„Látlelet” agrár-figyelő blog
Ismét csalódtak a gazdák - kevesebb a termés, alacsonyak a termelői árak

2023/07/27

Már a második évben találkoznak a szokatlan helyzettel a gabonatermelők. Korábban, ha ingadozott is a termés mennyisége és az ára, a gabonatermelésben nem volt nagy kockázat. Ez arra ösztönözte a gazdákat, hogy ne változtassanak a termékszerkezeten, s a szántóterület csaknem felén gabonát termeljenek. A klímaváltozás és a piaci helyzet ezt a bevált gyakorlatot érezhetően megtöri. A folyamatos felmelegedéssel járó aszály bizonytalanná teszi a terméseredményeket, és a hazai gabonatermelés mérete is kicsi ahhoz, hogy észrevegyenek bennünket a piacon. Akármilyen jó eredményeket érünk el, a nemzetközi piacon nem leszünk meghatározó, piacot befolyásoló szereplők.

Az előző évben mindkét kedvezőtlen hatást elszenvedték a gazdák. Ahogy mondani szokás, történelmi aszály rázta meg az országot. Búzából négymillió tonna termett, ami bőven fedezte a hazai szükségletet, de az augusztusban sárguló kukoricatáblák már biztosan jelezték a bajt. Az alacsony termést tetézte az országba ömlő ukrán gabona, amely a felvásárlási árakat is megfelezte. Emlékezetes, hogy a gabona ára tavaly ősszel 130-140 ezer forint volt tonnánként, majd néhány hónap múlva 60-70 ezer forintot kínáltak érte. Akik megelégedtek az alacsony termés melletti magas árakkal, és a szolid haszonnal, átvészelték a szokatlan helyzetet. Akik még várták a magasabb árakat, s készleten tartották a termésüket, csúnyán ráfizettek.

A magyar kormány igyekezett segíteni a gazdákat. Az aszály és az ukrán gabonadömping miatt kárpótlást ígért 6 milliárd forint értékben. A gazdák ezzel elégedetlenek, számításaik szerint ez tonnánként csak 2-3 ezer forint kompenzációt jelent. A kár ennek a többszöröse. A kormány az ukrán gabona importját is korlátozza, de az intézkedés késéssel kezdődött. Sokáig tétlenül vagy eredménytelenül néztük, hogy ukrán, gyenge minőségű gabonával telnek meg a hazai raktárak. Ezzel szemben a már jól működő EKR rendszer támogatásával ellenőrizni lehetett volna, hogy az ukrán gabona el is hagyja a Magyarországon is átvezető szolidaritási folyosót.

A jelenlegi helyzet sem ad okot derűre a gazdálkodóknak. A búzáért 50-70 ezer forintot kínálnak a felvásárlók, ami ugyancsak fele a tavalyinak; s a kukoricatermelőkre is hasonló jövő vár.

Ezzel szemben a termeléshez felhasznált anyagok ára az egekbe emelkedett. A műtrágyát háromszoros áron lehet kapni, a növényvédő szerek ára 20-25 százalékkal emelkedett, és az energia is több, mint 70 százalékkal drágult.

Csapdahelyzetbe kerülhetnek a gazdák. Az aszály, a piac, a pótlólagos ráfordítások elmaradása miatt csökkenhetnek a termelési eredmények és a bevételek; a termelési költségek viszont emelkednek. A kilábaláshoz újabb forrásra lenne szükségük, de nem csak a kamatok magasak, a banki szándék is visszafogott a finanszírozásra. Ráadásul a nemzetközi piac sem lesz kedvezőbb. Az ukrán-orosz háború egyszer véget ér, s utána arra is lehet számítani, hogy a kiváló minőségű földeken, nyugati eszközökkel és technológiákkal látványosan magasabb terméseredményeket érnek el keleten, ami a tőzsdei árakat lefelé szorítja. Az nem tűnik biztosnak, hogy ebben a versenyben eredményesen tudunk szerepelni.

A kiutat kereső gazdák a versenyképesség növeléséhez vagy akár a termékszerkezet változtatásához a szaktudas.hu oldalon találnak szakmai, technológiai információkat. 

A szántóföldi növénykultúrákkal foglalkozó kiadványokat ITT találja!