Könyvek
kategóriák

A sertéstartás és -takarmányozás gépesítése

Szerző: Herdovics Mihály – Komka Gyula – Tóth László
Ár: 4400 Ft Kiadói ár: 3520 Ft Megtakarítás: 20 %
Kosárba
pénztárhoz

Könyvünk a Mezőgazdasági Gépesítési Intézet (MGI) fejlesztési munkái: a szemes
termények szárítása, a takarmánykészítés, a sertéstartás gépesítése és
technológiai vizsgálatai alapján került összeállításra.

mutass többet mutass kevesebbet
Terjedelem: 258 oldal
ISBN/ISSN: 9789639935853
Méret: B5
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Tartalomjegyzék:

Bevezetés
1. Szemes termények kezelése
1.1. A szemestermény-szárítás és -tárolás alapjai
1.1.1. A szemes termények tárolhatóságának feltételei
1.1.2. A tárolás alatt lejátszódó folyamatok
1.1.3. A szemestermény-szárítás alapja
1.2. Gabonaszárítási technológiák, mûveletek és berendezések
1.2.1. A technológiákról általában
1.2.2. Mennyiségi és minôségi átvétel
Gabonafélék minôségvizsgálati eljárásai és eszközei
1.2.3. A magtisztítás és gépei
Elôtisztítók
Utótisztítók
1.2.4. Szárítórendszerek és -berendezések
A hazai szárítógépparkról általában
Szárítóberendezések néhány típusa
A szárítók tüzelôrendszerei
A szárítóberendezések kiválasztásának szempontjai
1.2.5. Szárítótelepi technológiák energia- és költségelemzése,
fejlesztési javaslatok
1.3. A szárítók üzemeltetése
1.3.1. A szárítóberendezések üzemviteli ellenôrzése, nyilvántartások
1.3.2. Üzemeltetési javaslatok
1.3.3. Karbantartás, tisztítás
1.3.4. Tûzvédelmi ajánlások
A szárítóközeg
Szárítórendszerek
1.4. Tárolástechnológiák
1.4.1. Szemestermény-tároló berendezések, anyagmozgató rendszerek
1.4.2. Állagmegóvási technológiák
Állagmegóvó szellôztetés környezeti és hûtött levegôvel
Szerves savas tartósítás
Szellôztetéses szárítási technológiák
Egyéb technológiák
2. Keveréktakarmány-gyártás
2.1. Keveréktakarmányok formái, jellemzôi
2.1.1. Dercés tápok
2.1.2. Pelletek
2.2. Keveréktakarmány-gyártás technológiái, berendezései kisüzemeknél
2.2.1. Kisüzemi berendezések
Darálók
Keverôk
Kiegészítô berendezések
2.2.2. A keverôüzemek fôbb mûveletei, berendezései
Alapanyagok tárolása
Szemes anyagok aprítása
A komponensek bemérése
A komponensek keverése
A dercés táp pelletálása
A pelletek hûtése
Hôkezelési eljárások
Kiegészítô mûveletek
A tápok kiszerelése
2.2.3. Környezeti porterhelés csökkentése
3. Sertéstartás
3.1. A telepek alapadatai, rotációs számítása
3.1.1. Kiinduló adatok
3.1.2. Termelési és tenyésztési rotáció
3.1.3. Férôhelyszükséglet
3.1.4. A 100 kocás termelôegység éves takarmányszükséglete
3.2. Férôhelyszükséglet (normatívák)
3.2.1. Uniós és hazai normatívák
3.2.2. Elhelyezési példák
3.3. Etetés-itatás: takarmányozási és itatóvíz-ellátási megoldások
3.4. Takarmányozási mód és hízékonyság
3.5. Húsminôség és takarmányozási mód
3.6. A sertésürülék- és hígtrágya beltartalmi jellemzôi
3.7. Tartásmód
3.7.1. Rácspadozat
3.8. Alomnélküli tartás
3.8.1. A hígtrágya kezelése
Hígtrágya szétválasztása (fázisbontás)
A hígtrágya kezelésének technológiai rendszere,
a rendszer mûködtetése
3.9. A sûrûfázis komposztálása
3.10. Biogáz-elôállítás szerves trágyából
3.10.1. Biogáz-elôállítás alaptechnológiája
3.10.2. Hazai viszonyok között javasolható biogáz-elôállítási
technológia
Az alapanyaggal szemben támasztott követelmények
3.10.3. Az 1000 kocás telepen létesítendô biogáz-elôállító technológia
A biogáz-elôállítás anyagigénye és energetikai jellemzôi
3.11. Almozott tartás
3.11.1. A fôbb hazai teleptípusok megítélése az almozásos
tartásmód szempontjából
3.11.2. Tartástechnológiai kísérletek a sertéshízlalásban
Fûrészpor mélyalmon végzett hízlalási kísérletek
Szalmára alapozott, adalékolt és adalék nélküli növekvô
mélyalmon és mélyalmon végzett hizlalási kísérletek
3.11.3. Növekvô mélyalmos tartás a gyakorlatban
Esettanulmány
3.11.4. Lejtôpadozatos almozott tartás (német kezdeményezés)
Hazai adaptáció
Az almozásos tartás fejlesztett változatának nagyüzemi tapasztalatai
A rekonstrukciók állategészségügyi hatásai
3.11.5. Almozásos tartástechnológia kialakítása
500 kocás modelltelepre
A szerves trágya tápanyagtartalma
A rekonstrukció költségei
3.12. Sertésistállók klímája
3.12.1. Klímanormatívák a sertéstartásban
3.12.2. Légcsereszükséglet
3.12.3. A sertésistállók szellôztetési megoldásai
3.12.4. Vizsgálatok eredményei
Pavilonos telep, elszívásos szellôztetés (MEZÔPANEL)
Bábolna-rendszerû istállók
Korszerûsített tartástechnológiával üzemelô sertésistállók
klímavizsgálati eredményei
„Trágyapincés” istállók
A rácspadozat alatti légtér szellôztetése
3.12.5. Az istálló elszívott levegôjének tisztítása biofilterrel
3.12.6. Nyitott istállók
3.12.7. Szellôzôlevegô talajban történô temperálása
3.12.8. Az istállóklíma automatizált szabályozása
3.13. Tisztítás-fertôtlenítés
3.13.1. A tisztítás-fertôtlenítés szükségessége
3.13.2. Fertôtlenítés
3.13.3. A tisztítás és fertôtlenítés ellenôrzése
3.14. Automatizálás a sertéstartásban
3.14.1. A kocák egyedi felismerése, automatizált etetése
Az állatok egyediségének felismerése
3.14.2. A sertéstartás automatizálása
Számítógép vezérlésû száraz etetés
A folyékony takarmányozás
Okos telefonok alkalmazása
Az ivarzás pontos idôpontjának meghatározása
A testtömeg és vemhesség meghatározása
Fialás jelzése
Mellékletek
Irodalom

