„Látlelet” agrár-figyelő blog
Hanyatló jövedelmezőség a mezőgazdaságban

2025/12/08

Romlott a mezőgazdaság likviditása, aminek fő oka, hogy a nettó vállalkozói jövedelem 27 százalékkal csökkent 2024-ben a Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint. Nincs pénz a mezőgazdaságban arra, hogy újabb beruházásokba kezdjenek, pedig a versenyképességnek ez lenne az alapja. A gazdák várják a pályázati támogatásokat, amelyek rendre meg is jelennek, de a pályázók szerint hosszú az elbírálások és főleg a kifizetések ideje.

Hajlamosak vagyunk külső okokban keresni a saját gyengeségünket, s ez a mezőgazdaságra is igaz. A munkaerő termelékenysége például romlott az elmúlt évben, az Európai Uniós átlagnak csak a 61 százaléka, a nem jobb adottságú német gazdákénak csak a harmada. Az egy hektár területre jutó bruttó termelési érték 800 ezer forint, a hollandoknál például ennek a kilencszerese. Lehetne sorolni az összehasonlítható adatokat, de hatékonysági hátrányunkat jól mutatja, hogy az átlagos vállalkozói jövedelem egy hektáron 107 ezer forint, ami jelentős szélső értékek között jött ki matematikailag. A kicsi és a közepes méretű gazdaságokban – amelyek többségben vannak – nem keletkezik a beruházásokhoz elég jövedelem. Ha talpára állítjuk az elemzéseket, a végeredmény az, hogy 2024-ben a mezőgazdaság vállalkozói jövedelme 545 milliárd forint volt, az uniós és a hazai támogatás mértéke együttesen pedig meghaladta a 700 milliárd forintot. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy nem áll talpán a mezőgazdaság.

Hivatkozhatunk a klímaváltozásra, az aszályra, az ukrán mezőgazdaságot támogató uniós szabályokra, de amint Pinke Zsolt és kutatótársai kimutatták, az elmúlt másfél évszázadban rendre hibás agrármodernizációs döntések születtek.  A XIX. század második felében lecsapolták a vizes élőhelyeket, most az aszály miatt hiányzik a víz a talajból. A magyar agrártörténelemben először az állattenyésztésről a szántóföldi növénytermelésre került a hangsúly. Ez így is maradt. Az erőltetett kollektivizálás után a búza és a kukorica aránya meghaladta az 50 százalékot a növénytermelésben. A harmadik modernizációs kísérlet három évtizede kezdődött, de a kárpótlás, a szétaprózódás, a „vörös bárózás” következményeként a mezőgazdaság elkezdett látványosan hanyatlani. Harmadszorra is a növénytermelés maradt túlsúlyban, az ágazat árbevételének több mint felét adta az elmúlt tíz évben.  Versenytársaink többségénél ez éppen fordítva van, az állattenyésztés és az innovatív kertészeti ágazatok a meghatározóak.