Juhtenyésztés haladóknak - Az extenzívtől a precíziósig

Előszó
1. A világ juhtenyésztésének helyzete 
2. Magyarországi juhtenyésztés helyzete 
2.1. Jövedelem a magyar juhtenyésztésben
2.2. A munkabér kérdése Magyarországon
2.3. Az ágazat takarmány háttere
2.4. A magyarországi juhágazat takarmányozása 
2.5. A takarmánybázis és/vagy a legelő 
2.6. A juhászat környezet rontó és javító hatásairól
2.7. A befektetett tőke
2.8. Eszközpark
2.9. Tenyésztési helyzet, fajta 
2.10. A költségszerkezet
3. Az extenzív vagy/és intenzív juhtartás 
3.1. Mit is jelent a precíziós juhtenyésztés 
3.2. Tenyésztési munka néhány alapelve 
3.3. Tudásanyag 
3.4. Tenyésztői munka és célpontok 
3.5. Fajtatiszta tenyésztésről 
3.6. A szelekció
3.7. Keresztezési effektusok 
3.8. Anyai tulajdonságok, értékmérők, anyai teljesítmény 
3.9. Tenyészkosok teljesítménye 
3.10. Hústermelő képességet meghatározó tulajdonságok 
3.11. A tejtermelő képesség, mint komplex értékmérő 
3.12. A gyapjútermelő képesség 
3.13. Egyéb értékmérő tulajdonságokról 
3.14. Régi-új szempontok a juh tenyésztésében és tartásában 
3.15. Rendet a tenyésztésben 
3.16. A juhász, mint tényező 
3.17. Munkaerő más szempontból 
3.18. Munkabér 
3.19. Takarmányozás 
3.20. Metán 
3.21. Állategészségügy 
4. A tenyésztett fajták és a fajtapolitikát befolyásoló tényezők 
4.1. Fajta és fajtapolitika 
4.2. A juhszektor termelési és tenyésztési időszakai 
4.2.1. A hazai juhállomány fajta szerinti kialakulása az utóbbi 70 évben 
4.2.2. A hazai fajta átalakulási folyamatok háttere a világ változási tendenciáiban 
4.3. A juhfajták csoportosítása 
4.4. A tenyésztett fajtákból 
4.4.1 Magyar őshonos fajták 
4.4.2. A merinókból 
4.4.3. Finom- és hosszúgyapjas juhok keresztezettjeiből 
4.4.4. A hosszúgyapjas fajtákból 
4.4.5. Fontosabb húsfajtákból 
4.4.6. A szapora fajtákból 
4.4.7. A szőrös és vedlő-gyapjas juhfajtákból 
4.4.8. A zsírfarkú és zsírfarú juhokból 
4.5. A támogatásban megbúvó fajtapolitika hatása 
4.5.1. A termelés és tenyésztés ellenőrzésben (törzskönyvben) tartott állományok változásai 
4.5.2. Az egyes fajták változásai az elmúlt 7 évben 
4.5.3. Merinók 
4.5.4. Húsfajták.
4.5.5. Szapora fajták 
4.5.6. Tejelő fajták 
4.5.7. Őshonos juhfajták 
4.6. A hazai juhállomány nemesítésére felhasználható külföldi fajták 
4.6.1. A szaporaság 
4.6.2. A hústermelés 
4.6.3. A tejtermelés 
4.6.4. A gyapjútermelés 
4.7. A piac és a fajta politika összefüggései 
4.7.1. Az ágazat méretének változása 
4.7.2. Az ágazat főtermék kibocsátásának módosulásai 
4.7.3. Az ár fajta politikát befolyásoló hatása 
4.7.4. Az egy anyajuhra jutó főtermék kivitel fajta politikát befolyásoló hatása 
4.7.5. A szaporaság és az egy anyajuh után elérhető bevétel kapcsolata
4.8. Az export érték és befolyásoló hatása 
5. A szaporodásbiológia elmélete és gyakorlata 
