Könyv
kategóriák

„Látlelet” agrár-figyelő blog
Rövid ellátási lánc: törik az első karika?

2025/07/29

Háromszáz termelői piac működik ma Magyarországon, amelyeken friss, szezonális magyar élelmiszereket vásárolhatunk. A termelői piac nem csupán árukat, hanem életérzést is jelent, ahol a termékek kipróbálására és vásárlására ösztönzik a fogyasztókat – ajánlja a termelői piacokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre.

Folyamatos aktualitása van ennek, hiszen a júniusban lezárult első pályázati fordulót 2026 januárjában újabbak követik. Azok a gazdálkodók lehetnek eredményes pályázók, akiknek árbevételük legalább a fele mezőgazdasági tevékenységből származik. Támogatja a sikeres falusi termelést az is, hogy lehet pályázni a tárolást, hűtést szolgáló épületek fejlesztésére, eszközök vásárlására, a szállításokhoz gépjárműtől a kerekpárig terjedhet a beszerzés. A részletek a nak.hu oldalon olvashatók.

A rövid ellátási láncnak számos típusa van, úgymint a termelői piac, az útmenti és a gazdaudvari értékesítés, a szedd magad mozgalom, a falusi vendégasztal – Ausztriában Mária Terézia óta adómentes -, a házhoz szállítás, a webáruház. Közös jellemzőjük, hogy a helyi gazdálkodók és a vevők között bizalmi kapcsolat van, ismerik és bíznak egymásban. Többségében a kisebb méretű gazdaságok árulják így a portékájukat, jellemző a helybeli, készpénzes fizetés, számlával, nyugtával nem bajlódnak. Közös előny viszont, hogy a termelő és a vevő közvetlenül találkozik, a termékek árára nem rakodnak rá a nagy – és a kiskereskedelem árrései. A szerényebb ár jó a vevőnek, és a termelő is megtalálhatja a számítását.

Árnyoldala ennek a kapcsolati rendszernek, hogy a termelő többnyire esetenként találkozik a vevővel, a terméknek nincs előre tervezhető, kiszámítható piaca. Egy felmérés szerint a hazai lakosság több mint 90 százaléka ismeri a termelői piac fogalmát, de hetente csak 23 százalékuk látogatja a piacokat. A többség szupermarketekben, diszkont láncokban, kisebb boltokban vásárol, és a havi átlagkeresetnek csak a 2 százalékát költik el a termelői piacokon. A kisebb termelők arra sem képesek, hogy jelentősebb választékot kínáljanak a vevőknek, és egy-egy termék értékesítésében is korlátozott a kapacitásuk.

A rövid ellátási lánc gyakorlata és pályázati támogatása a nehézségek ellenére is erősítésre érdemes, mert segíti fenntartani a vidék életképességét. A magyar települések 20 százalékán 300 alatti a lélekszám, és ugyancsak 20 százalékán a népesség harmada már 60 éven felüli. Az elöregedő falvakban egyre kevesebben lesznek azok az emberek, akik a rövid ellátási lánc első karikáját, a termelést választják.

« vissza a blogra