„Látlelet” agrár-figyelő blog
Regeneratív gazdálkodás: legyőzendő rutinok

2024/10/07

A természetes táj önfenntartó

A tájékozatlanság érthető és elfogadható, mert miért is kellene egy átlagos élelmiszer fogyasztónak a mezőgazdasági szakszavakat ismernie. A gazdák sem hibáztathatók, hiszen a regeneratív gazdálkodásnak nincs is általánosan elfogadott definíciója. Nem konkrét gazdálkodási módszert takar a fogalom, a művelőit alapelvek vezérlik. A regeneratív gazdálkodás fő célja az ipari mezőgazdasági rendszerek miatt leromlott talajok helyreállítása, a talajok megújítása. Ez pedig a mezőgazdasági gyakorlatok sokszínűségét, a természetes ökoszisztémával való együttműködését jelenti.

A természetes táj képes arra, hogy folyamatosan fenntartsa magát. Ezzel szemben a megművelt terület szegényes élettér, fenntartásáról az ember gondoskodik. A gazda trágyázza, öntözi a földet, a kártevőket vegyszerekkel irtja; s ezekkel a szabad szemmel nem látható élőlényeket károsítja. A regeneratív gazdálkodás ezen változtat, amikor művelői az öt alapelvet alkalmazzák: csak minimálisan bolygatják a talajt, kevés kemikáliát használnak, megőrzik a biológiai sokféleséget, a talajt éven át növényekkel borítják be, és alkalmazkodnak a helyi környezethez.

Kísérlet a fenntartható fejlődésre

Ha nem is általánosan alkalmazott gyakorlat, de a fejlett mezőgazdaságú országokban ismert regeneratív – helyes magyarsággal fogalmazott – talajmegújító gazdálkodás során a sok tápanyagot és megkötött széndioxidot tartalmazó szerves hulladékkal támasztják új életre a kimerült talajt. Nem szántanak, hogy a talajból ne távozzon el a széndioxid. Nem – vagy csak kevés - műtrágyát használnak, hogy a biológiai sokféleséget megőrizzék. Aratás után másodvetéssel védik a talajt az erős napsugárzástól, miközben szerves tápanyagokat juttatnak a termőrétegbe. A szántóterületeken váltogatják a növényeket, akadályozva a talaj kimerülését; s a vetésforgó egyben a kártevők terjedését is gátolja.

A szántáshoz szokott magyar földeken sokan nehezen képzelik el a szántás nélküli és a kevesebb műveléssel járó gazdálkodást. Ez a szemlélet pedig megakadályozza a talajélet romlását, a degradációt, takarást ad a talajnak; s ami az utóbbi évek aszályos időjárása elleni védelmet is jelentheti, megköti a vizet.

A talajmegújító gazdálkodásnak vannak követői Magyarországon is, akik megalakították a Talajmegújító Gazdák Egyesületét. Az elérhető adatok szerint 48 tagja van a szervezetnek, és néhány ezer hektáron gazdálkodnak. Ez a méret inkább csak kísérletnek tekinthető, mint gyakorlatnak, hiszen a szántóterületnek csak ezrelékben kifejezhető részarányát jelenti. De fontos és érdemes figyelni a fenntartható fejlődést vállaló gazdák együttműködését, mert két hektártól 1100 hektáros területen szereznek mások számára is alkalmazható ismereteket.

Alacsonyabb terméshozamok, drágább termékek

A regeneratív gazdálkodás a kezdeteknél tart, nála sokkal ismertebb az ökológiai gazdálkodás fogalma. Ezt jól mutatja, hogy a mezőgazdasági területnek 6 százalékát ökológiai szemlélettel és gyakorlattal művelik Magyarországon is. A folytatás is ambiciózus, 2030-ig a 10 százalékot kellene elérni az ökoterületeknek.

Ökológiai gazdálkodáson a szintetikus műtrágya és szintetikus növényvédő szer nélküli, a természetes biológiai ciklusokon, szerves trágyázáson, biológiai növényvédelmen alapuló gazdálkodást értik a gyakorlatban. Ennek már kialakult technológiái és ellenőrző rendszere van. Az utóbbi azt is garantálja, hogy az ökológiai gazdálkodást vállaló termelőktől csak ellenőrzött termékek kerülhetnek a piacra.

Az egészségesebb élelmiszerek előállításának gyakorlati következménye a gazdák számára az, hogy romlanak a terméshozamok; a vásárlók számára pedig az, hogy drágábbak lesznek a termékek. Az értékesítésnek határt szab a vásárlók árérzékenysége. A számítások szerint a biotermékek piaci részesedése 2-4 százalék között változik világszerte. Hazai összehasonlítható adatot nem is lehet találni, mert nem mérik a biotermékek forgalmát. Azt csak a kedvelői állítják, hogy növekszik a fogyasztásuk, az élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom hanyatlása ezt nem feltétlenül támasztja alá.

Azt a szakmában senki nem vitatja, hogy a talajmegújító és a biogazdálkodásnak létjogosultsága van a hazai gyakorlatban is. Szélesebb körű elterjedésükhöz a rutinokat kell legyőzni.