„Látlelet” agrár-figyelő blog
Az agrárdigitalizáció szerepe a fenntartható gazdálkodásban és a körforgásos gazdaságban

2025/04/10

Ebben a folyamatban hangsúlyos szerepet kap az integrált és változatos termelési rendszer és mezőgazdasági gyakorlat, beleértve a 4. és 5. ipari forradalom vívmányait és a precíziós technológiát is.

A hatékonyság, az egyes termékpályák jövedelmének és profitjának növekedése számos tényezőtől függ, de egyik meghatározó eszköze a termelés, a termelési környezet pontos, adatszerű megismerése, adatok gyűjtése, adatbázisok építése, automatikus beavatkozásokat és döntéseket támogató alkalmazások fejlesztése mindezen eszközök integrálásával. A hazai agrárágazat informatikai fejlesztéséből származó gazdasági előnyök jelenleg kihasználatlanok. A meglévő fejlesztések szigetszerűen működnek, azokat emberek kötik össze, jelentős adat- és adatminőség-vesztést eredményezve. A támogatásokkal vásárolt technológiák alapfelszereltségébe tartoznak az „intelligenciát” biztosító eszközök, azok azonban csak megfelelő integráltsággal biztosítanak valódi gazdasági előnyt.

A költségcsökkentés mellett fontos szempont a piaci adatok, információk alapján a jövedelem növekedése is. A termékpályák finanszírozói a fogyasztók, akik elvárásaikkal, döntéseikkel meghatározzák a termékpályákon elérhető összes jövedelmet. Az informatika az adatbázisokon és elemzéseken keresztül képes összekapcsolni a fogyasztókat a termelőkkel a leghosszabb termékpályákon is. Az informatikai eszközök, megoldások, alkalmazások, szolgáltatások rendelkezésre állnak. A hazai informatikai cégek rendelkeznek a szükséges megoldásokkal. Erősnek mondható az agrárinformatika területén végzett kutatás-fejlesztési tevékenység is. Az ágazatban az informatika felhasználása a termelésre összpontosít sok szigetszerű megoldással, ami csak minimális költségcsökkentést eredményez, de nem járul hozzá az ágazat hatékonyságának növekedéséhez.

A hazai mezőgazdaságban az informatikai megoldások terjedésének legfőbb gátja a humánerőforrás felkészületlensége, készsége és attitűdje. 

Az alkalmazói oldal többsége jelenleg nem rendelkezik megfelelő képességekkel és készségekkel az informatikai rendszerek felhasználó szintű alkalmazására. Csak igen kis mértékben merül fel az igény új rendszerek beszerzésére, alkalmazására. A képességek és készségek hiánya a tanácsadói hálózatokra is jellemző, így az innovációs termékpálya nem ér el a termelői szintig. Meg kell említeni, hogy a termelők felé szolgáltató állami és kamarai szervezetek vezetőinek, döntéshozóinak többsége sem ismeri a rendelkezésre álló lehetőségeket. A szabályozás nem veszi figyelembe a technológia fejlődését, alkalmazási lehetőségeit és azok versenyelőnyét. Az online ügyintézés, az elektronikus azonosítás, az adatok többszöri bekérése, az adatok megosztásának hiánya (pl. Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer: MEPAR), a drónok használatának korlátozása mind olyan terület, amely erőforrásokat von el a termelői szintről, vagy a lehetséges előnyök elérését korlátozza. 

A szabályozás területén fel kell oldani a nemzeti adatvagyonhoz történő hozzáférés korlátozását. A termelők részére prioritást élvező adatokhoz (időjárás, növényvédelem, térképészet, piaci, támogatási stb.) való hozzáférés a termelői döntéshozás minőségének javítását szolgálja, így közvetlen hatékonyságnövelő eszköz, az ilyen adatokat előállító szervek állami finanszírozása pedig egyfajta termelői támogatásként fogható fel. A támogatási rendszer nem kezeli prioritásként sem az informatikai fejlesztést és terjesztést, sem a szükséges humánerőforrás fejlesztések támogatását. A támogatások szükségesek lennének a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokkal szemben felhalmozott hátrányok csökkentéséhez.

Oláh Judit és Popp József A fenntartható fejlődés záloga a körforgásos bioökonómia című kötete végigköveti annak a rendszerszintű változásnak minden elemét, amely az áruk előállítása, fogyasztása és hulladékkezelése terén megkerülhetetlen. Bemutatja a fenntartható élelmiszer-ellátás kihívásait, kitérve az élelmezés- és környezetbiztonsági kérdésekre is. A könyv a gazdák és a mezőgazdasági vállalkozók mellett hasznos szakmai forrás a magyar agrároktatás szereplői és a szakmai érdekképviseleti szervezetek számára is.