás-gazdálkodás (Pupos Tibor—Salamon Lajos)
3.4.1. Az emberi erőforrás és befolyásoló tényezői
3.4.2. Munkaerő-gazdálkodás alapvető feladatai
3.4.3. Bér- és jövedelemgazdálkodás
3.4.4. Munkaerő-fejlesztés és munka(ügyi)kapcsolatok
3.4.5. Munkavégzés szervezése

4. A mezőgazdasági vállalkozások eredményének mérése
(Nábrádi András—Felföldi János)
4.1. A hozam és a termelés értéke
4.1.1. A termelési érték kategóriái
4.2. A ráfordítás, a termelés költsége
4.2.1. A költségek fajtái és csoportosítása
4.2.2. Az önköltség számítása
4.3. A jövedelem, a jövedelem kategóriái
4.3.1. A jövedelem kategóriái
4.4. A hatékonyság
4.4.1. A hatékonyság rendszere, csoportosítási lehetőségei
4.4.2. Ajövedelmezőség, eredményesség
4.5. Fedezeti pont
Kulcsfogalmak
Ajánlott irodalom

5. fejezet A vállalati irányítás alapjai (Székely Csaba)
5.1. Az irányítás és a menedzsment
5.2. Irányítási alapismeretek
Kulcsfogalmak
Felhasznált/ajánlott irodalom

6. A vállalkozások tervezése (Galó Miklós)
6.1. Tervezési alapismeretek
Kulcsfogalmak
6.2. A vállalkozások stratégiájának tervezése
Kulcsfogalmak
6.3. A vállalkozások üzleti terve
Ajánlott irodalom

7. A vállalkozások elemzése (Takács István)
7.1. Elemzés fogalma, célja, tárgya, fajtái
7.2. Elemzés módszerei
7.2.1. Altalános módszerek
7.2.2. Speciális módszerek
7.2.3. Modellalkotás
7.2.4. Eltérések számszerűsítésének módszerei
7.2.4.1. Láncbehelyettesítés módszere
7.3. Gazdasági elemzés adatbázisa
7.4. A vállalkozási tevékenység gazdasági elemzése
7.4.1. A piaci tevékenység elemzése
7.4.2. A termelés és értékesítés elemzése
7.4.2.1. A termelés változásának elemzése.
7.4.2.2. Költséggazdálkodás elemzése
7.4.2.3. Minőségköltség elemzése
7.4.3. A vállalati erőforrások elemzése
7.4.3.1. Munkaerő és bérgazdálkodás elemzése:::.
7.4.3.2. Tárgyi eszköz gazdálkodás elemzése
7.4.3.3. A készletgazdálkodás elemzése
7.5. A vállalkozások pénzügyi elemzése
7.5.1. Fontosabb pénzügyi mutatók
7.6. Beruházás-gazdaságossági elemzése
7.6.1. Gazdasági megvalósíthatóság

8. Tevékenységek szervezése
8.1. A gépesítés ökonómiája (Husti István)
8.1.1. Gépesítés
8.1.2. Tendenciák a magyar mezőgazdaság gépesítésében
8.1.3. A mezőgazdasági gépesítés előnyei, hátrányai
8.1.4. Az erőgép-kihasználás gazdasági összefüggései
8.1.5. Néhány gyakorlati teendő a mezőgazdasági gépesítésben
Felhasznált irodalom
8.2. Az öntözés szervezése és ökonómiája (Lengyel Lajos)
8.2.1. Az öntözés gazdasági sajátosságai, üzemgazdasági megítélése,
üzemi formái
8.2.2. Az öntözés célja, sajátosságai és gazdasági megítélése
8.2.3. Az öntözés szolgáltatás ágazati kialakítása
8.2.4. Az öntözés, mint szolgáltatás
8.2.5. Az öntözéses gazdálkodás ágazati, vállalati megítélése
8.3. A tápanyag-gazdálkodás ökonómiája (Pupos Tibor)
8.3.1. A műtrágyázás ökonómiai szervezési kérdései
8.3.1.1. A műtrágyázás gazdasági értékelésének módszertani
kérdései
8.3.1.2. A műtrágyák csoportosítása, megválasztásuk ökonómiai
szempontjai
8.3.1.3. A műtrágyaszükséglet, a műtrágyázás egyszeri és folya
matos ráfordításainak, költségeinek tervezése
8.3.2. A szervestrágyázás szervezése, ökonómiája
8.4. A növényvédelem gazdasági kérdései (Takácsné György Katalin)
8.4.1. A növényvédelem sajátosságai és helye az üzemi tevékenységek
között
8.4.2. A növényvédelem helye a mezőgazdasági üzem rendszerében
8.4.3. A növényvédelem ráfordítás-hozam viszonyai. Növényvédelmi
döntések. Prevenció alapja
8.4.4. A növényvédelem eszközei, ráfordításai
8.4.5. A növényvédelem költségei és jövedelmezősége
Fogalmak, kulcsszavak
Felhasznált irodalom