mutass többet mutass kevesebbet

Olvasson bele:

Alapanyagok tárolása
A darálandó anyagokat általában a keverôüzem kapacitásához igazodó silókban,
vagy vízszintes tárolókban tárolják és onnan juttatják a keverôüzemben található
elôtárolókba. Ez történhet közvetlen módon, anyagmozgató rendszeren keresztül
a megfelelô elôtárolóba, vagy közvetett módon, amikor a tárolt szemes terményeket
tehergépkocsi szállítja az üzemen kívül elhelyezkedô garatba, ahonnan serleges
felhordón és rédleren keresztül jut az elôtároló-tartály valamelyikébe. Korszerûbb
üzemeknél ez utóbbi mûveletsor zárt térben történhet, ahol biztosított a gépkocsik
ürítésénél keletkezett por elszívása is. A darálást nem igénylô, lisztszerû
anyagok, például korpa, egy külön garaton keresztül juttatható a dercés tárolók
meghatározott tartályába. A takarmánykeverékek elôállításához szükséges premixek,
kiegészítô anyagok (pl. só, MCP, lizin stb.) raklapon, zsákos formában kerülnek
tárolásra. Ezekbôl a megfelelô tételek kimérése általában hagyományosan,
kézzel történik. Korszerûbb üzemeknél ezek az anyagok is kisebb elôtárolóba kerülnek
és egy kiskomponens-összemérô, -adagoló, -mérlegelô rendszeren keresztül
történik a beadagolásuk. Ez utóbbi esetben az ásványi anyagok tartálykocsikból,
nyomott levegôs (pneumatikus) betárolóvonalon kerülnek az elôtárolókba. A
takarmánytörvény elôírása szerint a gyógyszeripari termékeket különálló, zárt raktárakban kell tárolni, csak külön felelôs személy veheti át és adhatja ki, amennyiben
erre szükség van.

mutass többet mutass kevesebbet

A témához kapcsolódó további kiadványok

A kategória legkedveltebb kiadványai