Gazdaságos zöldenergia

BEVEZETÉS
1. AZ EURÓPAI UNIÓ MEGÚJULÓENERGIA-STRATÉGIÁJA
1.1. Fosszilis és megújuló energia
1.2. Az Európai Unió primerenergia-igénye és -importja, 1990–2030
1.3. Az Európai Unió integrált energia/éghajlatváltozás javaslata
2. MEGÚJULÓ ENERGIA MAGYARORSZÁGON
2.1. Nemzeti stratégia, megújulóenergia-stratégia
2.2. Magyarország energiatermelése és felhasználása
2.3. Magyarország megújuló energiaforrásai
3. ENERGETIKAI BIOMASSZÁBÓL ZÖLDENERGIA
3.1. A biomassza osztályozása
3.2. Szilárd energetikai biomassza
3.3. Biohajtóanyagok
3.4. Hazánk zöldenergia- (energetikai biomassza) potenciálja
3.5. Az energetikai biomassza társadalmi, gazdasági és környezeti hatásai
3.6. Az energetikai biomassza hatása az életszínvonalra és az életminôségre
4. SZÁNTÓFÖLDI ZÖLDENERGIA-FORRÁSOK
4.1. Potenciális szántóföldi zöldenergia-növények
4.2. Egyéves szántóföldi zöldenergia-növények
4.3. Évelô szántóföldi zöldenergia növények
5. ZÖLDENERGIAFA-ÜLTETVÉNY LÉTESÍTÉSE, ÁPOLÁSA
5.1. A zöldenergiafa-ültetvény
5.2. Zöldenergiafa-ültetvény vágásforduló-típusai
5.3. Zöldenergiafa-ültetvény tervezése, létesítése, ápolása
5.3.1. Termôhelyfeltárás
5.3.2. A magyarországi erdészeti termôhely-osztályozás kategóriái
5.3.3. Zöldenergiafa-ültetvény talaj-elôkészítése
5.3.4. Ültetési hálózat, sorjelölés
5.3.5. Zöldenergiafa-ültetvény dugványozása, ültetése
5.3.6. A zöldenergiafa-ültetvény ápolása
5.3.7. Talajerô-utánpótlás, mûtrágyázás
5.4. A zöldenergiafa-elôállítás multiplikátor hatás tényezôi
6. ZÖLDENERGIA AKÁC TERMESZTÉSE
6.1. Az akác botanikája
6.2. Terület kiválasztás
6.3. Várható élettartam, hozamok és az ültetvény felszámolása
7. ZÖLDENERGIA FÛZ TERMESZTÉSE
7.1. A fûz botanikai jellemzôi
7.2. Termôhelyigény
8. A ZÖLDENERGIA NYÁR TERMESZTÉSE
8.1. A nyár botanikája
8.2. Termôhely igény
8.3. Várható élettartam, hozamok és az ültetvények felszámolása,
újratelepítése
9. A ZÖLDENERGIA PUSZTASZIL TERMESZTÉSE
9.1. A pusztaszil botanikája
9.2. A pusztaszil elônyei és hátránya
9.3. Várható élettartam, hozamok és az ültetvények felszámolása,
újratelepítése
10. ZÖLDENERGIAFA-ÜLTETVÉNY BETAKARÍTÁSA
10.1. Kévés betakarítás
10.2. Bálás betakarítás
10.3. Betakarítás aprítással
11. ZÖLDENERGIAFÁK TÜZELÉSES HASZNOSÍTÁSA
11.1. A zöldenergiafa tüzeléses hasznosításának változatai
11.1.1. Tûzifa
11.1.2. Lakossági tüzelô – egyedi lakásfûtés
11.1.3. Vállalati, közösségi tüzelô – távhôszolgáltatás
11.1.4. Vegyes hasznú erômûvek fûtôanyaga
– kapcsolt energiatermelés
11.1.5. A zöldenergiafa-hasznosítás változatainak értékelése
11.2. A zöld-energiahordozó tüzelés útján való hasznosításának feltételei
11.3. Közvetlen hôhasznosítás
11.4. Közvetett hôhasznosítás
11.5. A zöld-energiahordozók tüzelôberendezései
11.6. Tüzelôanyagok kén- és hamutartalma és a fa égési fázisai
11.7. A fa nedvességtartalmának és fûtôértékének összefüggései
11.8. Fûtôérték, hômérleg, hôteljesítmény, hatásfok
11.9. Pelletálás
11.10. Brikettálás
11.11. Zöld-energiahordozók tüzelôberendezései
11.12. Kogeneráció és trigeneráció
11.13. Pirolízis
11.14. Pirolíziselvû kazánok bemutatása
11.15. Pellettüzelésû kazánok bemutatása
11.16. Faaprítékkazánok
11.17. Hasábfa- és brikett-tüzelésére alkalmas kazánok
12. A ZÖLDENERGIAFA-TERMELÉS GAZDASÁGOSSÁGÁNAK
VIZSGÁLATA
12.1. A zöldenergiafa árát befolyásoló fô tényezôk
12.2. Modellszámítás adótartalom nélküli gázolaj árral számolva
12.3. Modellszámítás kiskereskedelmi tûzifaárral számolva
13. GAZDASÁGOS ZÖLDENERGIA
14. A TELEPÜLÉSI ENERGIATERMELÉS ÉS -ELLÁTÁS
KOMPLEX RENDSZEREI
14.1. Települési energiatermelés és -ellátás komplex rendszere I
14.2. Települési energiatermelés és -ellátás komplex rendszere VIII
14.3. Települési energiatermelés és -ellátás komplex rendszere IX
14.4. Települési energiatermelés és -ellátás komplex rendszere X
15. ZÖLDENERGIA ÉS VIDÉKI SZEGÉNYSÉG
15.1. Szegénység a 21. századi Magyarországon
15.2. A szegénység típusai napjainkban
15.3. A szegénység kezelése
15.3.1. A beavatkozást igénylô célcsoportok
15.3.2. Szociálpolitikai célcsoportok és/vagy a szegénység kezelése
