„Látlelet” agrár-figyelő blog
Átrendeződik a gabonapiac

2023/10/11

Ezer milliárd forint veszteség

A nagyobb baj a régóta ismert klímaváltozással kezdődött, amire hosszú ideig nem reagáltak a termelők. Tavaly az aszály berúgta az ajtót, ezer milliárd forint veszteséget okozott a növénytermelőknek. A csapadék hiánya és a rossz eloszlása miatt az Alföldön kisültek a kukoricatáblák, sok helyen teljesen elmaradt a betakarítás. S mintha ez nem lett volna elég, fél év múlva a gabona ára is megfeleződött. Aki azt remélte, hogy az átmenetileg magas ár kitart vagy tovább emelkedik, és nem adta el a terményét, rajta vesztett. A 130-140 ezer forintos ár hirtelen megfeleződött, s azóta is tartja magát. Az egymást követő két rossz évet csak a jelentős tartalékokkal bíró gazdaságok élhetik túl.

Az aszályt és az azt követő piaci zavart még tetézte az ukrán-orosz háború. Az oroszok megtiltották az ukrán gabona tengeri szállítását, az Európai Unió pedig kinyitotta az úgynevezett humanitárius folyosót, s megengedte, hogy az ukrán gabona egyebek között Magyarországon keresztül jusson el Afrikába, az eredeti rendeltetési helyére. Így a szomszédos ország gabonája bejött Magyarországra, s a felügyeleti intézkedések elmaradása miatt itt is ragadt. Az olcsó ukrán gabona ugyanis jól jött a takarmányfeldolgozóknak, és az állattenyésztőknek sem okozott kárt.

Elég lesz-e az import korlátozása

Az olcsó ukrán gabona a hazai gabonatermelőknek okozott rendkívüli és kiszámíthatatlan károkat. A gazdaszervezetek és a kormány határozottan jelzett az Európai Unió döntéshozóinak, és szeptember 15-ig meg is tiltották a szállításokat. A piaci helyzet nem sokat javult, a határidő hosszabbítása mégis elmaradt. A magyar, a lengyel és a szlovák kormány saját hatáskörben, az uniós döntéssel szembe szegülve megtiltotta szállításokat. Arra kérdésre majd a piac ad választ, hogy az import korlátozása elegendő lesz-e az ukrán gabona „nyomulásának”.

A piaci zavart ugyanis az olcsó ukrán gabona csak fölerősítette. Előtte a magyar kormány kiviteli tilalmat rendelt el, amelynek az volt a helyes célja, hogy a magyar termények elegendők legyenek a hazai felhasználók számára. Ennek a helyes cél ellenére az lett a követkeménye, hogy a korábbi vevők elbizonytalanodtak, s nekik kapóra jött az olcsó ukrán gabona. A kereskedők és a feldolgozók az olcsó árut keresik, s megtalálják. Ez feltétlenül azt jelzi, hogy a gabonapiac átrendeződési folyamata megkezdődött. Egyszer az ukrán-orosz háború is véget ér, amikor a kiváló minőségű ukrán földeken, tőkeerős gazdálkodók, a magas hektáronkénti átlagtermések révén nagy mennyiségű terményekkel jelennek meg a piacon, jelentősen befolyásolják a nemzetközi árakat.

Döntéskényszerben a családi gazdálkodók

Azok a magyar termelők járhatnak jól már középtávon is, akik a nemzetközi piaci folyamatokat és a hazai klimatikus, technológiai helyzetet figyelve és elemezve, ezekhez igazítva változtatnak a termelési szerkezetükön. A nagy, tőkeerős, szakemberekkel jól ellátott gazdaságoknak ez nem jelent különösebb erőfeszítést. A legkisebbek már az elmúlt években is rájöttek gazdálkodási alkalmatlanságukra. A statisztikák szerint tíz év alatt 100 ezer gazdaság szűnt meg. A közepes, a valódi családi gazdálkodók vannak döntéskényszerben. Az eddig jól bevált, alacsony munkaerő-szükségletű gabonatermelés jövedelmezősége nincs tartósan biztonságban. A változtatáshoz, a beruházásokhoz vélhetően nem elegendő a családi tartalék, új forrásokra lenne szükség. Most éppen 10-15 százalék a hitelek kamata, amit képtelenség kigazdálkodni; és a uniós támogatások is késésben vannak. Az előrejelzések szerint a támogatások 2024-ben várhatók, s addigra a kamatok is mérséklődhetnek annyira, hogy kitermelhetők lesznek.

A helyes döntésekhez a szakmai ismeretek elengedhetetlenek, de ezek beszerezhetők egyebek között a szaktudas.hu oldalon.