5.1. Juhok elnevezése nem, kor és hasznosítás szerint 
5.2. A juhok szaporodásbiológiai jellemzői 
5.2.1. A nemi szervek anatómiája és élettana 
5.2.1.1. A nőivarú juhok nemi szerve 
5.2.1.2. A hímivarú juhok nemi szerve 
5.2.2. A juhok nemi működése és az ivarérése 
5.2.3. Anyák ivari ciklusának jellemzői 
5.2.4. Termékenyülés, embrionális és magzati fejlődés 
5.2.5. Párosítás intenzív juhtenyészetben 
5.2.5.1. Egy gyakorlati szakember tanácsai az intenzív juhtelep létesítésében 
5.2.6. Szezonok, klimatikus hatások
5.2.7. Ivarérés, tenyészérettség 
5.2.8. Ivarjelleg gyakorlati jelentősége
5.2.9. A kosok szexuális viselkedése 
5.2.9.1. Ugrási sorrend vizsgálata műhüvelyes ondóvételkor 
5.2.9.2. Az ejakulációhoz szükséges felugrások számának a vizsgálata 
5.2.10. Az anyajuhok és tenyészkosok előkészítése az űzetésre
5.2.11. Űzekedés jelei, nyájkontrol 
5.2.12. Pároztatási módok a juhtenyésztésben 
5.2.13. Mikroelemet és vitaminokat tartalmazó takarmánykiegészítők hatása a szaporulati mutatókra 
5.2.14. Ondóvétel, ondó bírálat 
5.2.15. Az évszak hatása a herekörméret változására és az ondó minőségi tulajdonságaira 
5.2.16. Mesterséges termékenyítés, mint a genetikai előrehaladást segítő lehetőség 
5.2.17. Ivarzás szinkronizálás 
5.2.18. CIDR- S vagy -G
5.2.19. Fényprogram 
5.2.20. Melatonin 
5.2.21. Anyahasználat 
5.2.22. A vemhesség ellenőrzésének gyakorlata 
5.2.23. Vetélések 
5.2.24. Vemhesség, elletés 
5.2.25. Ellési adatok elemzése, értékelése 
5.2.26. Termékenység, szaporaság fontosabb mutatói 
5.2.27. Hasznosult bárányszaporulat növelésének lehetőségei 
5.2.28. Embrió előállítási és átültetési lehetőségek 
5.2.28.1. Reprodukció biotechnológiai módszerek bemutatása 
6. Genetika, genomika a juhtenyésztésben 
6.1. Bevezetés 
6.2. Az állattenyésztés fejlődése, legjelentősebb szakaszai 
6.3. Leggyakrabban alkalmazott molekuláris markerek a juhtenyésztésben
6.4. A genetika és genomika jelenlegi helyzete a juhtenyésztésben .
6.5. Modern genomikai, biotechnológiai módszerek a juhtenyésztésben
6.5.1. A CRISPR/Cas9 rendszer alkalmazása a juhtenyésztésben 
6.6. Genom alapú szelekció (genomic selection, GS) a juhtenyésztésben 
6.6.1. Genom alapú szelekció a juhtenyésztés alacsonyabb metánkibocsátására 
6.6.2. Genom alapú szelekció parazitákkal szembeni rezisztenciára a juhtenyésztésben 
6.6.3. Genom alapú szelekció az antibiotikum-rezisztencia csökkentésére a juhtenyésztésben 
7. Juhtenyésztés haladóknak kettős szemüvegen keresztül 
7.1. A környezetről: a juhok természetes élettere 
7.2. A legeltetés, a kiinduló pont 
7.3. Legeltetési módok (forrás: mergezo.hu)
7.3.1. Pásztoroló legeltetés
7.3.2. Adagoló legeltetés 
7.3.3. Az állandó szakaszhatárral kialakított gyepek legeltetése
7.3.4. A változó szakaszhatárral kialakítható gyepek legeltetése 