15.5. Szegénység és globalizáció
15.6. Szegénység és mentalitás
15.7. Szegénység és versenygazdaság
15.7.1. Szegénybarát és megosztott növekedés
15.8. Megújuló Energiára Alapozott Magyar Kertészeti Stratégia
15.8.1. Zöldség-gyümölcs termelés Magyarországon
15.8.2. Kertészeti termelô-értékesítô szervezetek és klaszterek
15.8.3. Megújuló energiára alapozott
Magyar Kertészeti Stratégia 2010–2030
15.8.4. A Magyar Kertészeti Stratégia fenntarthatóságának tényezôi
15.8.5. A Magyar Kertészeti Stratégia hatása a foglalkoztatásra
15.9. Magyar Energetikai Biomassza-zöldenergia Stratégia 2010-2030
15.10. Zöldenergia és a munkanélküliek visszavezetése
a munkaerôpiacra
16. ZÖLDENERGIA ÉS SZOCIÁLIS MARKETING
16.1. A szociális marketing történetének áttekintése és definíciója
16.2. A szociális marketing sajátosságai és célrendszere
16.3. A társadalmi célú reklám (TCR)
16.4. A kereskedelmi és a társadalmi célú reklám összehasonlítása
és a TCR érvényesülésének feltételei
16.5. A zöldenergia szociális marketingje
17. ZÖLDENERGIA ÉS A MAGYAR VIDÉK FELEMELKEDÉSE
17.1. A jó kormányzás
17.2. A vidék iparosítása
17.3. Állam, globalitás, lokalitás és a vidék erejének visszaszerzése
17.3.1. A lokalizáció definíciója, tartalma, története
17.3.2. A lokalizáció legfontosabb tényezôi
17.3.3. Szociális gazdaság
17.3.4. Helyi megújuló energia, autonóm kisközösségi energiaellátás
17.4. Nemzeti stratégia és a magyar vidék felemelkedése
18. ZÖLDENERGIA-FINANSZÍROZÁS ÉS -TÁMOGATÁS HAZÁNKBAN
18.1. Területalapú támogatás
18.2. Energianövény támogatás
18.3. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP-2009) támogatások
IRODALOMJEGYZÉK
KÉPMELLÉKLET

1.3. Közvetlen hôhasznosítás
A technológiai célú hôenergia-felhasználás a technológia energiaigényének megfelelôen
jól tervezhetô, a felhasználás általában folyamatos és egyenletes.
Fûtési célú hôenergia hasznosítása szezonjellegû, több tényezô befolyásolja a
felhasználás mennyiségét.
Kommunális célú felhasználás (használati meleg víz) esetén a felhasználás viszonylag
kiegyensúlyozott, a téli-nyári fogyasztás megoldott.
Az említett felhasználási célok a jelenleg használt fosszilis energiahordozók által
biztosított automatizálási lehetôségeket – komfortfokozatot – igénylik. Az alternatív
energiahordozók nagy fajtérfogata és kis energiasûrûsége szállítási és tárolási
nehézségeket okoz.
Az automatizálási nehézségek, valamint a szállítási és tárolási költségek, a speciális
tüzelôberendezések, valamint a fosszilis energiahordozók versenyképessége
egyelôre nem teszi lehetôvé az alternatív energiahordozók széles körû elterjedését.
Alapvetô gond, hogy a fosszilis energiahordozók jelenlegi árai nem tartalmazzák
az általuk okozott környezetkárosítás helyreállításának költségeit. Annak ellenére
van ez így, hogy egyre több tudományos bizonyítékkal rendelkezünk egészségkárosító,
klímaromboló hatásaikról. Ennek ellenére állami beavatkozással és
az egyéb energiahordozók árának növekedésével egyre inkább elôtérbe kerül az
alternatív energiahordozók hasznosításának szükségessége.
11.4. Közvetett hôhasznosítás
A közvetett hasznosítás során az elsôdleges cél a tüzeléskor keletkezett hôenergia villamos
energiává történô átalakítása. A villamos energia hasznosítása történhet telephelyen
belül vagy az áramszolgáltató hálózatába való táplálással, melyet az bizonyos teljesítményhatár
elérése esetén köteles fogadni és meghatározott egységáron átvenni.
A villamos energia elôállítása során jelentôs hulladékhô keletkezik, melynek
hasznosítása megoldandó feladat. Megoldásra az elôbb említett lehetôségek adottak
(fûtés, technológiai hôigény, használati meleg víz).
Közvetett hasznosítás esetén is fennállnak a korábbiakban említett szállítási, tárolási,
kezelési problémák. A termelés közel állandó és folyamatos lehet villamos
energia oldalon, míg a hulladékhô hasznosítása a felhasználási oldalon a felhasználási
céltól függôen változhat.
A zöld-energiahordozó (biomassza) hôenergetikai, illetve villamos energetikai
hasznosításának lehetôsége komoly gazdasági, mûszaki, környezetgazdálkodási
vizsgálatokat igényel.