„Látlelet” agrár-figyelő blog
Vadászat: vitatott, de nélkülözhetetlen

2023/11/21

Hivalkodási és hedonisztikus érték a vadászat

Kedvelt időtöltés a vadászat, ezt a statisztikák is jól mutatják. Az ezredfordulón még csak 30 ezer vadászt tartottak nyilván, mostanra 70 ezerre gyarapodott a számuk. Évente átlagosan kétezer emberrel gyarapodott a vadásztársadalom. Vadászatra jogosult szervezet 1500 működik az országban, és több, mint 33 milliárd forint bevételt állítanak elő. Tíz év alatt ez az összeg duplájára emelkedett. A külföldi vadászok bérkilövéséből származó bevétel 6 milliárd forint, a hazai vadászok hasonló tevékenységéből hét és fél milliárd forint bevétel származott.

Vadban gazdag a magyar vidék. A Vadgazdálkodási adattár szerint 2022 tavaszán 122 ezer gímszarvas, 42 ezer dámszarvas, 379 ezer őz portyázott a mezőkön, 59 ezer vaddisznó turkált a földeken, és 497 ezer mezei nyúl szaladt a réteken. A vaddisznók kivételével mindegyik állomány gyarapodott az előző évihez képest.  

Nehéz időket éltek túl a vadászok. A koronavírus idején korlátozták valamennyiünk mozgását, így elmaradtak a külföldi vendégvadászok, és a hazaiak sem róhatták a mezőket. A gímszarvas vadászatát nem minősítették gazdasági tevékenységnek, s a határzár miatt a vendégvadászok 68 százaléka otthon maradt, vagy más területeken vadászott. A fejtörést most az okozza, hogyan lehet visszacsábítani a régebbi vendégeket.

Kézenfekvő válasz, hogy magas minőségű szolgáltatásokkal. A vadászat presztízs terméknek számít, hivalkodási és hedonisztikus értéke van, ami a szolgáltatások árát is növelheti. A Thorstein Veblen norvég közgazdászról elnevezett Veblen hatás szerint „vannak termékek, amelyek vonzóbbak lesznek a vevők számára akkor, ha azok drágábbak”. A magasabb ár kifejezheti a társadalmi státuszt, a vadhúsból készült új ízélmények hedonisztikus értéket képviselhetnek. Persze ezek elsősorban a külföldi vadászokra lehetnek érvényesek, a hazaiak már gyakran panaszkodnak a vadászat magas árai miatt. Mélyen a zsebbe kell nyúlniuk, amikor például egy gímszarvas bika trófeáért 2 millió forintot kell kifizetniük.

A vadászati törvény nem garantálja a békét

Ha morognak is vadászok, feltétlenül szükség van a munkájukra. Egyebek között, ha elmaradna a vadállomány szabályozása, még nagyobb károk lehetnének a mezőgazdasági területeken. Sajnálatosan aktuális példája ennek az afrikai sertéspestis pusztítása. A betegséget csak az állomány gyérítésével lehet kordában tartani. A károk mértékét mutatja, hogy már az Európai Unió is beavatkozott a szabályozásba. Eszerint 100 hektáronként 0.9 vaddisznó lehetne a területen, s ezt a mértéket 2025-ig 0.5/100 hektárra kellene csökkenteni. Ennek a fűnyíró elvnek ellentmond, hogy például Magyarországon sem egyenletesen oszlik meg a vaddisznó állomány. A felűlről érkező diktátumok helyett szakszerűbb lenne megbízni a tájegységen dolgozó szakemberekben, s rájuk bízni a szabályok számszerűsítését.

 A vadászok és a gazdálkodók békéjét igyekszik szolgálni a vadászati törvény is, amelyeknek legújabb módosítása 2023. október 24-től kezdve hatályos. A végrehajtási rendelet szerint megváltoztak a vadászati idény időpontjai, a vadkárok felmérésének szabályai. A részletek idézése nélkül is megállapítható, hogy a módosítások a megelőzést, az egzaktabb elszámolást hangsúlyozzák. Ha már bekövetkezett a vadkár, annak korrekt felmérésére, kifizetésére kell törekedni.