7.3.5. Terület váltásra alapozott, rotációs adagoló legeltetés 
7.3.6. A preciziós legeltetés már ismert elemei 
7.4. Kerítésrendszerek 
7.4.1. Mobil kerítések 
7.4.2. Stabil kerítések 
7.5. A tartástechnológia
7.5.1. A tartástechnológia fejlődése 
7.5.2. A tartástechnológia fogalma
7.5.3. Tartástechnológiai elemek 
7.5.3.1. Juhok elhelyezésének módja 
7.5.3.2. Itatási megoldások 
7.5.3.3. Takarmányozási módok 
7.5.3.4. Állategészségügyi technológia 
7.5.3.5. A szaporítás biológiai és technológiai megoldásai
7.5.3.6. Fejési technológia 
7.5.3.7. A juhászatok intenzitása 
7.5.3.8. Extenzív tartásmód
7.5.3.9. Juhok zárt tartása 
7.5.3.10. A precíziós technológia
7.5.3.11. A bárányhizlalás technológiája 
7.5.3.12. Egy kis történelem 
7.5.3.13. A paraziták élettere, gyepek fertőzöttsége 
7.5.3.14. Általánosan a parazitáknak kedvező környezeti feltételekről, amelyet célszerű kerülni 
7.5.3.15. A juhtartó feladata 
8. Gazdasági döntések megalapozása a juhtenyésztésben 
8.1. A magyarországi juhászatok fontosabb költség-, bevétel- és jövedelmi helyzetének elemzése 2003-2018 években, megélhetés vagy kiegészítés? 
8.2. Költségelemzések 
8.2.1. A vizsgálat kiválasztott költségelemei, kategóriái 
8.2.2. Standardizálás, megoszlási viszonyszámok képzése 
8.2.3. Érzékenységvizsgálat választott módozata
8.2.4. Érzékenységvizsgálat ceteris paribus elven 
8.3. A bevételek elemzése 
8.4. Az ágazati eredmények elemzése 
8.4.1. Fedezeti számítások 
8.4.2. Összefüggés vizsgálatok, trend-analízisek 
8.5. A vizsgálat és eredményei
8.5.1. Érzékenységvizsgálatok a főbb költségelemek teljes termelési költségre gyakorolt hatásáról 
8.5.1.1. A takarmány költségeinek hatása a teljes termelési költségre
8.5.1.2 A tenyészállatok értékcsökkenése, hatása a teljes termelési költségre 
8.5.1.3 Munkabér költségek változásának hatása a termelési költségre 
8.5.1.4 Az állategészségügyi költségek változásának hatása a termelési költségre 
8.5.2. A termelési érték és a főbb árbevétel adatok változása 
8.5.2.1. Érzékenységvizsgálatok, a főbb árbevétel adatok termelési értékre gyakorolt hatásáról 
8.5.3. Az ágazat eredményeinek értékelése 
8.5.4. Fedezeti számítások 
8.5.5. Modellszámítások
8.5.5.1. Peremfeltételek (a-j) 
8.5.5.2. Extenzív, félintenzív és az intenzív juhtenyésztés költséghozam jövedelemviszonyainak önálló értékelése (állományi méret 100- anyajuh) 
8.5.5.3. Extenzív, félintenzív és az intenzív juhtenyésztés költséghozam jövedelemviszonyainak önálló értékelése (állományi méret 500- anyajuh) 
8.5.5.4. Extenzív, félintenzív és az intenzív juhtenyésztés költséghozam jövedelemviszonyainak önálló értékelése (állományi méret 1000- anyajuh) 
8.5.5.5. Extenzív, félintenzív és az intenzív juhtenyésztés költséghozam jövedelemviszonyainak önálló értékelése (állományi méret 2000- anyajuh) 
