Keresés Könyvkategóriák

Alternatív vidéki vállalkozások szervezése

Alternatív vidéki vállalkozások szervezése

Szerző: Székelyhidi Tamás

Leírás: Hogyan tegye eredményesebbé, színesebbé vállalkozását? Mit tegyen, versenyképes legyen az EU piacán is? Könyvünk az alternatív gazdálkodás lehetőségeivel segít Önnek.

Terjedelem: 495 oldal

ISBN: 9789639553040

Méret: B5

Súly: 920 gramm

Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Eredeti ár: 6 900 Ft
Kedvezményes ár: 5 520 Ft
Megtakarítás: 20 %

Olvasson bele: Az alternatív vidéki vállalkozások Az alternatív gazdálkodást a konvencionális gazdálkodási módok és elvek viszonylatában lehet és kell pontosan megfogalmazni, mint azt már a bevezet... Bővebben »

A könyv tartalomjegyzéke: Tartalomjegyzék Bevezetés Az alternatív vidéki vállalkozások kialakulásának okai, nemzetközi és hazai helyzetük (Csepregi Tibor—Székelyhidi Tamás) Globális környezeti problémák ... Bővebben »

Idézet a könyvből:

Az alternatív vidéki vállalkozások


Az alternatív gazdálkodást a konvencionális gazdálkodási módok és elvek viszonylatában lehet és kell pontosan megfogalmazni, mint azt már a bevezetőben leírtuk.
Az alábbiakban kiemelnénk példákat a gazdálkodási formák diverzifikálódásának okaira, és bemutatunk néhány általános kérdést és választ, amelyek a leggyakrabban megfogalmazódnak gazdáknak vagy vidékfejlesztési menedzsereknek tartott alternatív vállalkozásokról szóló bevezető előadásokon. Ezzel szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy mennyi kétely és bizonytalanság, bizalmatlanság van az Újszerű vállalkozási formákkal kapcsolatban.

