„Látlelet” agrár-figyelő blog
Hanyatló zöldség-és gyümölcstermelés: szinte minden hiányzik

2024/07/31

Nincs veszélyben az élelmezésbiztonság

Veszélyben lenne az élelmezésbiztonság? Az 1996. évi Élelmezésügyi Csúcstalálkozó kimondta, hogy élelmezésbiztonság akkor létezik, ha minden embernek van fizikai és gazdasági hozzáférése a mindig elegendő, biztonságos és tápláló élelmiszerhez; hogy kielégítse étrendi szükségleteit és élelmiszer preferenciáit az aktív és egészséges élethez.

Nézzük a tényeket. A legtöbb zöldségből és gyümölcsből közel vagyunk az önellátási szinthez, de például almából 76, őszibarackból 70, uborkából 52, salátából 24 százalékos az önellátás. Magyarország kicsi, nyitott gazdaság, a hazai hiányt importból egyszerű pótolni. Ezt meg is tesszük: a legutóbbi ismert adatok szerint a gyümölcs importunk 164 ezer tonna, a zöldség importunk 197 ezer tonna volt.

Aki akar, és anyagilag képes rá, hozzájuthat a szervezet számára fontos zöldségekhez és gyümölcsökhöz. Azt nem lehet pontosan tudni, hogy a szándék vagy a szűkös pénztárca, vagy a kettő együtt az oka annak, hogy zöldség-és gyümölcsfogyasztásunk elmarad a kívánatos értéktől. Az ENSZ ajánlása szerint akkor táplálkoznánk helyesen, egészségesen, ha naponta 400 gramm zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanánk, de egy „átlagmagyar” csak 293 grammot eszik meg. Ennél is riasztóbb adat, hogy gyümölcsből átlagosan 127 grammot fogyasztunk, de a 25 év alattiak csak 85 grammot, ami egy fél almának felel meg.

Azt megállapíthatjuk, hogy az étrendi szükségleteinket és az élelmiszer preferenciánkat a bolti kínálat nem akadályozza; annak sokkal inkább korlátot szab a meglóduló infláció, azt követően a tartósan magas ár, és a vékony pénztárca.

A támogatáspolitikát kellene korrigálni

Az önellátottságunk romlása a földeken indul. A gyümölcstermelés 80 ezer hektáron stagnál, a termés mennyisége 600-700 ezer tonna, de 500 és 1200 ezer tonna között ingadozik. Ennek következménye, hogy nincs biztonságban a termelő, mert ha kevés a termés, nem tudja a piacot kiszolgálni; ha sok, akkor meg eladhatatlan, a földön rothad a termés.

A zöldségtermesztésben hasonló a helyzet, a termőterület 80 ezer hektár körül stagnál, de csak elhanyagolható aránya az intenzív. A fóliás és az üvegházi terület csak 3 ezer hektár, s az utóbbi években a felére csökkent. A terület kétharmadán csemegekukoricát és zöldborsót termelnek, amelyekhez egyszerűbb technológia és kevesebb tudás kell.

Az önellátottság romlása a fejekben folytatódik. A gyümölcstermesztésben a termelési színvonal az 1980-as években jár, a szervezettség mindkét ágazatban 20-25 százalékos szinten van. Elhanyagolhatóan kevés azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyek az európai piacokon is versenyképesek. Miközben a termelés hatékonysága és az eredmények romlottak, jelentős támogatásokhoz jutottak a termelők. Ezek a összegek nem a fejlődést, hanem a vegetálást szolgálták, szigorúbban fogalmazva, rossz helyre került az adófizetők pénze. Ha a támogatások nem a fejlesztés feltételeit teremtik meg, hanem a szakszerűtlen gazdálkodók túlélését szolgálják, a támogatáspolitikát kellene korrigálni.

Koncentrációs kényszer

A kiút a hatékony, professzionális termelés, az intenzív művelési módok elterjesztése lenne. Az európai és a hazai piacokon a vevők – az áruház láncok – koncentrálódtak, egységes árualapot, homogén, megbízható minőséget, alacsony – szebben fogalmazva – versenyképes árat várnak el a termelőktől. Ennek teljesítéséhez az utóbbiaknak is koncentrálódni, összefogni, szövetkezni kellene. Ennek éppen az ellenkezője történt: a termelő és értékesítő szervezetek – ismert nevükön a TÉSZ-ek – az utóbb tíz évben az általuk koordinált terület 29 százalékát veszítették el. Régi magyar átok, hogy nincs szerződéses fegyelem, bizalom, és persze biztonság sem.

A zöldség-és gyümölcstermelés hanyatlásának megfordításához voltaképpen minden hiányzik: nincs elég tőke, munkaerő, csekély a tudás, erős a bizalmatlanság.

A fennmaradás és fejlesztés mellett döntő termelők a versenyképes gazdálkodás szervezéséhez szükséges korszerű ismereteket a Szaktudás Kiadó szakkönyv-kínálatában találják meg.