„Látlelet” agrár-figyelő blog
Bizonytalan jövő: a döntés a gazdákra marad

2024/11/19

Kölcsönhatások a termelésben

Az összefüggéseket a Debreceni Egyetem több mint három évtizedes tartamkísérletei – melyeket Nagy János és Pepó Péter professzorok vezettek - is igazolják, a talajművelés, a trágyázás, az öntözés, a vetésváltás komplex kapcsolatát vizsgálva. A kukorica kísérletek eredményei azt mutatják, hogy a termés mennyiségére a műtrágyázásnak 48, az öntözésnek 28, a talajművelésnek 18 százalék hatása van.

A talajművelés hatása lényegesen eltért az öntözött és az öntözés nélküli művelés mellett. Ha nem öntöztek, akkor aszályos években az őszi szántás és a szántás nélküli művelés közel azonos termést adott. Átlagos csapadékellátottságú években öntözés nélkül az őszi szántás 15 százalékkal nagyobb hozamot jelentett. Amikor öntöztek, az őszi szántás bizonyult legkedvezőbbnek, aszályos években 6-7 százalékkal, átlagos esztendőkben 28 százalékkal magasabb volt a hozam a szántás nélküli műveléshez képest. A kukorica kísérletekben kimutatták azt is, hogy a középérésű hibrideknél a legnagyobb a termésingadozás. A legkisebb az igen korai érésű hibrideknél, de ezek hektáronként egy tonnával kevesebb termést adtak.

Mindezek jól mutatják, hogy a termelési tényezők nem függetlenek egymástól, kölcsönhatásuk pozitív. Amikor a gazda a változtatás mellett dönt, minden tényezőt mérlegelnie kell.

Buherálják a gépeket

A pótlólagos ráfordítások mérlegelésére a gazdálkodók nagyobb részének alig volt lehetősége az elmúlt években. Az ország számos térségében már a harmadik éve veszteséges a növénytermelés. A kiszámíthatatlan időjárás, a hosszan tartó aszály különösen az Alföldön, Bács-Kiskun, Csongrád, Szolnok, Békés megyékben okozott jelentős veszteségeket.

Ezeknek is következménye lett, hogy a veszteség és a vele együtt járó pénzhiány miatt összeomlott a géppiac. Az idei augusztus végéig az eladott import traktorok száma egynegyede a tavalyinak. Persze a gazdák a támogatásokat is várják, de nincs elég pénzük a karbantartásokra sem, az alkatrészforgalom is jelentősen csökkent. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a meghibásodott alkatrészeket nem az eredetivel pótolják, magyarul buherálják a gépeket.

Nincs napirenden a „jó vetőmag nélkül nincs jó termés” szlogen sem. A búzánál a vetőmag felújítási arány 30-35 százalék, miközben a szakmai szabályok szerint 60-70 százaléknak kellene lenni. Szándék vagy pénz hiányában nem vásárolnak elég fémzárolt, ellenőrzött vetőmagot a gazdák, pedig a szaporító anyag költsége csak 15 százaléka az összes költségnek.

Szerteágazó tanácsok

Nincs jó állapotban a hazai növénytermesztés. A bajok okát, elsősorban a kiszámíthatatlan, aszályos időjárást, az ingadozó felvásárlási árakat lépten-nyomon megfogalmazzák. Jószándékú tanácsok, megfontolásra alkalmas figyelmeztetések is elhangzanak. Vannak, akik a regeneratív, a talajmegújító gazdálkodást ajánlják, mások a termelési szerkezet megváltoztatásában, az alternatív növények termesztésében hisznek.

Az aszály miatt az öntözés növelése megkerülhetetlen figyelmeztetés. Ennek tartós korlátja lehet, hogy jelenleg a szántóterület 2 százalékát, 110 ezer hektárt öntözünk. A cél 2030-ra a 350 ezer hektár, ami még mindig csak 6-7 százalékos öntözött területet jelent. A folyamatos öntözési támogatások ellenére lemaradásban vagyunk magunkhoz és Európához képest is, az uniós átlag 8-9 százalék. Nem gyorsítja az öntözés fejlesztését a hektáronkénti 2-4 millió forintos beruházási költség, amelynek megtérülése a bérelt földeken bizonytalan.

Okos tanácsokat lehet adni a gazdáknak, megfontolni is érdemes azokat. De a döntés és a felelősség a gazdákra marad, ahogy a haszon vagy a veszteség is.