1. Mitől „alternatív” egy vállalkozás? Attól alternatív, hogy képes megváltoztatni gazdálkodási formáját, szerkezetét és céljait, valamint Új utakkal válaszolni a környezet és a piac kihívásaira.
2. Mi az alternatív termék legnagyobb, vagy legjellemzőbb előnye a piaci versenyben a hagyományos termékekkel szemben?
Növekvő kereslet van rájuk.
3. Az alternatív termékkör milyen szinten képes felvenni a versenyt a tömegélelmiszerekkel?
Több megközelítésből lehet válaszolni erre a kérdésre.
Bármely termékkel, szolgáltatással, gazdálkodási formával szembe lehet állítani egy másikat, amelyik alternatívát jelent a döntése során. Mindig van egy
egészségesebb, egy kevesebb cukortartalmú, egy alacsonyabb zsírtartalmú,
egy jobb, egy szebb termék, szolgáltatás. Ez a szép, ez a kihívás ebben az
egészben. A baj csak az, hogy a mai gazdasági és piaci viszonyok között a fogyasztó és a termék-előállító közötti távolság egyre nagyobb, és így a kommunikációs költségek (marketing-logisztika) is egyre nagyobbak, ami az alternatív, Új termékek versenypozícióját rontja.
Amennyiben a célpiac vásárlójának megfelelően állítják elő a termékét, akkor versenyképesek vagyunk a tömegélelmiszerekkel.
4. Milyen piacra termelnek az alternatívok? Milyen célcsoportok Számára?
Jelenleg azt mondhatjuk, hogy az igényes, a gondolkodó, a környezetére figyelő (és a sznob) fogyasztók piacára.
5. Mi befolyásolja a piacon azt, hogy az alternatívokra mekkora a piaci kereslet?
A fogyasztói igények, a termék-előállítók szervezettségi szintje és marketingje.
6. A termelés vagy a feldolgozás szempontjából a termék-előállítás során az
alacsony vagy a magas költség és technológiai megoldások a gyakoribbak?
Nem ez a fontos a termék szempontjából, hanem az, hogy milyen módon tud-
ja garantálni a fogyasztó számára terméke kiváló minőségét, aminek alapján
a fogyasztó képes dönteni (és megvásárolni), hogy számára, melyik termék a
legbiztonságosabb vagy a legtöbb értéket hordozó.
7. Lehet-e az alternatív vállalkozás nagy, és ha nem miért nem? Hogyan lehet
az „alternatív” mérete esetében a „nagy” határát meghatározni?
A kérdésnek nincs értelme. A lényeg, hogy a termék és szolgáltatás minőségét, hogyan tudom garantálni a megszerzett új piacokon a fogyasztó számára. Egyébként, mindig az erőforrások allokációs képessége, a piaci kapcsolatok minősége, a termék iránti igény és a minőségbiztosítási rendszer alkalmazásának igénye határozzák meg a megfelelő vállalkozói méretet.
Manapság a kis és közepes vállalkozások döntenek az alternatív vállalkozási
forma mellet, de ennek egyik oka a globalizálódó piacokon tapasztalható verseny, a másik pedig a mobilitási készség.
8. Én eddig sem műtrágyáztam, meg gyomirtóztam, mert nem volt rá pénzem,
akkor én most alternatív vagyok?
Amennyiben a jelenlegi helyzetével, területe eltartó képességével, piacaival,
jövedelmezőségével elégedett, akkor nem, akkor csak számunkra szimpatikus, hogy egy tájba illő gazdálkodást folytat. De amennyiben ez nem így van, és keresi az Új lehetőséget, vagy már ezzel az említett technológiával előállított egy olyan terméket, aminek eltérő, jobb piacokat talált, mint eddigi termékének, akkor Ön már egy „alternatív” vállalkozó.
9. Van-e értelme alternatív gazdálkodást folytatni intenzív gazdálkodásra alkalmas területeken?
Természetes, de a lényeg az, hogy a fenntarthatóság szempontjából mindenképpen törekedni kell az okszerű területhasználatra, és olyan terméket előállítani, amire van piaci igény. A hozamok többnyire befolyásolják a jövedelmeket, tehát nem biztos, hogy jó ötlet ökobúzát előállítani egy rossz mezőgazdasági adottságokkal rendelkező területen, de az is igaz, hogy nem biztos, hogy a külterjes állattenyésztés lesz a legjövedelmezőbb, olyan területen, amelyiken adottságai alapján gabonában magas hozamok érhetők el.
10. Támogatási rendszerek nélkül életképes lehet-e az alternatív gazdálkodási forma?
A kérdés nagyon összetett. A támogatások egyik célja a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek kiegyenlítése, a másik pedig, hogy rajtuk keresztül befolyásoljuk a gazdasági és társadalmi folyamatokat. A fejlett világban a gazdasági-társadalmi folyamatok, a piac teremtett egy igényt, így kialakult egy támogatási struktúra, amelyik erre építve, figyelembe véve a környezeti és társadalmi problémákat, ad lehetőséget a vállalkozóknak a döntésre, hogy igénybe veszi vagy nem. A támogatásokkal lényegében a döntési folyamatokat segítjük akár területi, akár ágazati alapokon. Néha jó néha rossz irányban. Azt reméljük, hogy a vállalkozások jó döntéseket hoznak és így csökken a támogatásoktól való függőségük.
11. Alternatív gazdálkodásnál lehet-e nagyobb árbevételre, vagy nagyobb jövedelemre számítani adott területen?
Ez a megalapozott, jó vállalkozói döntéstől függ, nem előre determinált.
12. Van-e az alternatív gazdálkodóknak érdekképviselete?
Természetesen van, vagy országonként, ágazatokként jelenleg alakul ki. Hatékony érdekképviselet akkor alakul ki, ha egy termék, vagy ágazat vertikális termékpályája és kapcsolatrendszere kialakult, és azon belül az érdekegyeztetés folyamata elindult.
Alternatív gazdálkodási forma választásának leggyakoribb okai Magyarországon:
1. Egyrészről az ökológiai viszonyok tehetik szükségessé egy olyan speciális gazdálkodási rendszernek az alkalmazását, amely a termelés mellett fokozottan védi az érzékeny természeti környezetet. Szélsőséges viszonyok között az is előfordulhat, hogy nem lehet konvencionális módon versenyképes terméket előállítani (p1.: gyenge talajminőség — alacsony terméshozam).
2. Az ökológiai szempont mellett a gazdasági, ökonómiai viszonyok is befolyásolhatják az alternatív gazdálkodás folytatását. Megeshet, hogy a konvencionális termékek olyan mértékben telítik a piacot, amelynek következtében igen nehéz gazdaságosan termelni (túltermelés), vagy tőkehiány miatt nem képes a termelő a piacon megmaradni.
3. A privatizáció és a földosztás miatt megváltozott a vidéki foglalkoztatottság eltartó képessége. Számos, kis tőkével, földtulajdonnal rendelkező, családi vállalkozásnak az alternatív irányába való elmozdulás jelenteti az egyedüli megélhetési lehetőséget.
4. Tőkeszegénység miatt a termelési rendszer megváltozik, ennek következtében a konvencionálistól eltérő, speciális, alacsonyabb technológiai igényű,
pl. őshonos fajtákra alapozott alternatív (minőségi) termék-előállítás kerül előtérbe.
5. A keresleti oldal változásai szintén elősegítették az alternatív vállalkozások kialakulását, hiszen növekvő igény mutatkozik az alternatív termékek iránt.
Az egészséges táplálkozás egyre fontosabbá válik, valamint a fogyasztók is egyre tudatosabban kívánnak hozzájárulni a természeti környezet védelméhez, így előszeretettel vásárolnak olyan terméket, amelyről tudják, hogy környezetkímélő módon lett előállítva.

