Könyv
kategóriák

„Látlelet” agrár-figyelő blog
Pénzeső a mezőgazdaságban? Esély a felzárkózáshoz
2024/05/14

Pályázzon az, akinek hat anyja van. Mázsánként 5-6 ezer forintot fizetnek a gabonáért, ebből fejlesszek? - írja egy elkeseredett gazda a online térben. Ezzel szemben szakértői állítás, hogy saját megszűntetéséről dönt az a gazda, aki a következő években nem él az uniós és a hazai forrásból származó pályázati pénzekkel. A 69 fejlesztési célra 2900 milliárd forintnyi összegre pályázhatnak a gazdálkodók.
Pénzeső a mezőgazdaságban? Esély a felzárkózáshoz

Lemaradásban vagyunk

A pénzeső remélhetőleg nem pénzszórást jelent. A célok világosak. Az uniós támogatásokat a klímaváltozáshoz való igazodásra, a versenyképesség és a hatékonyság javítására fordíthatják majd a gazdálkodók. Ezekkel a hangzatos megfogalmazásokkal eddig is találkozhattunk, ám a tény az, hogy lemaradásban vagyunk a versenytársainkhoz képest.

A szinte csak Dunántúl méretű Hollandiában az egy hektár területre jutó bruttó termelési érték több mint tízszerese a magyarénak. Jelentős a lemaradásunk Ausztriától és Lengyelországtól is. A lengyelekkel egyidőben lettünk uniós tagok, a belépés előtti termelési értékre vonatkozó mutatószámok nekünk kedveztek, utána meg leköröztek bennünket lengyel barátaink. Ebből egyenesen következhet az az egyszerű megállapítás, hogy a lengyelek jobban, céltudatosabban használták föl az uniós forrásokat.

A lemaradás egyik oka a termelési szerkezet eltérésében, jelesül az állattenyésztés lehetőségeinek kihasználatlanságában rejlik. Amíg a hollandok száz hektár területen 200 szarvasmarhát tartanak, az osztrákok 72, a lengyelek 43, mi 17 egyedet.

Kevesebb, de hatékonyabb állattenyésztő

A magyar gazdák többsége a kevésbé rögös utat, a szántóföldi növénytermesztést választotta. Ehhez kevesebb ember kell, vonzóbb a munkaidő-beosztás, nélkülözhetőbb a szaktudás. A mindenkori kormány sem gátolta a gazdák törekvéseit, bőven volt pénz a gépvásárlások támogatására. Két éve az aszály parancsolt megállást ennek a koncepciónak, de azóta sem változott sokat a helyzet. A termelési költségek változatlanul magasak, a felvásárlási árak a korábbi évhez hasonlítva a felére csökkentek, és az előrejelzések szerint belátható időn belül nem is érnek újra a csúcsra. A szántóföldi növénytermelésben a szokásos négy főnövényt termelőknek nincs stabil, tervezhető jövedelmük.

Derűlátásra nincs okuk a szántóföldi zöldségtermelőknek sem. Az átlagos hőmérséklet emelkedése miatt rövidebb a tenyészidő, ami csökkentheti a termés mennyiségét, ronthatja a minőségét. A hajtatott zöldségtermesztés jobban tud alkalmazkodni a klímaváltozásokhoz, de a szántóföldi termelésben csak öntözés mellett lehet eredményes a zöldségtermelés.

A szakértők szerint az állattenyésztőknek áll most a zászló. A beszerzési és az értékesítési árak kisebb-nagyobb eltéréseket ugyan ágazatonként mutatnak, de stabilizálódtak, ami szerény, de biztos jövedelmet jelenthet. Az elmúlt évtizedben kimutatható tendenciák is ezt igazolják. Egy-másfél évtized alatt az állattenyésztők 60 százaléka hagyott föl a szakmával, de az ágazat teljesítménye így is növekedett. Kevesebb gazdaság, hatékonyabban termel.

Sok pénz, bőséges választási lehetőség

Mi várható a következő években? 2027-ig 69 pályázati kiírás, összesen 2900 milliárd forint megszerezhető támogatás várható. Ebből 600 millió forint az uniós támogatás, 2300 millió a hazai forrás. Ennek a tekintélyes összegnek az 52 százalékát gépek, eszközök, technológiák fejlesztésére fordíthatják a pályázók, 36 százalékát zöld beruházásokra, 12 százalékát vidékfejlesztésre. A számos részlet mellett újdonság, hogy a feldolgozó kapacitások bővítésére a meglévő gyártókon kívül mások is pályázhatnak, így új szereplők is megjelenhetnek a feldolgozóiparban. Szintén újdonság a nem termelő beruházások támogatása, például gyümölcsösökben a sorközök füvesítése a vízvédelem miatt, vagy az állattartó telepeken a trágyatárolók lefedése.

Ennyi forrás, ennyi választási lehetőséggel még soha nem érkezett az agrárgazdaságba. Sok idő nincs a döntések előkészítéséhez, hiszen a pályázatok egy része az idei nyáron megjelenik. Átgondolt stratégiával sokan a nyertesek közé kerülhetnek, s ezzel a magyar mezőgazdaság is közelíthet, felzárkózhat a versenytársak mellé.

Az Agrárkamara Szóvetés podcastjának aktuális epizódja, melyben Papp Zsolt államtitkár és Győrffy Balázs NAK-elnök beszélgetnek a rendelkezésre álló uniós forrásokról és azok felhasználási lehetőségeiről, IDE kattintva hallgatható meg.

A fejlesztések tervezéséhéz, kivitelezéséhez, a gazdálkodás napi gyakorlatához korszerű, megbízható szakkönyvek a szaktudas.hu oldalon!  

« vissza a blogra

A bejegyzés témájához kapcsolódó kiadványaink