„Látlelet” agrár-figyelő blog
Alkalmazkodás: a gazdák már döntöttek

2024/02/25

Megdőlt a mítosz: a mezőgazdaság sem válságálló – erősíti meg az államtitkár szavait Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár-és Élelmiszeripari Üzletág ügyvezető igazgatója. Romlott az agrárium hitelképessége, s ha az ügyfél nem fizeti vissza a hiteleit, nem finanszírozzuk. Alkalmazkodni kell a világhoz, amely megváltozott. Azok a gazdálkodók lesznek jobb helyzetben, akik a saját földjeiken gazdálkodnak, és a négy főnövényen kívül képesek lesznek mást is termelni.  

Hullanak a kicsik, koncentrálódnak a birtokok

A hazai mezőgazdasági területek 45 százaléka saját tulajdonban van, 50 százalékát bérlők művelik, a maradék területek az úgynevezett szívességi használatban vannak a statisztika szerint. Az arányok az elmúlt években jelentősen nem változtak, s nem is várható a nagyobb mozgás. A mezőgazdasági területek 39 százalékát ugyanis gazdasági szervezetek használják, amelyek nem szerezhetik meg a föld tulajdonjogát. A gyümölcsösöket, a szőlőket, a kisebb kertészeteket a saját tulajdonos műveli, a szántóföldek iránt van a nagyobb bérlői igény. Szembetűnő az is, hogy az idősebb, 65 év feletti gazdák 75 százalékban a saját földjeiket művelik.

Az alkalmazkodásnak egyik módja a méretgazdaságosság lehet, de nem csupán ez a feltétel. Kérdések sokaságára kellene válaszolni a döntés előtt. Mekkora a legjövedelmezőbb gazdasági méret? Ha erre a kérdésre hibás választ adunk, tönkre tehetjük a vállalkozást. Ha túl kicsi a terület, más forrásokat sem lehet hatékonyan kiaknázni. Ha túl nagy, jelentős pénzt kell lekötni, és ez likviditási gondokat okozhat. A nagyobb gazdaságok olcsóbban tudnak termelni, képesek hatékonyabban gazdálkodni? Ha igen, eltűnnek a kisebb, családi gazdaságok, s helyüket a nagyok veszik át?

A kérdések egy részére van válasz a jelenlegi hazai gyakorlatban. Az elmúlt évtizedben százezer kisebb gazdaság tűnt el a termelésből. Megfigyelhető a birtok koncentráció, bár a teljes mezőgazdasági területnek csak a 20 százalékán gazdálkodnak a 200-500 hektár méretű gazdaságok, de az összes üzemnek a két százalékát sem érik el. A 4000 eurónál kevesebb standard termelési értéket előállító gazdaságok aránya 10 év alatt 70 százalékról 50 százalékra csökkent, ezek az összes termelési érték 2,6 százalékát adják.

A tőke célja a profit 

A koncentráció jellemző - kisebb-nagyobb megszakításokkal - a magyar mezőgazdaságban, az egykori földesúri birtokoktól a termelőszövetkezeteken, állami gazdaságokon át a mai gyakorlatig. A statisztikák szerint a hazai mezőgazdasági termelési érték 45 százalékát a gazdaságok 1 százaléka termeli. Nem érdemes lecövekelni a birtokok méreténél, fontosabb lehet ennél a termelés jövedelmezősége kicsiknél és nagyoknál egyaránt. Pupos Tibor professzor ezt a célt négy kérdésre adandó válaszban foglalja össze: mit, hol, hogyan és kinek termeljünk? Ha ezekre a kérdésekre jó választ adnak a gazdák, nagy biztonsággal alkalmazkodnak az aktuális gazdasági folyamatokhoz. Nem kell szemérmeskedniük, bátor válaszokat adhatnak, hiszen mint azt Pupos professzor megállapítja, a tőkének nincs környezettudata, és szociálisan sem érzékeny. A tőke célja a profit termelése.

Ezt a célt következetesebben teljesítik például a holland gazdálkodók. Egy eurót ők 44 centből állítanak elő, itthon ehhez 59 cent kell, vagyis jóval szerényebb a jövedelem. Igaz, jelentősen jobb helyzetből versenyeznek, mert nálunk az egy hektárra jutó tőke nem éri el 4000 eurót, Hollandiában ennek a tízszerese. A magyar gazdák berendezkedtek a szántóföldi növénytermelésre, azon belül is a négy főnövényt részesítik előnyben. A hollandoknál éppen fordított a helyzet, az állattenyésztés részesedése a termelésből 52 százalék, nálunk a 30 százalék körül változik.

A szebb jövővel nem lehet hitegetni a gazdákat

Hosszan lehetne sorolni az alkalmazkodás szükségességének okait, a feltételeket, a módszereket, de ezekről a gazdáknak, a gazdaságok vezetőinek személyesen kell dönteniük. A legegyszerűbb, legkézenfekvőbb döntést meg is hozták: nem hagyják magukat a szebb jövővel hitegetni! Rövid távra szóló döntést hoztak, korlátozták, befagyasztották költségeiket. Kevesebb műtrágyát, növényvédő szert, traktort vásárolnak. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint tavaly az első háromnegyed évben 20 százalékkal kevesebb műtrágyát vásároltak, mint az azt megelőző évben; az utolsó negyedévben is maradt a tendencia. A szolgáltatók szerint a vetőmagok forgalma is 20-40 százalékkal csökkent a mostani szezonban. Az Agromashexpon elhangzott az is, hogy áll a mezőgazdasági gépek piaca is.

Hová vezethet ez a gazdálkodói magatartás? Alacsonyabbak lesznek a termésátlagok? Gyengébb lesz a termények minősége? Kiszorulunk a hagyományos piacainkról? Az idő ad választ a kérdésekre. Előállhat az a helyzet, amit „a kígyó a saját farkába harap” mondással szoktunk érzékeltetni. De akkor sincs elég pénz – és talán akarat sem - a szakszerű gazdálkodáshoz.