A fentiek alapján jelentősége lehet az alternatív vállalkozásoknak:
• az okszerű területhasználatban;
• a vidék megtartó képességének fokozásában;
• a jövedelmező gazdálkodási formák bevezetésének egyéni, térségi és ágazati szinteken;
• új, a fogyasztói igényeknek megfelelő termékek előállításában;
• a környezetvédelemben stb.

Ebben a kategóriában ajánlott további könyveink:

A családi gazdálkodás ökonómiája

A családi gazdálkodás ökonómiája

ÚJRA KAPHATÓ! Napjaink gazdasági és társadalmi folyamatai egyre inkább az egyensúlytalanság irányába változnak. Nem csupán a társadalmi, hanem a természeti környezet is változik, mégpedig negatív módon. E folyamatok nyilvánvalóvá teszik a fenntartható komplex (gazdasági-társadalmi-ökológiai) rendszerek szükségességét, melyben a háztartások kiemelt szerepet játszanak. Az egyes háztartások automatikusan a fenntarthatóság irányába egyensúlyoznak. A háztartás-üzem szimbiózisa, amely általában is jelen van a gazdaság egészében, különös sajátossággal jelenik meg a mezőgazdaságban. A családi gazdaságban szorosan összefonódik a háztartás és a gazdaság, az önellátás és az árutermelés: a tőke a család tulajdonában van, amely kontrollálja az inputokat, döntéseket hoz, de egyben végzi a termelő tevékenységet is.

Eredeti ár: 4 400 Ft
Kedvezményes ár: 3 520 Ft

A magyar agrárgazdaság a rendszerváltástól az Európai Unióig

A magyar agrárgazdaság a rendszerváltástól az Európai Unióig

Kapronczai István A könyv nyomon követi és valósághűen tükrözi a rendszerváltástól az Európai Unióhoz való csatlakozásig eltelt közel másfél évtizedet. A tanulmány táblázatok segítségével összefoglalja mindazon adatokat, amelyek a magyar agrárgazdaság - mezőgazdaság, élelmiszeripar, erdő-és vad-, halgazdálkodás, faipar - 1990-2002 közötti állapotát tükrözik.

