Könyv
kategóriák

„Látlelet” agrár-figyelő blog
Juhtenyésztés: az extenzív gazdálkodást precíziósra kell cserélni
2025/10/06

Látványosan csökken a hazai juhállomány: ötven év alatt megfeleződött, és a legutóbbi tíz évben is 10 százalékkal esett vissza. A tendencia hasonló az Európai Unióhoz, a tagországokban 6,2 százalékos volt a csökkenés tíz év alatt. A juhhús sem tartozik a kedvenc ételek közé, a hazai fogyasztás mindössze negyven dekagramm évente, az uniós átlag is csak 1.3 kilogramm. A hazai juhállomány csökkenésének fő oka, hogy nincs elég jövedelem az ágazatban. Ezt azonban megelőzi, hogy korszerűtlen a technológia, és a szaktudás is hiányos.
Juhtenyésztés: az extenzív gazdálkodást precíziósra kell cserélni

A költségeket már nem lehet csökkenteni a juhtartásban

Az tényként kezelhető, hogy az ágazatban a költségek csökkentésének nincs lehetősége, egyértelműen a hozamokat, illetve a bevételt kell növelni a működéshez, a jövedelmezőséghez, sőt kisarkítva fogalmazva, a megmaradáshoz.

A sikeres működéshez képest az ágazat helyzete siralmas. A specializáció szinte teljesen hiányzik, a szerény hozamok miatt nincs jövedelem, ezért a visszaesés folyamatos. A termelés és a tenyésztés szervezésének hatékonysága alacsony, az istállók műszaki, technológiai szintje gyenge, az épületek korszerűtlenek. A juhtelepek a legelőkre épültek, de kihasználtságuk korlátozott. Az élőmunka egyre drágább, de a hatékonysága így is alacsony.

Mindezek következménye, hogy a juhállomány fél évszázad alatt megfeleződött: a táblázat a juhállomány változását mutatja be.

 A kisebb méretű juhászatok életképtelenek 

Az ágazat szerkezete sem indokolja a jövedelmező termelést. Az egy tenyészetre jutó anyajuhok száma 107, ami rendkívül kedvezőtlen. Ennyi anyajuhot tartani gazdaságosan nem lehet, az ilyen méretű gazdaságok életképtelenek.
A magyar juhágazat méret szerinti megoszlása 2021:

Nem kellene így maradnia a jelenleg kedvezőtlen helyzetnek, mert az ágazatban nagy lehetőségek rejlenek. A szerzők összeállították a SWOT analízist, melyből a lehetőségek közül kiemeltünk néhányat.

  • Magyarországon kétmillió juh számára alkalmas gyepterület van.
  • Az EU nem önellátó juhhúsból, az export bővítés lehetősége adott Svájcba, Németországba, Ausztriába, Horvátországba.
  • Piackutatással, a marketing tevékenység javításával itthon is lehet növelni a juhhús fogyasztását.
  • A tenyésztésben a génkutatások eredményeinek alkalmazásával, keresztezésekkel növelhetőek a hozamok.
  • A juhtartók összefogásával, klaszterek szervezésével nagy hizlaló telepek és vágóhidak alakíthatók ki.

A kiutat a bárányszaporulat növelése jelenti

A kiutat Jávor professzor és szerzőtársai egyértelműen bemutatják a Juhtenyésztés haladóknak - Az extenzívtől a precíziósig című több, mint 350 oldalas szakkönyvben. A kulcstényező a bárányszaporulat növelése. Az ágazat árbevételének 70 százalékát a bárányok értékesítése adja. Jelenleg az egy anyára jutó bárány szaporulat 0.85 átlagosan, de a meghatározó árutermelő gazdaságokban is csak 1.03. A veszteség elkerüléséhez a szaporulati mutatónak el kellene érni az 1.27 arányt.

A kiút áttekintéséhez érdemes legalább átnézni a szakkönyv fejezeteit:

  • Extenzív és intenzív juhtartás
  • Fajtapolitikát befolyásoló tényezők
  • Genetika, genomika a juhtenyésztésben
  • Juhtenyésztés haladóknak
  • Gazdasági döntések megalapozása
  • Modellszámítások

A Juhtenyésztés haladóknak című kötet gyorsan hozzáférhető, digitális kiadásban csak webshopunkban kapható! 

« vissza a blogra

A bejegyzés témájához kapcsolódó kiadványaink