Méhész leszek I.

ELŐSZÓ
1. A MÉHÉSZET TÖRTÉNETE 
Bevezető
1.1. A méh és az ember kapcsolata a történelem előtti időkben
1.2. Méhészet az ókori kultúrákban 
1.3. Méhek és méhészeti termékek a zsidó-keresztény és az iszlám hagyományban
1.4. Méhészet az ősi amerikai kultúrákban
1.5. Méhészet a középkori Európában
1.6. A modern méhészet kialakulása
1.6.1. A méhbiológiai ismeretek fejlődése, a kaptárak megalkotása
1.6.2. A műlép és a pörgető felfedezése, az eszközgyártás intézményesedése 
1.6.3. A méhészeti ismeretek gyors terjedését elősegítő lehetőségek
1.6.4. A mézelő méh (Apis mellifera) terjedése a világon
1.7. A magyar méhészet története 
1.7.1. Magyarország méhészete a honfoglalástól a XIX. század közepéig
1.7.2. Magyarország méhészete a XIX. század közepétől a második világháborúig
1.7.3. Magyarország méhészete a második világháborútól a rendszerváltozásig
1.7.4. Magyarország méhészete a rendszerváltozás után
1.7.5. A méhészeti ismeretek tanítása Magyarországon 
1.7.6. Szervezeti élet
2. MÉHBIOLÓGIA
Bevezető 
2.1. A mézelő méh rendszertani helye az állatvilágban
2.2. A mézelő méhek törzsfejlődése
2.3. Az Apis nemzetségbe tartozó fajok 
2.3.1. Törpe méh (Apis florea)
2.3.2. Bokorlakó méh (Apis andreniformis)
2.3.3. Indiai vagy keleti mézelő méh (Apis cerana) 
2.3.4. Vörös méh (Apis koschevnikovi) 
2.3.5. Óriás méh (Apis dorsata)
2.3.6. Himalájai méh (Apis laboriosa) 
2.4. A nyugati mézelő méh alfajai (Ruttner, 1992 nyomán) 
2.4.1. Sötét európai méh
2.4.2. Olasz méh
2.4.3. Kaukázusi méh 
2.4.4. Krajnai méh 
2.5. A mézelő méh testfelépítése 
2.5.1. A fej
2.5.2. A méh tora és az azon található szervek
2.5.3. A méh potroha
2.6. A mézelő méh élettana 
2.6.1. A méh szervrendszerei, érzékszervek
2.6.2. A méhek mirigyei
2.6.3. A méhek immunrendszere
2.7. A méhcsalád és egyedei 
2.7.1. A méhanya jellemzése és feladata
2.7.2. A méhanyához kapcsolódó jelenségek
2.7.3. A munkásméh jellemzése
2.7.4. A munkásméhekkel kapcsolatos jelenségek
2.7.5. A hereméh jellemzése és feladata 
2.8. A méhcsalád fiasítása 
2.9. A méhcsalád mint életközösség 
2.9.1. A méhcsalád népességének éves változása 
2.9.2. A méhcsalád (mint életközösség) szaporodása 
2.9.3. A telelő méhcsalád 
2.9.4. A hőmérséklet és a páratartalom szabályozása
2.9.5. A lépek építése 
2.9.6. A nektár- és virágporforrás felderítése és jelzése
2.9.7. A méhcsalád káros anyagok elleni védelme, annak kiválasztása 
3. A MÉHEK BETEGSÉGEI ÉS KÁRTEVŐI 
Bevezető
3.1. A méhegészségügy sajátosságai 
3.1.1. A méhcsaládok egészségi állapotát befolyásoló tényezők
3.1.2. Az egészséges méhcsalád (méhegyed és fiasítás) ismérvei 
3.2. A laboratóriumi mintaküldés szabályai 
3.2.1. A laboratóriumi mintaküldés szabályai fiasítás betegség gyanúja esetén
3.2.2. A laboratóriumi mintaküldés szabályai kifejlett méhek betegségének gyanúja esetén
3.2.3. Eljárás méhmérgezés gyanúja esetén 
3.3. Sajátos méhpusztulások
3.3.1. Szándékos mérgezés 
3.3.2. Rablás
3.3.3. Verődés
3.4. Baktériumok okozta méhbetegségek 
3.4.1. Nyúlós költésrothadás 
3.4.2. Az európai költésrothadás
3.4.3. A méhek spiroplasmosisa 
3.5. A gombák okozta méhbetegségek
3.5.1. A költésmeszesedés
3.5.2. A költéskövesedés
3.6. A fiasítás egyéb károsodásai 
3.7. Microsporidiumok
3.7.1. Gyomorvész (nozémabetegség) 
3.8. Véglények a méhekben 
3.8.1. Az amőbabetegség 
3.8.2. Ostoros egysejtűek a méhek belében 
3.8.3. Gregarinák a méhek belében 
3.8.4. Apicystis bombi (Protozoa: Neogregarinida) 
3.9. A méheket károsító atkák 
3.9.1. A varroa atka (Varroa destructor)
3.9.2. Ázsiai kis méhatka 
3.9.3. A légcsőatkakór
3.10. A méh vírusai
3.10.1. Magyarországon kimutatott méhvírusok 