Eredeti ár: 2 500 Ft
Kedvezményes ár: 2 000 Ft

A magyar agrárgazdaság az EU-csatlakozástól napjainkig

A magyar agrárgazdaság az EU-csatlakozástól napjainkig

Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz meghatározó esemény volt az agrárgazdaság területén is. Az évtizedekkel korábbi sikeres magyar mezőgazdaság 2004-ben már egy ideje csupán árnyéka volt korábbi önmagának. Részaránya a rendszerváltás után a foglalkoztatásban, a beruházásokban, a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékének és ezzel összefüggésben a bruttó hazai terméknek (GDP) az előállításában szinte folyamatosan csökkent. Az EU-tagsággal az új tagállamok egy nagy, de versengő piac részévé váltak,amely óriási lehetőségeket kínál az országok mezőgazdasága számára. Ugyanakkor az egyes nemzetek mezőgazdaságainak számottevően kiéleződött versenyhelyzettel kell megbirkózniuk az uniós és – ennek részeként – a hazai piacaikon is. Az uniós csatlakozás egészében jó hatással volt az új tagállamokra, bár az egyes országok más-más módon éltek a lehetőségeikkel. A velünk együtt csatlakozó országok és hazánk alkalmazkodásáról a Közös Agrárpolitikához megállapítható, hogy minden ország nyert a csatlakozással, de az új tagországok közül Lengyelország,Litvánia és Lettország tudott a legjobban alkalmazkodni az EU által kínált feltételekhez és az adott lehetőségeket a legjobban ezek az országok tudják kihasználni. Ebben a folyamatban az egyik legkritikusabb tényező a csatlakozást megelőző évek agrár- és támogatáspolitikája volt. A támogatások akkor lettek volna igazán kedvezőek, ha azt a tagországok elsősorban a termelők versenyképességének fokozására fordítják. Azonban a támogatásokat Magyarország döntően ár- és piactámogatásként nyújtotta, ennek következtében nem lehetett kihasználni a maga teljességében a csatlakozás nyújtotta lehetőségeket. Azok az országok viszont, ahol korábban a támogatások szintje alacsony volt, és az ár- és piactámogatások csekélyek voltak, kedvezőbben válaszoltak az EU-tagságra. Ez a megállapítás elsősorban Lengyelországra vonatkozik, ahol a csatlakozás után a KAP és a kitágult piacok által a termelőknek nyújtott ösztönzők következtében számottevően nőtt a termelés, és a kereskedelem is kedvezően reagált. Az új tagállamok első öt évének összegzett tapasztalatai ugyanakkor azt mutatják,hogy a KAP még az elérhető módosításokkal együtt sem igazán felel meg az új tagállamoknak, főleg a szegényebbeknek. Ilyen körülmények között még mindig a mezőgazdaság versenyképességének megteremtése és a vidéki szegénység elleni küzdelem a legsürgetőbb feladat. A folyamatok átláthatóságának, megértésének segítése érdekében szükség van olyan hosszú idősorokat felölelő elemzésekre, amelyek nyomon követik és tárgyszerűen tükrözik a tényeket, illetve az eseményeket. Kapronczai István immár második alkalommal teszi ezt meg. A szerkesztésében 2003-ban megjelent A magyar agrárgazdaság a rendszerváltástól az Európai Unióig című kiváló művének méltó folytatása e könyv. Úgy vélem, hogy e munka – amelyben a csatlakozás utáni első öt év hazai történéseit dolgozza fel és egészíti ki egy rövidebb nemzetközi kitekintéssel – egyik legfontosabb hozadéka, hogy a szakmai szereplők és a közvélemény előtt is torzításmentes, reális kép alakulhat ki az agrárgazdaságról. A szerző a kötet elkészítése során tényszerű adatközlésre és a rá jellemző objektív folyamatleírásra törekedett. A könyv igyekszik megteremteni annak a lehetőségét,hogy a vizsgált években megfigyelhető tendenciákról ki-ki szakmai meggyőződése alapján, a maga területén vonjon le következtetéseket. Ajánlom mindazoknak ezt a könyvet, akik élni akarnak ezzel a lehetőséggel. Csáki Csaba akadémikus

Eredeti ár: 4 600 Ft
Kedvezményes ár: 3 680 Ft

Vissza a főoldalra »

Kosár

Az Ön kosara üres!

Bejelentkezés A kategória legkedveltebb könyvei