„Látlelet” agrár-figyelő blog
Szőlőtermelés és borászat: egy eurót sem fizetnek a magyar borért

2025/08/20

A termelők kivágják a tőkéket

Az internetes csatornákon már olvashatók a hirdetések, melyek szerint a Rizlingszilváni vagy a Kékfrankos borszőlőt augusztus végi – szeptember eleji szedéssel 180 forintért kínálják kilónként a termelők. A szekszárdi Zweigelt még ennyit sem ér, kilogrammonként 160 forintért hirdetik. Legjobban az Irsai Olivér tartja az árát, 300 forintért már megvehető. Egy elkeseredett szőlőtermelő azt panaszolja, hogy amikor a szőlő ára 150 forint volt, a gázolajé még csak 60 forint literenként. Mostanában a szőlőért alig fizetnek többet, de a gázolaj ára tízszeresére emelkedett. Ha nem is ennyire durva a termelési költségek és az értékesítési árak között a különbség, az bizonyos, hogy az úgynevezett agrárolló a szőlőtermelők számára is látványosan kinyílt.

A piac már csak olyan, hogy résztvevői reagálnak a látható folyamatokra. A termelők kivágták a tőkéket. Húsz év alatt egyharmaddal csökkent a szőlőterület, most 60 ezer hektárnál tart. Jelentős területi forgalom sincs ebben az ágazatban, a szőlőterület másfél – két százaléka cserél gazdát évente. A szőlőtermelés a drága művelési ágazatok közé tartozik, a termőföld ára például két és félmillió forint hektáronként, egyharmaddal magasabb, mint a szántóföldeké. A termőterület gyarapodása a támogatások ellenére is halovány, 2024-ben mindössze 246 hektáron telepítettek szőlőt. Ezt a tendenciát igyekszik megváltoztatni a november 15-től elérhető támogatási rendszer, amelynek részletei a nak.hu oldalon olvashatók. A koncentrálódást ebben az ágazatban is igazolja a statisztika, az összes szőlőterület 70 százaléka 5 hektárnál nagyobb birtokokban van, s a gazdaságok egytizede műveli ezeket.

A pincében az export kétszeresét éri a bor

A mintegy 60 ezer hektárnyi szőlő legnagyobb részét 22 borvidéken, 97 községben gondozzák. Ezen túl még 172 településről, összesen 200 hektárról jelentettek árutermelést a Hegyközségek Nemzeti Tanácsánál. A legnagyobb borvidék a kunsági 20 ezer hektárral, a legkisebb a somlói mindössze 500 hektárral. A szőlőterület 70 százalékán fehér szőlőt termelnek, de ennek ellenére a legnagyobb területet a Kékfrankos foglalja el. A második ebben a sorrendben a Bianca, amit 6 ezer hektáron termelnek. Az üzletek polcain alig ismert az ebből a szőlőből készült bor, inkább tömegborok készítéséhez, házasításokhoz használják. Ez a sorsa a Cserszegi fűszeresnek is, azt 4 ezer hektáron termelik. Ugyanekkora területet foglal el a Furmint, amely a Tokaji borvidék meghatározó fajtája.

A borvidékeken évente 300 – 360 millió liter bort állítanak elő a szőlőtermelők és a borászatok. Magyarország ezzel a hatodik az Európai Uniós rangsorban, de a világ 15 legnagyobb bortermelője között is fölsorolják. A magyar bor a milliárdos marketing támogatások ellenére is alig ismert a világpiacon. Ennek egyik oka nyilvánvalóan az, hogy a borászatok többségében lédigként értékesítik termékeiket, a vevők házasításokhoz használják a magyar borokat.  Nem is fizetnek érte eleget, az export ára nem éri el az egy eurót sem. A kisebb, a hazai piacra jobban figyelő, s a vásárlói igényeket kielégítő borászatok ugyancsak lédigként, a pincében 800-1000 forintért, több mint két euróért adják el boraikat.

A mámorhoz olcsóbb a két féldeci

Persze ők is küzdenek a piaccal és a vevőkért, mert a magyar emberek leszoktak a borfogyasztásról. Fél évszázada még évente 35-38 litert eregettek le a torkukon átlagosan, mostanra ez alig több mint harmadára, 14 literre csökkent. A fiatalok koktéloznak, az alkoholt kedvelők pedig az olcsóbb mámort választják. Öreg, tapasztalt borkereskedő ismerősön leegyszerűsítve úgy fogalmaz, hogy a kellemes bódultsághoz olcsóbb a két féldeci és a két korsó sör.

Nem minden országban követik ezt az egészséget és a borászatok kasszáját is károsító gyakorlatot. A világon a borfogyasztást leginkább a portugálok támogatják, ők átlagosan 52 litert isznak évente. Az olaszok és a franciák sincsnek jelentősen lemaradva a 46 literes fogyasztással. Nem csak a borászok, de a tudomány is támogatja a mérsékelt borfogyasztást, amikor tíz jótékony hatását fölsorolják. Eszerint a bor növeli az élet hosszát, egészségesen tartja a szívet, megelőzheti az Alzheimer-kórt, elűzi a depressziót, egészségesen tartja a bőrt, gátolja az elhízást, fokozza a szervezet ellenálló képességét, erősíti a csontokat, megvéd a fogszuvasodástól, javítja a látást.

Fogyasztása csak mértékkel, minden cseppjét élvezettel kóstolva.