„Látlelet” agrár-figyelő blog
Precíziós mezőgazdaság: tőke és tudásintenzív, de mindkettő hiánycikk

2024/02/01

Háromszáz hektár fölött jövedelmező

A szakirodalom szerint a precíziós növénytermelés akkor nevezhető szakszerűnek: ha műholdas navigációval támogatott a talajvizsgálat, ha differenciált a tápanyag-visszapótlás, ha hozamtérképek készülnek, ha precíziós a vetés, ha differenciált a növényvédelem. Ehhez a teljesség igénye nélkül szükség van traktorra, szoftverekre, fedélzeti számítógéppel felszerelt kombájnra, differenciált műtrágyaszóróra, permetező gépre, precíziós vetőgépre, légi felvételekre, GPS-vevőre.
E hosszú listából az is következik, hogy a precíziós gazdálkodáshoz a beruházási időszaktól függően magas – százmilliós nagyságrendű – költségek társulnak. Egyes számítások szerint 300 hektárnál kisebb növénytermesztő gazdaságban nem lesz jövedelmező a precíziós gazdálkodás. Bár az utóbbi tíz évben megfigyelhető a birtok koncentráció a mezőgazdaságban, de a teljes mezőgazdasági terület 20 százalékán gazdálkodnak 200-500 hektár méretű gazdaságok, s az összes üzemnek a 2 százalékát sem éri el a számuk. A közeli jövőben nem lehet arra számítani, hogy a precíziós növénytermelés a szántóterület nagy részén gyakorlat lesz.

Hiányzik az elköteleződés

A lehetőség kínálkozna rá, hiszen a hazai agrárgazdálkodók 63 százaléka növénytermeléssel foglalkozik, és a közepes méretű gazdaságok – száz és ezer hektár közöttiek – száma jelentősen növekedett. A gépek, ezen belül a precízió eszközök vásárlására voltak állami támogatások, amelyekkel a gazdák folyamatosan éltek is. A végeredmény mégis csak az, hogy a precíziós eszközök használatára alkalmas gépe a gazdaságok 28 százalékának van, de csak a 8 százalékuk használja az új technológiákat. A legnagyobbaknak, amelyek több mint 100 ezer euró standard termelési értéket állítanak elő, már a 84 százalékuk alkalmazza a precíziós módszereket.
A precíziós gazdálkodást a fokozatosan előtérbe kerülő fenntarthatóság feltétlenül indokolja, hiszen ésszerű, precíz használatával kevesebb műtrágyát, kevesebb növényvédő szert lehetne használni; s miközben a jövedelmezőség is javulhatna, a környezetet is óvnánk. Az elterjedésének számos gátja van. Talán a legnagyobb, hogy a precíziós gazdálkodás tőke és tudásintenzív módszer, és a legtöbb helyen mindkettő hiányzik. Az indulás magas beruházási költségeket feltételez, lassú a megtérülése, ezért csak a nagyobb gazdaságok veszik fontolóra, mint azt a gyakorlati tapasztalatok is mutatják. Hiányzik még az elköteleződés is. Egy felmérés szerint a precíziós gazdálkodást nem használók azt az egyszerű választ adták, hogy nincs is rá szükség az adott termelési szerkezetben.

Csak a legnagyobbak tudják megfizetni

Milyen készségek, képességek kellenek a digitális és a precíziós gazdálkodás irányításához, működtetéséhez? Rendkívül hosszú a lista: kreativitás, rugalmasság, problémafelismerő-és megoldó képesség, jó memória, tanulási készség, széles műveltség, alkalmasság a folyamatok elemzésére, az információk feldolgozására, a minőségi munkára, kezdeményezés, együttműködési és döntési képesség, amelyek együttesen megfelelnek az üzemek gazdaságos irányításának is. Ahogy mondani szokás, ilyen szakember nem terem minden bokorban, és csak a legnagyobbak tudják megfizetni.

A precíziós gazdálkodás módszereit, közgazdasági elemzését a szaktudas.hu oldalon sokrétűen lehet tanulmányozni.