8.6. Befektetői szemmel a juhtenyésztésről 
8.6.1. Merre tovább magyar juhtenyésztés?
Zárszó 
Irodalomjegyzék 
Melléklet 

A preciziós mezőgazdaság egyik feltörekvő és minden állat esetén gyorsan fejlődő technológiai rendszere a PLN (Precision Livestock Farming). A juhtartás esetében sincs ez másként. A preciziós technológia elsőként a fejőházakban, a tejelő juhok takarmányozás technológiájában jelent meg, ezt követte az intenzív húshasznosítású tartástechnológia hodályon belüli, majd a hodályon kívüli (legeltetési technológia) technológiájának digitális adatgyűjtésé, feldolgozása és döntéselőkészítése. Ma már a digitális adatgyűjtés és információ feldolgozásán keresztül vezérelt technológiai megoldások kiterjednek a legismertebb takarmányozás és tejtermelési megoldásokon túl az állategészségügyi, etológiai, szaporodásbiológiai digitális adatgyűjtésre és döntéselőkészítésre a juhtartásban. Az adatsorokból levonható következtetések és döntések meghozatala már felkészült emberé kell, hogy legyen.
Ezek a technológiai megoldások megfizethetőek, könnyen fejleszthetőek, hiszen a legtöbb megoldás a hagyományos technológiába is beilleszthető. Egy példát követve tekintsünk át jelenleg hol tart a PLN a juhtartásban. A példa egy 500 anyajuhos gazdaság 2 hodállyal, egy szociális épülettel, 100 ha ősgyep legelővel valahol Magyarországon.
A két hodály 500-500 nm-es alapterületű hagyományos szerkezetű (szerfás, belső oszlopokkal megtört technológát jelent) épület. A legelő a telep közelében található, amely 15 ha-os területekre van felosztva, a legelőből csak 60 ha közelíthető meg a juhok számára telepről. A jelenlegi időjárási viszonyok miatt egy intenzív, sűrített elletésre alkalmas nyáj takarmány igényét csak rövid technológiai időszakban tudja a gyep takarmány szolgáltató képessége teljesen biztosítani. Ezért szükséges a juhok szálastakarmány igényének pótlása a nyári időszakban is. Erre célszerű kialakítani külső etetőkarámokat, ahol a juhok önállóan ad libitum pótolhatják a szükséges táplálóanyag igényüket. Ezek az etető karámok nem szükségszerűen kell, hogy fedettek legyenek. A legeltetés precíziós technológiai megoldásait a legeltetés fejezetben tárgyaljuk.
A takarmány kiegészítés lehet a karámban, vagy nagyobb beruházás esetén a szalagos etetőrendszerrel. A karámban történő etetés, olcsó a juhokat nem zavarjuk, a juhok átnézése, vizuális vizsgálata nem okoz stresszt az állatnak, könnyen kiszűrhetjük az eltérő viselkedésű egyedeket (beteg, elleni készül). Ennél a megoldásnál a belső etetési technológiára nincs szükség, mindent hodályon kívül végzünk, a belső hodálykihasználást maximalizálni lehet, akár 250-300 állat is elfér a hodályban.
A belső szalagos etetőrendszer (117. kép) esetében takarmánykiosztó kocsik segítségével történhet az abrak-szálas takarmánykeverék kiadagolása, ahol az optimális, a termelési időszakra optimalizált összetételű szálas takarmány és abrakkeveréket tudunk kiosztani. Technológiailag csak arra van lehetőségünk, hogy a hodályuk két szélén kialakított futószalagos etetőrendszert építsünk ki, ahol minimum 0,4 m/egyed vályúférőhellyel kell kalkulálni, ami 10 m x 50m-es hodályban maximum 220 egyed férőhely igényét tudja kielégíteni, ami egyébként akár elég is lehet egy sűrített elletésnél, ahol az átlagos alomszám meghaladja az 1,6-1,8 bárányt/ellés. A belső technológiához ilyen kor célszerű beszerezni egy térfigyelő kamera rendszert, ahol etetéskor úgy tudjuk az állományt átnézni, hogy nem kell feleslegesen közzé menni az állománynak. Az ellő, beteg állatok kiszűrése néhány perc. Az etetőszalagon lévő juhokat a nyakbefogó rendszerrel tudjuk mozgásukban korlátozni, ha egészségügyi kezeléskor, termékenyítésnél szükség van arra. Ezzel nem törjük az állatok, a mechanikai sérülések esélyét szinte nullára csökkentjük, az élőmunka hatékonysága jelentősen nő, míg az állatok ellátása javul.