3.10.2. Európában kimutatott vírusok 
3.10.3. Európában még nem észlelt vírusok 
3.11. A méhek rovar és pók kártevői 
3.11.1. A kis kaptárbogár (SHB) 
3.11.2. Nagy viaszmoly (Galleria mellonella) 
3.11.3. Kis viaszmoly (Achroea grisella) 
3.11.4. Halálfejes lepke
3.11.5. Méhtetű (Braula caeca)
3.11.6. Méhek myiasisa (légynyüvessége) 
3.11.7. Méhfarkas (Philanthus triangulum) 
3.11.8. Pókok 
3.11.9. Darazsak (Vespidae)
3.11.10. Nünüke bogarak (Meloinae)
3.11.11. Hangyák
3.12. Gerinces méhkártevők
3.12.1. Kétéltűek
3.12.2. Hüllők
3.12.3. A méhek madár kártevői 
3.12.4. A méhek emlős kártevői
4. A MÉHÉSZETI ESZKÖZÖK ÉS MÓDSZEREK
Bevezető 
4.1. A tartástechnológiához tartozó eszközök 
4.1.1. A kaptár alapeleme a keret
4.1.2. A méhjárat jelentősége és mérete
4.1.3. A kaptárak felépítése és csoportosításuk 
4.1.4. Kerettípusok, kaptártartozékok 
4.1.5. A méhcsalád kezelésének eszközei 
4.1.6. Egyéb eszközök
4.2. A méhcsaládok kezelése 
4.2.1. A méhek közötti viselkedés szabályai
4.2.2. A füstölőanyagok és a füstölő begyújtása, kioltása
4.2.3. A füstölők biztonságos használata 
4.2.4. Méhcsaládvizsgálat, kaptárbontás és –zárás 
4.2.5. A feljegyzések jelentősége és módja 
4.3. Méhészet létesítése 
4.3.1. A méhészet alapításának költségei 
4.3.2. A méhészeti telephely kiválasztása és berendezése
4.4. A méhcsaládok tartástechnológiája
4.4.1. A méhcsaládok be- és átteleltetése
4.4.2. A téli időszak egyéb méhészeti munkái
4.4.3. A kitelelés utáni és a tavaszi időszak munkái
4.4.4. A repce virágzása alatti teendők 
4.4.5. Akácvirágzás alatti teendők
4.4.6. A méhcsaládok kezelése akác után 
4.4.7. A napraforgó-virágzás alatti teendők 
4.4.8. A tartástechnológiához kapcsolódó méhészeti módszerek
4.5. A méztermelés technológiája
4.5.1. A fajtamézek termelésének lehetőségei
4.5.2. A mézelvétel eszközei, anyagai és módjai
4.5.3. A mézes lépek fedelezése, pörgetése 
4.5.4. A kipörgetett méz kezelése és tárolása 
4.6. A lépesméz-termelés technológiája
4.6.1. A táblás lépes méz termelése
4.6.2. Az üveges lépes méz termelése
4.6.3. Keretkés lépesméz termelése 
4.6.4. Dobozos lépes méz termelése
4.6.5. Speciális lépesméz-termelési módok 
4.7. A viasztermelés technológiája
4.7.1. Az építtetés szükségessége és lehetőségei, viaszforrások 
4.7.2. A viasz kinyerése 
4.7.3. A viaszolvadék összefőzése és tisztítása 
4.7.4. A viaszolvasztás biztonságtechnikája
4.8. A virágportermelés technológiája
4.8.1. A virágpor szerepe a méhcsalád életében
4.8.2. A virágportermelés fejlődési állomásai
4.8.3. A méhlegelő mint a virágportermelés alapja 
4.8.4. A virágporszedő készülék
4.8.5. A virágpor szárításának eszközei 
4.8.6. A virágpor tisztításának eszközei 
4.8.7. A virágpor kártevői
4.8.8. A szárított virágpor tárolása 
4.8.9. A virágpor tartósítása mélyhűtéssel 
4.8.10. A virágpor értékesítése
4.9. A propolisztermelés technológiája 
4.9.1. A propolisz jelentősége a méhcsalád életében
4.9.2. Propolisz termelése
4.9.3. A propolisz tisztítása, tárolása
4.9.4. A propolisz feldolgozása és felhasználása
4.9.5. A propolisz fogyasztásának veszélyei
4.10. A méhméreg-termelés technológiája 
4.10.1. A méhméreg hatása az emberi szervezetre
4.10.2. A méhméreg termelése 
4.11. A méhcsaládok szaporítása és egyesítése 
4.11.1. Műrajkészítés 
4.11.2. Osztott fészkes raj készítése
4.11.3. Böngészett fészkes rajok készítése
4.11.4. A méhcsaládok rajállapotba helyezése
4.11.5. A méhcsaládok egyesítése
4.12. A tartás és termeléstechnológiát segítő módszerek 
4.12.1. A vándorméhészkedés 
4.12.2. A méhcsaládok takarmányozása
4.12.3. Modern nagyméhészetek
4.13. A méhészeti termékek feldolgozása
4.13.1. Műlépkészítés