„Látlelet” agrár-figyelő blog
Erdőgazdálkodás: szétszórtság és koncentráció a magánerdőkben

2024/10/18

Két akadémikus egy faluban

Sokan vitatják az akác jelentőségét. Nevezik invazív - behatoló – fajnak is, féltve tőle az ökológiai egyensúlyt. Ezzel szemben számos olyan területe van az országnak, ahol az erdősítésre nincs is más megoldás, mint az akác, mert az őshonos magyar fafajok nem maradnak meg a területen.

Az akác Amerikában őshonos, az 1700-as években került Magyarországra. Tudatos telepítését is ezekben az időkben kezdték el, amelyben élen járt Tessedik Sámuel, az ismert agrár tudós. A helytörténeti leírások szerint a Bakony-alján és a Kisalföldön az akác elterjesztését szorgalmazta Edvi Illés Pál, aki evangélikus lelkész társa volt Tessedik Sámuelnek.

Edvi Illés Pál lelkész, költő, pedagógiai író, tanár volt. Egy Veszprém megyei kis faluban, Vanyolán tanította Vajda Pétert, aki szintén író, költő, tanár lett. Mindketten a Magyar Tudományos Akadémia tagjai voltak. A XIX. században egy Bakony-alji falu két akadémikust is adott a tudománynak; szomorú valóság, hogy napjainkban egyetlen fiatal sem jár egyetemre ebből a faluból.

Rendezetlen jogviszonyok

Magyarország az akác második hazája lett, a legendák szerint nálunk több akác van, mint Európában együttvéve. Használják tűzifának, szőlőkarónak, futóhomok megkötésére; s amíg volt bányászat, a tartófa is akác volt. A hazai erdőkben a második legnagyobb területen – 400 ezer hektáron – a tölgy lombjait hajtogatja a szél. Ennél kisebb területeken vannak a bükkösök, a gyertyányosok stb.

Az elmúlt évek aszályai megviselték a magyar erdőket is. A szakemberek azt mondják, hogy már augusztusban sárgásbarnás levelei voltak a bükkfáknak, ami a jelentős vízhiány jele. Az idősebb fák még átvészelik a rövidebb száraz időszakokat, de a fiatal telepítések már károsodhatnak. Ha nem is pusztul el a fa, fejlődése megáll, s ez jelentős bevétel kiesést okoz az erdőgazdálkodóknak.

Az erdők sokrétű funkciója közismert, de bevétel igazán a fa értékesítéséből származik a tulajdonosoknak. Különösen igaz ez a magántulajdonú erdőkre, amelyek a teljes erdőterület 40 százalékát foglalják el. Az ország erdőborítottsága 22 százalék, ami több mint 2 millió hektár területet jelent. A mintegy egymillió hektár magántulajdonú erdőnek 500 ezer tulajdonosa van, de gondozásukat csak 38-40 ezer erdőgazda végzi. A szétszórtság és a koncentráció egyformán jellemző erre a szektorra, hiszen a 10 hektárnál nagyobb erdőbirtokok aránya csupán 3 százalék, de a magánerdők 55 százalékának ők a tulajdonosai.  Ezzel együtt is a magánerdők ötödén rendezetlen a jogviszony.

Innovációs pályázat a kisebb erdőtulajdonosoknak

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívása is igyekszik segíteni a magánerdő-gazdálkodóknak. A kis-közepes vállalkozások innovációs képességének támogatására megjelent pályázat alkalmas lehet az erdészeti vállalkozásoknak is. Igaz, csak azok a vállalkozások adhatják be a pályázatukat, amelyek árbevételének legalább 50 százaléka mezőgazdasági tevékenységből származik, amibe az erdőgazdálkodásból származó bevétel nem számít bele. De éppen a szétszórtság vagy a koncentráció okán számos olyan erdőgazda lehet, aki sikeresen pályázhat marketing, logisztikai innovációra, vagy a menedzsment fejlesztésére. A pénz nem sok, 20-50 millió forint a pályázható összeg, de csupán 30 százalék önerő kell hozzá.

Az innovációs ötletek a szaktudas.hu oldalon böngészhetők.