„Látlelet” agrár-figyelő blog
Így szoktuk

2026/02/09

Pedig éppen most, amikor a környezetükben szinte minden rosszul alakul, lenne nagy szükségük az alapos közgazdasági, technológiai, biológiai alapismeretekre. Liebig, a közismert német tudós – a mezőgazdasági középiskolákban is felelhetnek róla a diákok – csaknem kétszáz éve fogalmazta meg az úgynevezett minimum törvényt. Eszerint a növények növekedését mindig az igényeikhez képest a legkisebb mennyiségben elérhető tápanyag határozza meg. Azóta a tudósok kimutatták, a gyakorlat igazolta, hogy a műtrágyák nitrogén tartalma 50 százalékban, a nitrogén, foszfor és a kálium tartalom együttesen 20 százalékban hasznosul.

Az lehetséges, hogy nagyapáink ezt nem tudták, de a szerves trágyázás a téli hónapok napi munkarendjéhez tartozott. A szerves tápanyag folyamatos használata fenntartotta a talajokban a természetes körforgást. Ahogy az állatlétszám látványosan csökkent, a tápanyagot műtrágyával pótolták a gazdák, megszakították a körforgást. Nem tehettek mást az elmúlt évtizedek termelési szerkezete mellett, hiszen a mezőgazdaság bevételének csaknem kétharmadát a növénytermelés adja. Az termelési költségek folyamatos emelkedése mellett gazdaságonként eltérő mértékben, de a tápanyag-visszapótlás műtrágyával a költségek 10-20 százalékos arányát jelenthetik. A szigorúan fogalmazó, a természetes körforgást támogató szakértők azt állítják, hogy a gazdák a műtrágya lobbinak dolgoznak.

Azt tudomásul kell venniük a gazdáknak, hogy a termelést befolyásoló tényezők közül a napsütéses órák számán, a csapadék mértékén és eloszlásán, a nyári átlagos hőmérsékleten nem tudnak változtatni. A talaj életét, vízmegtartó képességét, termőképességének fenntartását kézben tarthatják. Az így szoktuk helyett egyebek között a Liebig minimum törvény szabályaira és az elérhető agrotechnikai eljárásokra figyelniük kell.