3.2.2. A befektetett eszközök csoportosítása, főbb jellemzőik


A befektetett eszközöknek alapvetően három csoportját különbözetjük meg:
a) Immateriális javak
b) Tárgyi eszközök
c) Befektetett pénzügyi eszközök

a) Az immateriális javak olyan forgalomképes nem anyagi eszközök, melyek a vállalkozás tevékenységét közvetlenül és tartósan szolgálják. Az immateriális javak között tartjuk nyilván többek között a vagyoni értékű jogokat (pl. bérleti jog, haszonélvezeti jog stb.), az üzleti és cégértéket (amely egy megvásárolt vállalkozás üzleti hírnevét fejezi ki), a szellemi termékeket (Pl. szabadalom, védjegy, szoftver, szerzői jog, stb.) és a kísérleti fejlesztések aktivált értékét (a jövőben hasznosítható
kutatás-fejlesztés érdekében felmerült előállítási költség).

b) A tárgyi eszközök azon anyagi eszközök, melyek tartósan legalább egy éven túl közvetlenül, vagy közvetve szolgálják a vállalkozás tevékenységét, függetlenül attól, hogy a használatba vételre sor került vagy nem. A tárgyi eszközök nagyobb értékű
eszközök, meghatározó tulajdonságuk a tartósság, ezért értéküket több évre osztják fel. Sajátosságaikból adódóan (tartósság, meghatározzák a termelés méretét stb.) ezzel az eszközcsoporttal kapcsolatos gazdasági döntések meghatározóak a befekvid
tetett eszközök hasznosítása szempontjából. A tárgyi eszközöknek hat csoportja van:
• Ingatlanok. Az ingatlanok közé tartozik a föld és mindazon anyagi eszközök, melyeket a földdel kapcsolatban létesítettek (épületek és építmények). Jellemző rájuk, hogy hosszú élettartamúak (50 év vagy annál hosszabb idő).
A föld lehet termőföld, építmény elhelyezésére szolgáló föld (telek), illetve hasznosításra alkalmatlan föld. Az épületek, építmények lehetnek ingatlan jel a
legű műszaki alkotások végleges vagy ideiglenes jelleggel (azaz épületek), víz-, gáz-, csatorna- és fűtési vezetékek, és egyéb építmények (p1. Út, kerítés stb.).
• Műszaki berendezések, gépek, járművek. A vállalkozás tevékenységét tartósan és közvetlenül szolgáló gépek, járművek, berendezések tartoznak ebbe a csoportba. A termelésben általában rövidebb ideig vesznek részt, mint az ingatlanok, elhasználódási idejük 4—10 év. Csoportjai: erőgépek, erőművi beren
dezések; egyéb gépek és berendezések, műszerek, szerszámok; szállítóesza közök, hírközlő berendezések; számítástechnikai eszközök; járművek.
• Egyéb berendezések, felszerelések, járművek. Azon berendezések, felszeitatja, relések és járművek tartoznak ebbe a csoportba, melyek a vállalkozás tevésaitol kenységét tartósan, de nem közvetlenül szolgálják (pi. a vezető szolgálati személygépkocsija).
• Tenyészállatok. Ebbe a csoportba sorolandók azok az állatok, amelyek a tartásuk során, tőluk elválasztható terméket adnak, és az eladásból haszon szártekelesenel mazik. A tenyészállatok meghatározásánál nem érvényesíthető az „1 éven túl meglévő” fogalom (Pl. tyúkok).
• Beruházások. Az üzembe nem helyezett, rendeletetés szerűen használatba nem vett tárgyi eszközök bekerülési értéke, továbbá a már használatba vett tárvantartam, gyi eszközökön végzett felújítások még nem aktivált (használatba nem vett)
értéke.
• Beruházásokra adott előlegek. A tárgyi eszközök beszerzésére, létesítésére, stb. a termelőknek, kivitelezőknek adott előlegek.

c) A befektetett pénzügyi eszközök azok az eszközök (részesedés, értékpapír, adott kölcsön), melyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, hogy ott tartós jövedelemre tegyen szert (osztalék, kamat), illetve irányítási, befo-
lyásolási, ellenőrzési lehetőségre tegyen szert. Ide soroljuk:
• a részesedéseket, melyek osztalékot, befolyásolási-, ellenőrzési-, irányítási jogot biztosítanak tulajdonosuknak,
• értékpapírokat, melyek kamatjövedelmet eredményeznek a tulajdonos számára(kötvény, zálogjegy stb.),
• tartósan adott kölcsönöket, melyek szintén kamatjövedelmet biztosítanak,
• és a hosszú lejáratú bankbetéteket.
A befektetett pénzügyi eszközöket vételi áron kell nyilvántartani. Ha ezeknek az eszközöknek a piaci értéke tartósan és jelentősen alatta marad a nyilvántartási árnak, akkor értékvesztéssel kell korrigálni az értéküket. (Az értékvesztés nem egyezik meg a tárgyi eszközöknél, és az immateriális javaknál jelentkező, a használattal összefüggő értékcsökkenéssel!)