Könyv
kategóriák

„Látlelet” agrár-figyelő blog
Burgonyatermelés: csökkenő termelés és fogyasztás

2025/06/11

Több krumplit eszünk, mint amennyit termelünk. A burgonya mindig népélelmezési termék volt, a világban is a rizs és búza után a legfontosabb eledel. Már csak a néprajzi irodalomban lehet találkozni az olyan kifejezésekkel, mint „ma pipice, holnap gánica”. Ez leegyszerűsítve csak annyit jelent, hogy mindkét nap krumplit ettek a szegényebb falusi emberek.

Az elmúlt évtizedekben a javuló életszínvonal okán jelentősen csökkent az egy főre jutó burgonyafogyasztás Magyarországon, napjainkban 30 kilogramm körül változik. Érdekes összehasonlítás – vélhetően az életszínvonalat jelzi-, hogy amíg a budapestiek 22 kilogrammot esznek évente, a Dél-Dunántúlon 34, Észak-Magyarországon 40 kilogrammot. A statisztika szerint a világon Fehéroroszországban fogyasztják a legtöbb burgonyát, 181 kilogrammot évente. A hazai hanyatló fogyasztás ellenére a burgonya értékes élelmiszer, energiatartalma például harmada a kenyérnek, ugyanakkor a magas telítő értéke támogatja a diétázókat. Jelentős mennyiségben tartalmaz káliumot, magnéziumot, vasat és C-vitamint is.

Hiábavaló a hazai visszafogott burgonyafogyasztás, a termelés így sem tudja fedezni a szükségletet. Ingadozó méretű a termőterület, 6-10 ezer hektár között változik. Inkább csak érdekesség, hogy három évtizede még 57 ezer hektáron töltötték a burgonya sorokat. A mostani termés mennyisége 170-270 ezer tonna között ingadozik. A végeredmény az, hogy a hazai szükséglet harmadát importáljuk. Ezt érzékelik a mezőgazdaság irányítói is. Hubai Imre, a minisztérium államtitkára stratégiai célként fogalmazta meg az önellátás elérését. Ehhez a termőterület növelésére, a tárolási technológia bővítésére és fejlesztésére lesz szükség.

A hazai termelés korlátja a víz – fogalmazza meg Radics László professzor. Perui, chilei származási helyére utal, hogy a burgonya a mérsékelten meleg nyarakat, a páradús levegőt és a csapadékos vidéket szereti. Humuszos homoktalajon adja a legtöbb termést, amilyet itthon még találhatunk is, de a klímaváltozás ellentmond a mérsékelten meleg, páradús, csapadékos nyárnak. Radics professzor azt is megállapítja, hogy intenzív öntözés mellett a hagyományosan jónak tartott termőhelytől eltérő környezetben is kiváló terméseredményeket lehet elérni.

A stratégiai célhoz tartó termelők a szakmai információkat a szaktudas.hu oldalon megtalálják.

« vissza a blogra