„Látlelet” agrár-figyelő blog
Mesterséges intelligencia: hiányzik az ismeret és a bizalom

2025/05/09

Az MI elvégzi a rutinfeladatokat

A mesterséges intelligencia - MI - olyan rendszer, amely korlátokkal képes helyettesíteni az emberi intelligencia egy részét. Bizonyos célfeladatok önálló elvégzésére képes. Előnye, hogy rugalmasan alkalmazható, a bonyolult folyamatok automatizálhatók, hatékonyabb és gyorsabb döntéseket lehet hozni alkalmazásukkal. Az MI használata csökkenti a rutinfeladatokkal járó terheket, a munkaerő – vezető és beosztott egyaránt – nagyobb figyelmet fordíthat a kreatív feladatok elvégzésére.
A precíziós állattartásban például már ismert az a gyakorlat, hogy a menedzsment döntéseket a digitális eszközök használatából származó információk alapján hozzák meg a vezetők.  A döntés előtt az okos eszközök használatával megismerik az állatra, annak környezetére vonatkozó adatokat. A döntéseket végül mobiltelefonok, táblagépek, számítógépek együttes rendszere támogatja.

Használaton kívüli eszközök

A precíziós állattartáshoz hasonló gyakorlat terjed a növénytermesztésben is, egyre több adatot érhetnek el a gazdálkodók. Kutatói felmérések azt mutatják, hogy az okos eszközök használatával a termelés eredményessége 20-30 százalékkal javulhat, 20 százalékkal csökkenhet a környezeti terhelés, 80 százalék feletti lehet a munkaidő-megtakarítás.  A nagy kérdés az: a megszerezhető adatokat képesek-e hasznosítani a gazdálkodók, és bíznak-e bennük?  A statisztikák azt mutatják, hogy még az ismeret és a bizalom is hiányzik a gazdák többségénél. A gazdák 38 százaléka már használ digitális eszközöket, de a precíziós gazdálkodás szabályait még csak 12 százalékuk ismeri. Ennél is beszédesebb adat, hogy a precíziós eszközök használatára alkalmas gépe a gazdaságok 28 százalékának van, de csak 8 százalékuk használja az új technológiákat.

Az MI kockázatai

Lássuk be, az óvatosságra van is okuk a gazdáknak. A mesterséges intelligencia alkalmazása számos kockázattal jár. A rendszer akkor működik sikeresen, ha az összegyűjthető adatokat mindenki megismerheti, hasznosíthatja; a megosztásnak viszont jogi feltételei vannak, amelyek még nem teljesen kidolgozottak. Egyes esetekben még ütközhetnek is egy-egy gazdaság érdekeivel. Az MI rendszer olyan megoldást is javasolhat, amely ellentétes a gazda saját mérlegelésével. Ha mégis a külső információt választja, és rossz döntést hoz, ki lesz a felelős a kárért.
Az MI terjedésével kinyílik az ajtó a kibertámadások előtt is. Ez még furcsán hangzik a mezőgazdaságban, de érdemes gondolni a tőzsdei árak befolyásolására, vagy az élelmiszer-biztonságra. Az MI befolyásolhatja a monokultúrás vagy a génmódosított termelés elterjedését is.

Ezek a problémák még kevésbé fenyegetik a mezőgazdaságot. Az már a napi gyakorlat vagy döntés dolga, hogy a mesterséges intelligencia vagy a precíziós eszközök beruházási költsége magas, lassan térül meg, és csak a nagyobb méretű gazdaságok engedhetik meg maguknak. Ezen túl napi rendszerességgel kell az adatokat gyűjteni, tárolni, feldolgozni és értelmezni. Ehhez a nagyobb gazdaságokban hozzáértő szakember kell, a kisebb felhasználókat pedig meg kell tanítani az eszközök használatára és az adatok értelmezésére.