„Látlelet” agrár-figyelő blog
Digitalizáció: a verseny kiköveteli a technológiát

2025/10/30

Tudás, technológia, gép

A digitalizációt és a precíziós gazdálkodást a napi gyakorlatban szinonim fogalmakként használjuk, pedig jelentésük eltérő. A digitalizáció azt a folyamatot jelenti, amikor a fizikai mennyiségeket számítógéppel feldolgozhatóvá tesszük. A precíziós gazdálkodás több ennél: egyszerre követel tudást, technológiát és gépet. A mesterséges intelligencia pedig már olyan rendszer, amely korlátokkal képes helyettesíteni az emberi intelligencia egy részét. Előnye, hogy rugalmasan alkalmazható, a bonyolult feladatok automatizálhatóak, hatékonyabb és gyorsabb döntéseket lehet hozni alkalmazásukkal. A MI használata csökkenti a rutinfeladatokkal járó terheket, a vezetők nagyobb figyelmet fordíthatnak a kreatív feladatok elvégzésére.

Hol tart a magyar mezőgazdaság a korszerű eszközök használatában? A magyar gazdák 38 százaléka használ digitális eszközöket, de csak 12 százalékuk ismeri és alkalmazza a precíziós gazdálkodás szabályait. A gazdálkodók 63 százaléka foglalkozik növénytermeléssel, az ehhez szükséges precíziós eszközök beszerzésére állami támogatások is folyamatosan voltak. A végeredmény mégis csak az, hogy a precíziós eszközök használatára alkalmas gépe a gazdaságok 28 százalékának van, de csak 8 százalékuk használja az új technológiákat.

Csak a birtokméretek hasonlóak

Az is tény, hogy az eszközök drágák, használatukhoz speciális szakmai tudásra van szükség, s ezek a feltételek csak a nagyobb méretű gazdaságokban adottak. A magyar mezőgazdaságra a látványos kárpótlást követően a szétaprózottság a jellemző. Még ma is 200 ezer gazdaságot tartanak nyilván, pedig az utóbbi évtizedben már 100 ezerrel csökkent a számuk. A gazdaságok kétharmada még mindig 10 hektárnál kisebb területen gazdálkodik. A biztosabb megélhetést nyújtó, és az innovációs technológiákat alkalmazni képes, 200 hektárnál nagyobb családi gazdaságok száma meghaladja a kétezret. A koncentrációt jelzi, hogy a gazdaságok 1 százaléka adja a mezőgazdasági termelési érték 45 százalékát.

Az Európai Unióban is hasonlóak a birtokméretek. Az uniós farmok 84 százaléka 20 hektár alatti területen gazdálkodik. Ott közepes birtoknak számít a 20-30 hektáros méret, s ezek a terület 13 százalékát jelentik. A gazdaságok 3 százaléka foglalja el a mezőgazdasági terület 53 százalékát.  

A hasonló birtokméretek ellenére jelentős a különbség a korszerű eszközök használatában. Amíg Magyarországon a gazdaságok 12 százalékában használtak valamilyen precíziós eszközt, Dániában 28, Angliában 27 százalék volt ez az arány. Ami a hazai gyakorlatban nem fest jól, a felsőfokú agrár végzettségű szakembereknek is csak a 75 százaléka rendszeres felhasználója a precíziós eszközöknek.

Hiányzik a tőke és a tudás

A digitalizációt, a precíziós gazdálkodást a manapság folyamatosan előtérben látszó fenntarthatóság is indokolja, hiszen ésszerű használatukkal kevesebb műtrágyát, növényvédő szert szórhatnánk ki, és mellette növekedhetnének a hozamok is. A jövedelmezőség javulása és a környezet óvása egyidőben lenne elérhető. Ennek azonban számos gátja van. A legnagyobb, hogy a precíziós gazdálkodás tőke és tudásintenzív módszer, és a legtöbb gazdaságban mind a kettő hiányzik. Az indulás magas beruházási költségekkel jár, lassú a megtérülése, használatához kreativitás, rugalmasság, tanulási készség és képesség is szükséges  A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy csak a nagyobb gazdaságokban veszik fontolóra a precíziós beruházásokat. A kisebb családi gazdaságokban nem csak a pénz hiányzik, hanem az elköteleződés is. Egy felmérés szerint  kézlegyintéssel elintézhető a precíziós gazdálkodás elkerülése: az adott termelési szerkezetben nincs is rá szükség.

A verseny előbb vagy utóbb kikényszeríti az innovációt, a folyamatosan változó, jövedelmezőséget növelő technológiákat.