Könyv
kategóriák

„Látlelet” agrár-figyelő blog
Alkoholfogyasztás: dühösek a szőlőtermelők

2026/08/25

Dühösek a szőlőtermelők. Az önköltségi árat sem ajánlják meg a felvásárlók a termésért. Az előrejelzések szerint a kunsági borvidéken átlagosan 120-143 forintot adnak egy kilogramm szőlőért. A legtöbbet, 143 forintot, a rizlingszilváni és a zöldveltelini ér, a kék szőlőkért csak 125 forintot kínálnak. Bogláron éppen fordított a helyzet, a cabernet sauvignon ára 150 forint, a zöldveltelinié 137. Csak kicsit jobb a helyzet a leghíresebb, a tokaji borvidéken, ahol a mádi furmintot 160 forintért akarják átvenni.

Nem lehet csodálkozni a szőlőtermelők mérgén, hiszen még tavaly is 10-15 százalékkal jobb árat kaptak a mostaninál; pedig már az is sokaknak veszteséget okozott. Az idén a tartós, forró napsütés és a csapadék hiánya miatt a szőlőfürtök súlya jelentősen kisebb az átlagosnál, a hektáronkénti termésátlag alacsony lesz, a bevétel nem éri el a költségeket. Ennek egyik várható következménye az lehet, hogy csattognak a fejszék a szőlészetekben, vágják ki a tőkéket. Ebben sem lesz semmi új, az elmúlt húsz évben egyharmaddal csökkent a szőlőterület. A koncentráció tovább növekedhet az ágazatban, a szőlőterület 70 százaléka már az 5 hektárnál nagyobb birtokokban van, és a gazdaságok egytizede műveli ezeket.

Az már nem csak a szőlőtermelők, hanem a borászok kedvét is lohasztja, hogy látványosan csökken a borfogyasztás. Az első adat a 18. századból származik, Pásztor Mihály becslése szerint 177 liter bort eregetett le a torkán a magyar egy év alatt. Keleti Károly, a magyar statisztika atyja 1881-ben azt mérte, hogy 18,6 liter bor fogyott. Száz év múlva 34-36 litert ivott az „átlagmagyar”, mára pedig újra a12-14 literre apadt a borfogyasztás.

A látványos ingadozás ellenére is megállapítható, hogy nem szárad ki a magyar. Évszázados statisztikákat hasonlítgatva is az derül ki, hogy ha tiszta alkoholra átszámítjuk az egy főre jutó fogyasztást, 9-11 liter között változik az átlag. A bor rovására többen söröznek, a munkából hazatérő férfiak a felest is elkísérik vele a kocsmákban, a fiatalok koktéloznak. A helyzetükbe beletörődő borászok leegyszerűsítve úgy fogalmaznak, hogy a kellemes bódultsághoz olcsóbb a két féldeci és a két korsó sör. Meglepőbb adat, hogy az absztinencia – az alkohol fogyasztásának tagadása – az iskolázottság emelkedésével csökken. Az alapfokú végzettségű férfiak 30 százaléka absztinens, a diplomásoknak csak a 10 százaléka. Az átlagos alkoholfogyasztás miatt nem kell szemlesütve barangolnunk Európában, mert az észtek, a litvánok, a csehek, a franciák, a németek és az osztrákok is többet isznak a magyarnál.

A szőlészek és a borászok magukra is bosszankodhatnak, mert a marketingre elköltött százmilliók ellenére sem sikerült megtartaniuk a néhány évtizeddel korábbi borfogyasztást; miközben bizonyított tény, hogy az alkohol tartalmú italok közül a bor jelenti a legkisebb kockázatot.

« vissza a blogra