„Látlelet” agrár-figyelő blog
Márton nap: a magyar libahúst külföldön falatozzák

2024/11/07

Böjt előtti lakmározás

A hagyomány persze él, november 11-én, Márton napon megtelnek az éttermek. Akik megengedhetik maguknak, jóízűen falatozzák a sült libacombot, hozzá koccintanak „Márton poharával”, a november elejére éppen kiforrott új borral. A vallásos emberek örülnek is a Márton napi liba lakomának, mert a karácsony előtti negyven napos böjt kezdete előtt még utoljára kedvükre lakmározhatnak.

Ha hihetünk a Márton naphoz kötött jóslásokban, akkor izgulhatunk is. Ha november 11-én a lakoma közben eltörjük a liba mellcsontját, és az barna és rövid lesz, akkor sáros tél jön; ha hosszú és fehér, akkor havas. A régi időkben úgy gondolták, ha Márton napján a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.

A libamáj nem hétköznapi étel

Hosszan lehetne még sorolni a Márton napi hagyományokat, népszokásokat, de az statisztikai tény, hogy itthon nem gyakran kóstolgatjuk a gusztusos libacombot. Az egy főre jutó fogyasztás nem éri az egy kilogrammot sem évente. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján elérhető adatok szerint az idén egymillió hízott liba került kés alá, s ez 8 százalékos növekedést jelent az előző évekhez képest. A levágott állatok 80 százaléka exportra került. Méltán szerzett nemzetközi hírnevet a magyar liba, különösen a hízott liba mája, ebben Magyarországnak vezető szerepe van.

Az itthoni csekély fogyasztásnak sok oka van. Az optimisták azt mondják, hogy a libahús elkészítése nem egyszerű háziasszonyi feladat, hogy a liba soha nem tartozott a hétköznapi ételek közé, hogy más szárnyas húsokból több a feldolgozott termék, nagyobb a választék. Ez mind igaz, de azt az apróságot sem szabad elfelejteni, hogy a piacokon egy kilogramm libacomb ára 5-6 ezer forint, a hízott liba mája 18-20 ezer forint. Ehhez képest a csirkehús harmadába, tizedébe kerül. A libahús fogyasztása pedig ajánlott lenne, mert magas a biológiai értéke, vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag, kevesebb koleszterint tartalmaz, mint más állati eredetű termékek.

Nem a bővítés a cél

Akarjuk vagy sem, miközben a libahús fogyasztása stagnál, az egy főre jutó húsfogyasztás hazánkban mintegy 15 kilogrammal növekedett tíz év alatt, a baromfihúsból 53 százalékkal ettünk többet ugyanebben az időben. A szakmában közismert, hogy az élelmiszer-ipari fejlesztések elmaradtak az utóbbi évtizedekben, ezért az üzemek jelentős része korszerűtlen technológiákkal, alacsony hatékonysággal működik. A teljes élelmiszeriparban a vállalkozások 90 százaléka kicsi- és mikrovállalkozás, ugyanakkor az árbevétel 90 százalékát a közepes és a nagyvállalatok adják. Az adatokból szinte egyenesen következik, hogy a kapacitások kihasználtsága átlagosan 40-60 százalékos a húsiparban. A nagyok ebben jobban teljesítenek, náluk a kapacitások kihasználtsága 80-90 százalék között változik.

Az évtizedes hátrányokat ledolgozandó, megjelentek az élelmiszer-ipari üzemek komplex fejlesztésére kiírt pályázatok. A minisztérium adatai szerint a 150 milliárd forintos keretre 708 milliárd forint kérelem érkezett be. A pályázatok elbírálása után kiderül, milyen irányban fejlődik a hazai élelmiszeripar. Az adatokból az jól látszik, hogy nem a kapacitások bővítése lenne a cél, hanem a korszerűsítés, a technológiák alakítása a kereslethez, felkészülés a külföldi piacokra.