„Látlelet” agrár-figyelő blog
Zöldség -és gyümölcstermelés: hiányzik a tőke, a tudás és a munkaerő

2023/09/20

A magyar lakosság harmada nem fogyaszt rendszeresen zöldséget, gyümölcsöt
Az Európai Uniós átlagban a lakosság 33 százaléka nem fogyaszt naponta zöldségféléket, gyümölcsöket, nálunk ez az arány 36 százalék. A sort a belgák vezetik, náluk a lakosságnak csak a 17 százaléka nem fogyaszt naponta ezekből a termékekből.  Az ENSZ ajánlása szerint naponta 400 grammot kellene fogyasztani e két termékcsoportból, de a magyaroknak csak a 8 százaléka eszik ennyit. Az éves gyümölcs fogyasztás 46 kilogramm fejenként, a zöldség fogyasztás 60 kilogramm. Ha ezeket átszámítjuk napi szintre, akkor a 300 grammot sem éri el a fogyasztás, 100 grammal elmaradva az ajánlott mennyiség mögött. Az átlagok minden esetben jelentős eltéréseket takarhatnak, gondoljunk csak a Rózsadombi és egy nagyvárosi, lakótelepi fogyasztási különbségre.

A zöldség-és gyümölcs termelést persze nem az alacsonyabb fogyasztás fogja vissza. A szántóföldi növények termeléséhez képest több tőkére, nagyobb tudásra van szükség, munkaerőigényesebb az ágazat. Ha magas a gabona és az olajos növények felvásárlási ára, akkor nem is érdemes a nagyobb kockázatú zöldséggel és gyümölccsel foglalkozni a gazdáknak. A tavalyi és az idei év tapasztalata intő jel lehetne a termelési szerkezet korrekciójára, de most hiányzik a tőke, a tudás és a munkaerő is. Volt olyan év a közelmúltban, amikor egyetlen gyerek sem jelentkezett zöldség-és gyümölcstermelőnek.

A zöldség -és gyümölcs ültetvények kétharmada versenyképtelen
Magyarországon a gyümölcsfélék termőterülete jelentősen csökkent az elmúlt évtizedekben, s most 80 ezer hektár körül változik. A termés mennyisége is rendkívül ingadozó, négyszáz és egymillió-kétszázezer tonna között mozog. A termelés színvonala olyannyira romlott, hogy már a nyolcvanas évekét sem éri el. Kevés a korszerű, intenzíven művelt, nagy termésbiztonságú ültetvény, emiatt nem stabil sem a mennyiség, sem a minőség. A termelés színvonala a terület egyharmadán versenyképes, s ezeken a gazdálkodók 10 százaléka dolgozik. A termelő vállalkozások kétharmada versenyképtelen, támogatások nélkül megszűnnének. Ebből persze az is következik, hogy rossz helyre kerül az adófizetők pénze. Ha a támogatások nem a fejlesztés feltételeit teremtik meg, hanem a szakszerűtlenül gazdálkodók túlélését szolgálják, akkor a támogatáspolitikát kellene korrigálni.

Nem jobb a helyzet a zöldségtermelésben sem. A szabadföldi terület 80 ezer hektár körül változik, a hajtatott felület 3700 hektár. Ezen belül csemege kukoricát 30-35 ezer hektáron, zöldborsót 15-18 ezer hektáron termelnek. E két növény termesztéstechnológiája közel áll a gabonafélékhez, és a zöldségtermő terület kétharmadát foglalják el. Az intenzív, tőkeerőt kívánó, munkaerőigényes zöldségek kiszorultak termelésből. Szemléletes példája ennek, hogy a hagyományosan magyar terméknek számító paprikát is importáljuk.

Az exportnak csak a tizede a friss zöldség és a gyümölcs
Az import meghatározza az ágazatot. Néhány éve a zöldség-és gyümölcs ágazat külkereskedelmi egyenlege még 100 milliárd forint aktívummal zárult. Az utolsó elérhető adatok szerint az export és az import fej-fej mellett halad. A kivitelünket segíti a gyenge forint, azonos mennyiségű termékért így magasabb a bevételünk. Tovább árnyalja a képet, hogy a friss, nyers gyümölcs és zöldség értékesítése csak 10-15 százaléka az exportnak.

Az ökológiai adottságokból következő 20 millió fogyasztó ellátása a közeli jövőben nem reális. Szakértők szerint a jelenlegi termés mennyiséget a terület felén elő lehetne állítani. A piac építéséhez előbb stabilan megtermelhető zöldség és gyümölcs mennyiségre és minőségre van szükség.

A termelési szerkezetüket korrigálni készülő gazdák a szaktudas.hu oldalon találnak szakmai információkat.