„Látlelet” agrár-figyelő blog
Öntözés fejlesztés: fölzárkózunk Európához?

2024/04/12

Magyarország lecsapolása folyik

A kutatók évtizedekkel ezelőtt figyelmeztettek a mezőgazdaság számára is káros tendenciákra. A gyakorló szakemberek is tapasztalhatták, hogy kevesebb csapadék esik le, de intenzívebben, aminek következménye, hogy a nagyobb része elfolyik, és csak kevesebb szivárog a talajba. Igy aztán maradtak a száradó térségek, a gyakoribb aszályok. A 2022-es rendkívüli aszály 100 milliárdos károkat okozott a mezőgazdaságnak.

Ha ezt még lehet fokozni, a tudósok szerint nincs is vége a káros folyamatoknak, mert Magyarország ökológiai értelemben a legmagasabb sérülékenységi területek közé tartozik. A hazai átlaghőmérséklet növekedése majdnem másfélszer gyorsabb a globális klímaváltozás értékénél. Az idei korai tavasz is arra figyelmeztet, hogy erősödik a felmelegedés, szárazabbá válik az éghajlat. Szemléletes számítások szerint az ország átlaghőmérséklete ötven év alatt annyit melegedett, mintha ezer kilométerrel délebbre lennénk.

A Duna-Tisza közén ezt már jól érzékelik, ahol a természetes vegetáció átalakulóban van. A Homokhátságon egyre kevesebben tudnak megélni a mezőgazdaságból, korábbi termőterületek esnek ki a művelésből. Az intenzív öntözés segíthetne ezen, de paradox módon a vizet ugyanabból a vízbázisból emelik ki, amelynek kritikus csökkenése magát a problémát okozza. Ha más forrásból nem lesz elérhető a víz, az öngerjesztő folyamat visszafordíthatatlanná válik.

Az elmúlt években azt tapasztalhattuk, hogy a klímaváltozás és az öntözés egymás mellett haladt, sajnos a romlás irányába. A száradó térségek dacára az öntözött terület harmadára esett vissza. Ez a folyamat egyáltalán nem jellemző Európára, mert itthon a termőföld másfél százalékát öntözzük, az uniós átlag pedig 8-9 százalék. A vízkészletek kihasználtsága még ennél is rosszabb képet mutat: Magyarországon 30 százalék, az uniós átlag 80 százalék. Magyarországról több víz folyik ki, mint amennyi beérkezik, három Balaton mennyiségű vizet veszítünk. Az elhibázott vízgazdálkodás miatt Magyarország lecsapolása folyik.

A sípokon volt a gőz

Az ambiciózus célok megfogalmazásából soha nem volt hiány, de ahogy egyszerű és érthető falusi nyelven megfogalmazhatnánk, ment a tökölődés. A mezőgazdaságot irányító és befolyásoló szakemberek megértették a klímaváltozás mezőgazdaságra gyakorolt kedvezőtlen hatását, és egyebek között meghirdették az öntözés fejlesztését is. Még 2014-ben létrehozták az Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézetet, amelynek deklarált célja volt a tudományos eredmények gyakorlati hasznosítása, a termelői együttműködések támogatása. Öt évvel később a Nemzeti Földügyi Központban megalakult az öntözésfejlesztési főosztály, amely az öntözéses gazdálkodás népszerűsítését, az öntözési közösségek megalakulásának támogatását tűzte ki célul. A friss hírek szerint most éppen megszűnőben van a földügyi központ. Tavaly megváltozott az öntözési közösségek elnevezése is, helyette a fenntartható vízgazdálkodási közösség elnevezés az érvényes.

Az agrárminiszter öt éve nyilatkozta, hogy cél a 400 ezer hektár öntözése. Ezt erősítendő, valóban megjelentek és jelenleg is érvényben vannak az öntözési támogatásokat elérhető pályázatok. De azért az tény: a 2022-es rendkívül aszályos évben 111 ezer hektáron öntöztek a gazdák. Az ismert mondással szólva, a hengerek helyett a sípokra került a gőz.

Lendületet kaphat az öntözés

Az idén remélhetően újabb lendületet kaphat az öntözés fejlesztése. Néhány hetes hír, hogy 40 vízgazdálkodási projektet 19.5 milliárd forint értékben támogatott a kormány. A KAP stratégiai tervében 70 milliárd áll rendelkezésre az új öntözési berendezések beruházására és a technológiák fejlesztésére. Ehhez olyan pályázatok jelennek majd meg, amelyek szorgalmazzák a fenntartható vízgazdálkodási közösségek létrehozását, és ezek működési költségeit 90 százalékban vissza nem térítendő támogatásban is részesítik.

Azok a termelők pályázhatnak, akik képesek igazolni, hogy legalább 6000 standard termelési értékű üzemmérettel rendelkeznek, és árbevételük legalább 50 százaléka mezőgazdasági termelésből származik. Segítség a gazdáknak, hogy kollektív beruházásra is pályázhatnak. Kollektív projektnek minősül a termelői csoport, a termelők tagságával működő szövetkezet, de a tagok legalább 50 százalékának el kell érnie 6000 standard termelési értéket.

Ha ez az új lendület kitart odáig, hogy 2030-ban 400 ezer hektáron öntözünk, akkor elérjük a mostani uniós átlagot, a 8 százalékos öntözött területet.   

A sikeres pályázati anyagok kidolgozásához szakmai információkat a szaktudas.hu oldalon találhatnak a gazdák.

A rendkívüli öntözési célú vízhasználatot a területileg illetékes vízügyi hatósághoz (a megyei katasztrófavédelmi igazgatósághoz) írásban kell bejelenteni, amelyhez a vízkivétellel érintett felszíni víz kezelőjének (területileg illetékes vízügyi igazgatóság) hozzájárulását is csatolni kell. A NAK a rendkívüli célú vízhasználatról szóló útmutatót is készített, amely IDE kattintva olvaható.