„Látlelet” agrár-figyelő blog
Pénzhiány: százezer csőd a kilátás?

2026/08/03

A pásztorfiú meséjénél maradva: most itt a farkas. Az aszály, az erős forint, a túltermelés, a felvásárlási árak hanyatlása egyidőben érte el a magyar mezőgazdaságot. A 2022-es év vonult be látványosan az aszály történetébe, de az idei lepipálhatja. Az előrejelzések szerint a kalászos gabonákból és a kukoricából a termés mennyisége nem éri el a 10 millió tonnát, ami harmadával alacsonyabb a korábban megszokottnál. Ezt tetézi, hogy a tőzsdei ár csökkent, és az erős forint is tovább apasztotta a bevételeket. Egy Békés megyei gazda panaszkodja, hogy neki a malmi búzáért tonnánként 58000 forintot kínáltak a kereskedők. Az országos végeredmény az lehet, hogy több, mint 400 milliárd forint hiányzik majd a gazdák mérlegéből. Nem kell hozzá jóstehetség, a növénytermelés a legtöbb gazdaságban veszteséges lehet az idén.

Nincsenek jobb helyzetben az állattenyésztők sem. A piaci árak a sertés -és a tejágazatban az önköltség alá csökkentek, a folyamatos veszteség a pénzügyi mozgásteret nagyon szűkre szabja. Fejlődésről inkább csak álmodhatnak az állattenyésztők, napi feladatuk a túlélésről szól. Azt nem csupán a pénz, hanem a takarmány hiánya is nehezíti. Akik pénzzel, saját idegrendszerükkel vagy akaratukkal nem tudják kezelni a terhelést, fölszámolhatják az állományukat.

Egyes becslések szerint az idén újabb százezer gazda adhatja föl vállalkozását. A kisebbek vérezhetnek el, akik megfelelő tőke hiányában már nem tudnak és nem is akarnak vetőmagot vagy takarmányt vásárolni. A statisztika szerint a mezőgazdasági termelés 49 százalékát a gazdaságok 1 százaléka állítja elő. Ez azt a történelmi tényt erősíti, hogy Magyarországon mindig a nagyüzem jellemezte a mezőgazdaságot.