„Látlelet” agrár-figyelő blog
Agrárfinanszírozás

2023/08/23

Mostanra lényegében befejeződött a kalászos gabonák betakarítása, a legnagyobb területen termelt búza hektáronkénti termésátlaga 5.6 tonna lett, ami elmaradt a várakozásoktól. Rontja a gazdák helyzetét az is, hogy a termésnek csak a harmada az úgynevezett malmi minőség, ami egyben magasabb árat is jelent. Az előrejelzések szerint a malmi és a takarmánybúza értékesítési ára élesen elválik majd egymástól. Ráadásul egyik sem kedvez a gazdáknak. A raktárakban 8 millió tonna gabona van, a hazai szükséglet pedig csak 3 millió. Ötmillió tonna gabonának piacot kellene keresni. A találatokat jelentősen mérsékeli, hogy egy éve a kormány korlátozta az exportot, ennek hatására a külföldi vevők bizalma megingott a magyar szállítókban. A kínálatot és a vevőknek kedvező árakat az ukrán gabona fenntartotta.

A magyar gazdáknak maradt a vártnál kissé alacsonyabb termés, a tonnánként 60-70 ezer forintos vételár. Amint a mondás tartja, ez hideg vízre sem elég. A termelési költségek elszálltak, hektáronként 450-480 ezer forint között változnak. A jelenlegi árakon ez 7 tonna termést feltételez, az átlag viszont 20 százalékkal alacsonyabb. Az átlag mögött természetesen nagy lehet a szóródás, de az biztosan kijelenthető, hogy a gazdák egy része kénytelen elviselni a veszteséget.

Pénzügyi értelemben a kukoricában sem lehet bizakodni. Szemre most még szépek a kukoricatáblák, hektáronként 8 tonna termésre számíthatunk. A termelési költség viszont magasabb mint búzáé, meghaladja az 500 ezer forintot hektáronként. Ha nem éri kár a kukoricaföldeket, s az előrejelzések beválnak, a 70 ezer forint körüli felvásárlási ár éppen csak fedezi a költségeket.

A jövő megalapozásához, mindenekelőtt az őszi vetések előkészítéséhez pénzre van szükségük a gazdáknak.  A források rendkívül szűkösek. Ha a gabona a raktárakban marad, nem lesz bevétel. Külső forrásokat kellene keresni.  A banki kamatok rendkívül magasak, a 16-17 százalékos kamat kigazdálkodása nem reális opció. Ráadásul a finanszírozási szándék is halvány, hiszen a bankok a sikeres, biztosan megtérülő befektetést, termelést szeretik finanszírozni. Várhatóak az uniós támogatások, de a hírek szerint csak október közepén, amikorra az őszi kalászosok magjának már a földben kellene lenni. Szóba jöhetnének még a devizahitelek, de ezekben csak a gazdák töredéke reménykedhet, hiszen a többségnek nincs devizában bevétele.

Úgy tűnik, magukra maradtak a gazdák a termelés finanszírozásában. Akinek van tartaléka, s bízik a jövőben, majd hozzányúl a félretett forrásokhoz. Mielőtt ezt megteszik, válaszolniuk kell a gazdálkodás alapvető kérdéseire: mit, hogyan, kinek és hol termeljenek. A válaszhoz, a döntések támogatásához a gazdasági információk megtalálhatók a Szaktudás Kiadó online könyvesboltjában, a szaktudas.hu oldalon.