„Látlelet” agrár-figyelő blog
Erdőgazdálkodás: egyidőben gyarapodnak és pusztulnak a magyar erdők

2023/11/14

Száz év alatt duplázódott az erdőborítottság

Magyarországon kétmillió hektár erdő van jelenleg, ez az ország területének 22 százaléka. Egy évszázada, Trianon után, amikor a magyar erdők 80 százalékát elcsatolták, a megmaradt magyar területen az erdősültség 10 százalék volt. Az évszázados gondoskodás ezt az arányt több mint a duplájára növelte. Jövőbeli cél a 27 százalékos erdőborítottság.

A szántóföldi mezőgazdasághoz képest speciális helyzetben vannak az erdők: az állami tulajdon aránya 56 százalék, a többit a magánerdő-gazdálkodók gondozzák. A megközelítően egymillió hektár magántulajdonú erdőnek 500 ezer tulajdonosa van, de csak mintegy 38-40 ezer erdőgazda végzi el a szükséges munkákat. A 10 hektárnál nagyobb erdőbirtokok aránya csupán 3 százalék, de a magánerdő területek 55 százalékának ők a tulajdonosai. Mint mondják, teljesen mindegy, ki a tulajdonos, ki a gazda, az erdészeti törvények mindenkire egyformán vonatkoznak. De azért azt is megállapítják, hogy a magánerdők a nagy állami erdők perifériáján helyezkednek el, és nem kedvező a fafajok összetétele sem. Nehezíti a gazdálkodók helyzetét az is, hogy a magánerdők területének ötödén, 200 ezer hektáron rendezetlen a jogviszony.

A hátrányos helyzetet a termelés adatai is mutatják. Az éves fanövekmény 15 millió köbméter a magyar erdőkben, de ennek a felét vágják ki. Az állami erdőkből több mint 4 millió köbméter fa kerül a feldolgozókba vagy a kályhákba, a magánerdőkből 3 millió köbméter. Az erdő ugyan több, mint faanyag, klímavédő, egészségvédő, rekreációs szerepe van, őrzője a biodiverzitásnak, de pénz, a bevétel szinte csak a faanyagból várható. Az állami erdőkben ez a sokszínű szerep kezelhető, de a magánerdő-tulajdonosokat elsősorban a tulajdon hozama, a bevétel és a nyereség érdekli. Ezt pedig egyre nehezebb kigazdálkodni, mert a faanyag ára széles skálán ingadozik, a kitermelés költségei jelentősen emelkedtek, csak az erdészeti munkák díjai 50-60 százalékkal nőttek az utolsó öt évben.

Romlott a magyar erdők állapota

Az erdők állapota világszerte kedvezőtlen. Az ENSZ környezetvédelmi világcsúcs rendezvényén 140 ország fogadta el, hogy megállítják az erdőírtást. Ez írott malaszt maradt, mert a rákövetkező évben már 4 százalékkal növekedett az írtott terület, s 66 ezer négyzetkilométeren pusztították ki a fákat. Az írtások okai sokrétűek: ipari fának, tűzifának hasznosítják a kitermelt mennyiséget, növelik a legelő területeket, utakat építenek, terjeszkednek a települések, és lehet még sorolni az okokat.

Magyarország első látásra kivétel, mert gyarapodnak az erdők. De ha a dicsekvésre méltó adatok mögé nézünk, már az is látható, hogy az öreg -150 évnél idősebb – fákból álló erdők aránya csak fél százalék. A környezetvédők körében kisebb-nagyobb botrányt okozott az is, hogy két éve az energia-vészhelyzetre hivatkozva a védett területeken is engedélyezték a tarvágásokat.

A vita azóta elcsitult, mondhatjuk, elfáradtak a tiltakozó környezetvédők; de a tény maradt: a Nemzeti Földügyi Központ adatai szerint a magyar erdők állapota is romlott. Az egészséges fák aránya 10 százalék alá csökkent. Tíz évvel ezelőtt a tünetmentes fák aránya még 60 százalék volt. A klímaváltozás hatására eltolódnak az úgynevezett klímazónák, s ahol eddig a bükk jól érezte magát, ott a jövőben a tölgy váltja, és a sor folytatódik az invazív fajnak nevezett akácig.

Pusztítóan hatnak ez erdőkre az abiotikus -aszály, hó, jég, zúzmara, tűz, homokverés, víz, szél okozta – károk is. A tavalyi aszályos időjárás nem kerülte el az erdőket sem, a 2021. évi 21 százalékos abiotikus kár 48 százalékra emelkedett 2022-ben; és ennek 80 százaléka volt az aszálykár. Az abiotikus károk közé sorolják a szakemberek a falusi szegénység miatt elszaporodó falopásokat, és a gondatlan magatartás miatti szemétlerakásokat is. Az erdészek persze mindig ismerték és számoltak a károkkal, 2021-ben 109 ezer hektáron mértek föl veszteségeket: a rovarok 69 ezer hektáron pusztítottak,  abiotikus károkat 23 ezer hektáron mértek.

Reménysugár a pályázati támogatás

Az erdőgazdálkodás a nemzetgazdaság összes bevételének a 0,2 százalékát adja, és vélhetően emiatt nem is nagyon került a gazdaságpolitika látókörébe. Régi panasza az erdőgazdálkodóknak, hogy a mezőgazdasági területekhez hasonlóan nem jogosultak a földalapú támogatásokra, s korábban a termeléshez köthető támogatásokat is szűkmarkúan mérték.

Most látszik a reménysugár, hogy a mostoha gyerek szerepből kijutnak az erdőgazdálkodók. Az ígéretek szerint a 2023-2027 közötti Európai Uniós ciklusban 310 milliárd forint támogatást kaphatnak. Lassan az első végére érünk, de csak a jövőre vonatkozó pályázati tervekről vannak információk. Egyebek között jöhet támogatás erdőkárok megelőzésére, helyreállítására, génmegőrzésre, képzésekre, erdőtelepítésekre, erdészeti gépek beszerzésére, fiatal erdőgazdálkodók pályára állítására.

Nem kétséges: a pályázati források jó helyre kerülhetnek, hiszen az erdőgazdálkodás hosszú távú gondolkodást, speciális szaktudást és szakszerű munkát követel meg.

A speciális szaktudáshoz bőséges információt meríthetnek a szaktudas.hu oldalon az erdőgazdálkodók.

A NAK Szóvetés sorozatában Győrffy Balázs podcastja is meghallgatható az alábbi linkeken:
Beszélgetés Kiss Lászlóval, az Országos Erdészeti Egyesület elnökével
Beszélgetés Mocz Andrással, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének elnökével