„Látlelet” agrár-figyelő blog
Stagnáló öntözés - Pótlólagos ráfordítások nélkül nem várható siker

2023/08/07

A gyakorlati kivitelezés azonban akadályba ütközött, mert kevés az öntözésre berendezett terület. A tavalyi adatok szerint 111 ezer hektáron öntöztek, ez a mezőgazdasági területnek csupán két százaléka. Az Alföldön volt intenzívebb az öntözés, a teljes öntözött terület 85 százalékára ott került pótlólagos ráfordítás, s a kiöntözött víz 85 százaléka is oda jutott. Ez persze indokolt is, hiszen az Alföldön 350-450 milliméter volt a természetes csapadék, a Dunántúlon 30-35 százalékkal magasabb az érték.

Ha visszakeressük az elmúlt évtizedek adatait, kiderül, hogy az öntözési gyakorlat hanyatlott. Az 1970-es években 350 ezer hektár volt az öntözésre berendezett terület, s ezt a szövetkezetek, állami gazdaságok hasznosították. A rendszerváltás utáni kárpótlás, a kisgazdaságok erőltetése ártott – finomabban fogalmazva nem használt – az öntözési gyakorlatnak, és persze az ezt követő gazdasági eredménynek sem.

Ambiciózus célok voltak, a mezőgazdaságot irányító, befolyásoló szakemberek megértették a klímaváltozás mezőgazdaságra gyakorolt kedvezőtlen hatását, s meghirdették az öntözés fejlesztését. Még 2014-ben létrehozták az Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézetet, amelynek deklarált célja volt az új tudományos eredmények gyakorlati hasznosítása, a termelői együttműködések támogatása. Öt évvel később a Nemzeti Földügyi Központban megalakult az öntözésfejlesztési főosztály, amely az öntözéses gazdálkodás népszerűsítését, az öntözési közösségek magalakulásának támogatását tűzte ki célul. Az agrárminiszter még 2019-ben nyilatkozta, hogy a cél a 400 ezer hektár öntözése. Az öntözési közösségek támogatására milliárdos támogatási pályázatok jelentek meg, s vannak érvényben. Tavaly tartósan vízhiányos időszaknak minősítettek hét hónapot, s a rendkívüli öntözési igények miatt támogatást kaphattak a vállalkozó gazdák, de csak 11 ezer hektáron vették igénybe. Az idén már az öntözővíz ingyen van.

Az ambiciózus célokhoz halvány eredmények társultak. A tény, hogy 111 ezer hektáron öntöztek tavaly - az idei pontos adatok nem ismertek - és ez a harmadát sem éri el a néhány évtizeddel ezelőtti területnek. Az okok szerte ágazók: a korábban berendezett területek infrastruktúrája tönkrement; a gazdák bizonytalanok, mert évekig bányajáradékot fizettek az öntözővíz után, később drága volt a víz, most meg éppen ingyen van; az aszály is csak tavaly okozott látványosan érzékelhető károkat; a pótlólagos ráfordítások mérhető haszna sem közismert. 

Az utóbbiak hasznát a tudományos eredmények bizonyítják. Nagy János professzor tartamkísérletei szerint a műtrágyázás 48, az öntözés 28, a talajművelés 18, a növényvédelem 6 százalékkal járult hozzá a kukorica termésnövekedéséhez. Azt is bizonyítják, hogy a termelési tényezők hatásai nem függetlenek egymástól, s ha nem lehet öntözni, más agrotechnikai eljárások is hatástalanok maradnak. Sőt: aszályos területen a műtrágya nagyobb adagjai terméscsökkenést is okozhatnak.

Megbízható szakmai ismereteket, hatékony megoldásokat kiadványainkban találhatnak, a szaktudas.hu webshopban. 
A témában kiemelten ajánljuk figyelmükbe Tóth Árpád Az öntözés praktikuma című digitális kötetét, valamint Dr. Nagy János Kukorica - a nemzet aranya című sorozatának A kukorica vízigénye, vízforgalma és öntözése című részét.