Élelmiszerek jelölése - Általános rész

Az élelmiszerek jelöléséről általában 
Az élelmiszer fogalma 
Az élelmiszerjog célja 
Az élelmiszerek jelölésének célja 
Az élelmiszer-jelölés alapelvei 
Az élelmiszerek jelölésére vonatkozó jogszabályok típusai 
A jogforrások hierarchiája 
    A Magyar Élelmiszerkönyv I. kötete 
    A Magyar Élelmiszerkönyv II. kötete 
    A Magyar Élelmiszerkönyv III. Kötete 
Az élelmiszerek jelölésére vonatkozó jogszabályok forrása és elérhetősége 
Az élelmiszerek jelölésére vonatkozó legfontosabb jogszabályok 
Mi a különbség az élelmiszerek jelölése és a címke között? 
Hogyan jelöljük az élelmiszereket? 
Az EU tagállamaiba importált élelmiszer és takarmány 
A közösségből exportált élelmiszer és takarmány 
Nem előre csomagolt élelmiszerekre vonatkozó tájékoztatási kötelezettség 
Kötelező jelölés 
Mit kell feltüntetni az előre csomagolt élelmiszerek csomagolásán, címkéjén? 
Az élelmiszer neve 
Összetevők 
Összetevők (nettó) mennyisége 
Adalékanyagok 
Allergiát vagy intoleranciát okozó anyagok 
Az élelmiszer nettó mennyisége 
Fogyaszthatósági időtartam lejárati ideje, vagy minőségmegőrzési idő 
Különleges tárolási és/vagy felhasználási feltételek 
A felelős élelmiszer-vállalkozás neve és címe 
Származási ország vagy az eredet helye – a származási hely feltüntetésére vonatkozó előírások 
Felhasználási útmutató 
Alkoholtartalom 
Tápértékjelölés 
    Beviteli referenciaértékek 
Kötelező kiegészítő elemek bizonyos élelmiszerek jelölésén 
Előállítási vagy termelési mód 
Védőgázas csomagolás 
Édesítőszerek, hozzáadott cukor, aszpartám, poliol 
Glicirrizinsav – édesgyökér 
Nagy koffeintartalom 
Fitoszterolok, fitosztanolok 
Ionizáló sugárzással kezelés 
Magán fogyasztásra történő előállítás 
Önkéntes jelölés 
Allergének szándékolatlan jelenléte 
Vegetáriánus vagy vegán fogyasztóknak szánt élelmiszerek 
Glutén mentesség és csökkentett glutén tartalom jelölése 
Vitaminok és ásványi anyagok napi beviteli referenciaértékei (felnőttek esetében) 
Megkülönböztető állítások (magyar, hazai, hazai feldolgozású, kézműves termék) 
Magyar termék, hazai termék, hazai feldolgozású termék 
„Kézműves” termékek 
Oltalom alatt álló földrajzi jelzések 
Tápanyag összetételre és az egészségre vonatkozó állítások (nutrition & health claims) 
Tápanyag-összetételre vonatkozó állítások (nutrition claims) 
Egészségre vonatkozó állítások (health claims) 
Új állítások engedélyezése 

Tápértékjelölés
A tápértékjelölés, azaz a tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatás az EU 1169/2011 számú rendelete alapján kötelező.
A tápértékjelölési előírások nem vonatkoznak sem az étrend-kiegészítőkre, sem pedig a természetes ásványvizekre (mert ezek jelölésére külön szabályok vonatkoznak).
A tápértékjelölésnek a következőket kell tartalmaznia: energiatartalom, zsír- és telítettzsírsav-tartalom, szénhidráttartalom, cukortartalom, fehérjetartalom, sótartalom.

Az adatokat az alábbi sorrendben kell megadni:

• energia;
• zsír, amelyből:
• telített zsírsavak;
• szénhidrát, amelyből:
• cukrok;
• fehérje;
• só.

Ha a rendelkezésre álló hely lehetővé teszi, az értékeket táblázatban, helyiérték szerint egymás alá igazított számokkal kell feltüntetni. Ha a rendelkezésre álló hely nem teszi lehetővé a táblázatos formát, lineáris formátum is használható.

Az energiatartalmat mind kJ-ban (kilojoule), mind kcal-ban (kilokalóriában) fel kell tüntetni. Először a kJ-ban (kilojoule) kifejezett értéket kell megadni, majd ezt kell követnie a kcal-ban (kilokalóriában) megadott értéknek. A kJ/kcal rövidítés használata engedélyezett.

 A kötelező tápértékjelölés kiegészíthető az alábbiakkal:

• egyszeresen telítetlen zsírsavak,
• többszörösen telítetlen zsírsavak,
• poliolok,
• keményítő,
• rost,
• jelentős mennyiségben jelen lévő vitaminok vagy ásványi anyagok.

Ezek az adatok 100 grammra vagy 100 milliliterre, illetve esetenként az élelmiszer fajtájának megfelelő egy adagra, fogyasztási egységre vonatkoztatva szerepelnek az élelmiszerek címkéjén.