Persze amíg emberek értékelnek, mindig maradnak szubjektív, vitatható elemek is a folyamatokban. Szélsőséges esetekben két szakértő homlokegyenest más kárösszeget állapíthat meg. Vitatható az is, ki lehet vadkár szakértő, milyen végzettség, milyen hosszú tapasztalat szükséges a szakértői aláírásokhoz. A törvény szellemében az szépen hangzik, hogy törekedni kell a károk megelőzésére, de az érdekek mindig ütköznek: az egyik fél a kár okozója, a másik az elszenvedője. Így aztán teljes béke soha nem lesz a vadászok és a gazdálkodók között. Ezt jól példázza, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara követeléskezelési társaságot alapít. A társaság megvásárolja a gazdáktól a jogos vadkárköveteléseket, majd bírósági úton érvényesíti - a hangsúlyozottan - jogos károkat. A társaság nonprofit alapon működik majd, a hasznélvezők a mező- és ergdőgazdálodók lesznek. 

Egészséges, de drága a vadhús

Ha csak a statisztikai adatokat nézzük, a hazai fogyasztók sem méltányolják eléggé a vadászok munkáját. Az egy főre jutó vadhús fogyasztás 10-20 dekagramm között ingadozik évente. Ezt a csekély mennyiséget nem indokolja a vadhúsok minősége. Beltartalmi értékeik kiválóak, ízük jellegzetes, vitaminokban, ásványi anyagokban gazdagok, részei lehetnének az egészségtudatos táplálkozásnak. Amíg például a marhahús zsírtartalma 6-17 százalék között változik, a szarvas és az őz húsának zsírtartalma 1-2 százalék.

A vadászatra jogosultak 10-12 ezer tonna vadhúst értékesítenek évente, a saját felhasználásuk 2 ezer tonna. A feldolgozott vadhús 80-90 százaléka a külpiacokon talál gazdára. A 46 feldolgozó vállalat fagyasztott áruként értékesíti a magyar vadhúst. A kisebb hazai, elsősorban kézműves cégek magasan feldolgozott, különleges ízű és minőségű termékei itthon is vevőre találnak. Az igaz, hogy borsos, kevesek számára megfizethető áron.

Ha föltesszük azt a kérdést, hogy miért alacsony a vadhús fogyasztása itthon; elsőre egy ismert anekdota jut az eszünkbe.” Sok oka van annak, hogy miért nem harangoznak a faluban; de az első, hogy nincs harang.” Számos oka van annak is, hogy nem fogy a vadhús; de az első, hogy drága és szegény a nép.  Két adat ennek érzékeltetésére: egy kilogramm szarvas comb 12-16 ezer forintba kerül a vásárlás helyétől függően, másfelől a magyar lakosság 87 százaléka az átlagosnak számító életvitel alatt él.

Ha igazságosak akarunk lenni, nem csak az ár korlátozza a vadhús fogyasztását. A legtöbb bolt pultjáról hiányzik a vadhús – amit a kereslet hiánya is okozhat – de mindenképpen nehézkes a beszerzése. Sokan azért idegenkednek a vadhús vásárlásától, mert nem ismerik az elkészítés módjait, nincs elég szakács szaktudás a főzéshez. Egy felmérés szerint az 55 év feletti korosztály 0.3-04 kilogramm vadhúst fogyaszt, a fiatalok viszont egyáltalán nem eszik.

A vadászat és a vadgazdálkodás az agrárium speciális területe, melyhez a Szaktudás Kiadó kínálatában a legfrissebb szakmai anyagok is megtalálhatók.

Érdemes meghallgatni Győrffy Balázs podcastját is, melyben Jámbor Lászlóval beszélget a hazai vadászat aktuális helyzetéről.