„Látlelet” agrár-figyelő blog
Méhészkedés a megváltozott körülmények között

2025/06/19

Ma már minden trükköt be kell vetni, hogy a méhek termelőképesek legyenek az akácra.
Megváltozott körülmények között lehet méhészkedni. Ez vonatkozik a forró és aszályos nyarakra is, amelyeket az utóbbi években megéltünk. A méhészek azt tapasztalják, hogy a napon hagyott kaptárak kereteinek felső szélén megolvad a viasz, rosszabb esetben megcsúszik a lép. Az ilyen keretekről egyre lejjebb vonulnak a méhek, kisebb helyre szorul a fiasítás, nehéz a kaptár klímájának a fenntartása. Egyre fontosabb szempont a méhészet elhelyezése. A kaptárakat árnyékos vagy félárnyékos helyre érdemes rakni, ha ezt nem lehet, árnyékoló anyagot kell föléjük rakni.

Csak a laikusoknak vagy a kezdő méhészeknek hangzik furcsán, a tapasztalt méhészek tudják, hogy a nyár legforróbb hónapjaiban kell megalapozni a méhcsaládok telelő képeségét. A július második felében és az augusztus elején lerakott petékből kel ki az áttelelő méhállomány nagy része. A korábban lerakott petékből kelt méhek télen elöregednek és elpusztulnak. A július közepétől számított három-négy hetes időszak a meghatározó. A napraforgó már elvirágzott, nincs jelentős méhlegelő, ami nektárt és virágport adna. Ekkor van viszont a nagy forróság és aszály. Minden abba az irányba hat, hogy az anyák csökkentsék petézésüket. A méhész beavatkozása nélkül a méhcsaládok legyengülnek.

Mit kell ilyenkor csinálni a méhészeknek? A kérdésre fontos, gyakorlati válaszokat kaphatnak a méhészek Csonka Imre, Ludányi István, Csaba György, Baranyi Aranka, Ruff János méhészeti könyveikből a szaktudas.hu oldalon.