A tápértékjelölés az energiatartalmat és a tápanyagokat pontosan meghatározó jegyzék, amely nem egészíthető ki további, tápanyag-összetétellel kapcsolatos tájékoztatással. Példa: az önkéntesen megadott tápanyag (pl. omega-3 zsírsavak) mennyisége többszörösen telítetlen zsírsavak komponenseként nem adható meg.

A kötelező tápértékjelölés azonban nem vonatkozik az alább felsorolt élelmiszerekre:

• feldolgozatlan termékek, amelyek egyetlen összetevőből vagy összetevő csoportból állnak;
• feldolgozott termékek, amelyeken feldolgozásként kizárólag érlelést végeztek, és amelyek egyetlen összetevőből vagy összetevő csoportból állnak;
• emberi fogyasztásra szánt vizek, beleértve azokat is, amelyekben az egyedüli hozzáadott összetevő a szén-dioxid és/vagy az aromák;
• fűszernövény, fűszer vagy ezek keveréke;
• só és sóhelyettesítők;
• asztali édesítőszerek;
• a kávé- és cikória kivonatok (bővebben: 1999/4/EK irányelv), egész vagy őrölt kávébab és egész- vagy őrölt koffeinmentes kávébab;
• olyan gyógynövény- és gyümölcstea, tea, koffeinmentes tea, instant vagy oldható tea vagy teakivonat, koffeinmentes instant vagy oldható tea vagy teakivonat, amely a tea tápértékét nem módosító aromákon kívül egyéb hozzáadott összetevőt nem tartalmaz;
• erjesztett ecetfélék és ecet helyettesítők, beleértve azokat, amelyekben az egyedüli hozzáadott összetevők az aromák;
• aromák;
• élelmiszer-adalékanyagok;
• technológiai segédanyagok;
• élelmiszer enzimek;
• zselatin;
• dzsemsűrítő anyagok;
• élesztő;
• rágógumi;
• olyan csomagolásban vagy tárolóedényben található élelmiszerek, amelyek legnagyobb felülete 25 cm²-nél kisebb;
• a végső fogyasztóhoz vagy a végső fogyasztót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi létesítményekbe közvetlenül a gyártó által, kis mennyiségben szállított élelmiszer, ideértve a kézműves élelmiszereket is.

Példa: „liszt (búzaliszt)”: Az a liszt, amely nem tartalmaz hozzáadott összetevőket, pl. adalékanyagokat, vitaminokat, vagy ásványi anyagokat, továbbá az őrlésen és hántoláson kívül nem ment keresztül más feldolgozási folyamaton, feldolgozatlan terméknek minősül, ezért mentesült a kötelező tápértékjelölés alól.

Példa: „előfőzött rizs”: Az előfőzött és a forrázott rizs keresztül megy egy előfőzési fázison, ezért nem tekinthető feldolgozatlan élelmiszernek. Ugyanakkor a rizs az egyetlen összetevőből vagy összetevő csoportból álló feldolgozatlan termékekre vonatkozó mentesség hatálya alá tartozik.

Példa: „növényi olaj”: A növényi olajok feldolgozott termékek, ezért nem részesülhetnek az egyetlen összetevőből vagy összetevő csoportból álló feldolgozatlan termékekre vonatkozó mentességben.

Példa: „cukor”: A cukor feldolgozott termék, ezért nem részesülhet az egyetlen összetevőből vagy összetevő csoportból álló feldolgozatlan termékekre vonatkozó mentességben.

Példa: „méz”: A méz feldolgozatlan élelmiszernek minősül, és nem összetevőkből, hanem alkotóelemekből áll. Ezért a méz mentesül a kötelező tápértékjelölés követelménye alól.

Példa: „Fűszernövény, gyógynövény, fűszer vagy ezek keveréke”: A fűszernövények, a gyógynövények, a fűszerek vagy ezek keverékei mentesülnek a kötelező tápértékjelölés követelménye alól, mivel fogyasztásuk kis mennyiségben történik, és nem gyakorolnak jelentős táplálkozási hatást az étrendre. Hasonlóképpen, az aromákat és/vagy savasságot szabályozó anyagokat tartalmazó termékek is e mentesség alá esnek, feltéve, hogy az aromák és/vagy savasságot szabályozó anyagok nem rendelkeznek jelentős táplálkozási hatással.

Példa: „jódozott só”: azon termékeket, amelyekhez vitaminokat és ásványi anyagokat adtak hozzá, kötelező tápértékjelöléssel ellátni. A jód sóhoz történő kötelező hozzáadása azonban nem tartozik a vitaminok, ásványi anyagok élelmiszerekhez történő önkéntes hozzáadásáról szóló rendelet hatálya alá. A hozzáadott jód mennyiségre vonatkozó egyedi jelölési előírások nemzeti jogszabályok hatálya alá tartoznak.

Példa: „erjesztett ecet”: Az erjesztett ecetfélékre és ecethelyettesítőkre vonatkozó mentesség csak olyan termékekre érvényes, amelyekhez összetevőként kizárólag aromákat adtak hozzá. Tehát az „Erjesztett ecet hozzáadott sóval” nem mentesül a kötelező tápértékjelölés alól.