„Látlelet” agrár-figyelő blog
Szántsunk vagy ne szántsunk?

2024/12/12

Az elemzéseket az OTP Agrár Kollégiumának ülésén értékelték a szakemberek, ahol egyebek között a szántsunk vagy ne szántsunk kérdésre is keresték a választ. Nem könnyű válaszolni rá, hiszen a gyakorlat a korábbi megszokást erősíti meg, ami vélhetően abból is fakad, hogy a gazdaságok vezetőinek átlagos életkora 58 év, így kevésbé érik el őket az innovációs technológiák.

Akiket elérnek ezek, elemzik a pillanatnyi helyzetet és a közgazdasági mutatókat. Az aktuális helyzet szerint az ország keleti felén harmadik éve veszteséges a növénytermelés a gazdaságok többségében, nincs pénzügyi lehetőségük a kimozdulásra. A pénz pedig kellene hozzá, mert a regeneratív, a talajok és a környezet védelmét szolgáló megoldások a gazdasági elemzések szerint 3-5 évig veszteséget okoznak. Igaz, a sikeres átállás után 30-75 százalékkal is növekedhet a nyereség. Ezt az időszakot azonban pénzügyileg ki kell bírni, s az aktív életének végéhez közeledő gazda már gondolni sem akar erre.

Az agrár kollégium vitájában – amelyet a Gazdálkodás című folyóirat tett közzé - megállapították azt is, hogy az ország termőterületének 95 százalékát a jövőben is száraz gazdálkodással kell művelni. Nem csak azért, mert az öntözésről már 30 éve beszélünk, de érdemi változás nem történt. Az ambiciózus célokat többször is megfogalmazták, de a közkeletű mondással fogalmazva, a hengerek helyett a sípokra került a gőz. Az Öntözési és Vízgazdálkodási Kutató Intézetet még 2014-ben hozták létre, amelynek célja a tudományos eredmények gyakorlati hasznosítása, a termelői együttműködések támogatása volt. Ezt követte a Nemzeti Földügyi Központban megalakított öntözésfejlesztési főosztály, de mostanra már a központ sem létezik. Változott az öntözési közösségek elnevezése is, az aktuálisan jól hangzó fenntartható vízgazdálkodási közösség név az érvényes.  A pénzügyi támogatások sem maradtak el, eddig 170 milliárd forint támogatást kaptak az öntözést gyakorlatban is hasznosító gazdálkodók.

 A tény mégis az, hogy csak 110-120 ezer hektáron öntözünk, ami a mezőgazdasági területnek alig több, mint 2 százaléka. Ha a jövőben az ambiciózus célok teljesülnek, és 350-400 ezer hektáron öntözünk, akkor is csak 6-8 százalék lesz az öntözött területek aránya; de ezzel legalább elérjük a jelenlegi európai átlagot.