Könyvek
kategóriák

Kereskedelmi ismeretek

Szerző: Kárpáti László, Lehota József (szerk.)
Ár: 4000 Ft Kiadói ár: 3200 Ft Megtakarítás: 20 %
Kosárba
pénztárhoz

Magyarország már több már több mint 6 éve élvezi azokat az előnyöket (és hátrányokat) amelyek az európai uniós tagságból, a közös agrárpolitikából s az egységes piacból származnak. A kereskedelmet akadályozó szabályok jelentős mértékben egyszerűsödtek, ugyanakkor az EU-val történő kereskedelem esetén változatlanul egy más prioritásokat követő fogyasztóréteg számára kell termékeinket értékesíteni. Szükség van tehát továbbra is arra, hogy foglalkozzunk a külkereskedelem technikai részeivel, különös tekintettel az árakra, fizetési módokra a garanciákra stb.
Egyes szakmai területek kereskedelmi jellemzőit a kötetben két esettanulmány megjelentetésével illusztráljuk, amelyek ugyan látszólag élelmiszerek forgalmazásával foglalkoznak, azonban hatásuk ettől sokkal messzebbre mutat.
Reméljük, hogy könyvünk, illetve további tájékozódást segítő szakirodalmi címjegyzékünk nemcsak hogy segítséget nyújt az érdeklődő szakemberek, illetve a felsőoktatásban részt vevő hallgatók számára, hanem további tájékozódásra is serkent a szakterületen.

mutass többet mutass kevesebbet
Terjedelem: 142 oldal
ISBN/ISSN: 9789639935419
Méret: B5
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Tartalomjegyzék:

Tartalom


1. Bevezetés (Kárpáti lAszló — Lehota József)

2. Bevezetés a kereskedelembe (Varga Levente)
2.1. A kereskedelem története
2.2. A kereskedelem fogalma
2.3. A nemzetközi kereskedelem legfontosabb jellemzői
2.4. A magyar külkereskedelem legfontosabb jellemzői
2.5. A magyar belkereskedelem legfontosabb jellemzői

3. A kereskedelempolitika alapelvei és legfontosabb eszközei (Csapó Zsolt)
3.1. A kereskedelempolitika intézményrendszere és alapelvei
3.1.1. "ltalános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT)
3.1.2. Kereskedelmi Világszervezet (WTO)
3.2. A kereskedelempolitika legfontosabb eszközei
3.2.1. A vám mint kereskedelempolitikai eszköz
3.2.2. Napjaink vámvédelme: a vámunió
3.2.3. Szubvenciók
3.2.4. Mennyiségi korlátozások
3.2.5. A kereskedelempolitika nem tarifális eszközei
3.3. Kereskedelempolitika az EU-ban
3.3.1. Jellegzetességei
3.3.2. Az Intrastat
3.4. A világkereskedelem liberalizációja, tendenciái

4. Kereskedelem az EU-ban és Magyarországon —
különös tekintettel az agrártermékekre (Karácsonyi Péter)
4.1. Elméleti bevezetés, definíciók
4.2. A kereskedelem nemzetközi szerveződése
4.3. Az agrártermékek világkereskedelmét érintő nemzetközi lépések
4.4. Agrártermékek ár- és intervenciós szabályozása az EU-ban
4.5. Az USA agrárpolitikájának hatása a közös agrárpolitikára
4.6. Magyarország és az uniós kereskedelempolitika
4.7. Magyarország belkereskedelmi gyakorlatának változása
az ezredforduló után

5. Külkereskedelem (Constantinovics Milán)
5.1. Külkereskedelmi szabályozás Magyarországon
5.2. A külkereskedelmi ügylet létrejötte, az adásvételi szerződés
5.3. A legfontosabb szerződéses feltételek
5.3.1. A szerződő felek megnevezése
5.3.2. Az adásvételi szerződés tárgya
5.3.3. "r és pénznem
5.4. Incoterms 2000
5.4.1. Alapfogalmak
5.4.2. Az Incoterms 2000 Új elemei
5.4.3. Az Incoterms 1990 és 2000 klauzulái
5.4.4. Választás a paritások között
5.5. Fizetési módok és eszközök a nemzetközi kereskedelemben
5.5.1. Előrefizetés
5.5.2. Okmányos meghitelezés
5.5.3. Bankgaranciával fedezett fizetési ígéret
5.5.4. Okmányos beszedvény
5.5.5. Céghitelnyújtás
5.5.6. Nyitva szállítás
5.6. Szállítási határidő, szállítási mód
5.7. Csomagolás
5.8. A szerződésre irányadó jog
5.9. Bírói illetékesség
5.10. Egyéb kérdések, záradékok
5.11. "ltalános üzletkötési feltételek a szerződéskötésben

6. Belkereskedelem (Kopcsay László)
6.1. A piaci igények
6.2. A multinacionális hálózatok működése
6.2.1. A kis- és nagykereskedelem összeolvadása
6.2.2. Központi árubeszerzés
6.2.3. Kereskedelem-orientált szerződések
6.2.4. Költségáthárító árstratégia
6.2.5. A kereskedelmi márkák szerepe
6.2.6. Akciókra építő marketingkommunikáció
6.2.7. Vevőközpontú egyéni stratégiák
6.3. A hazai élelmiszer-kereskedők lehetőségei
6.4. A kereskedelem egyéb területei
6.4.1. Barkácsáru
6.4.2. Műszaki cikk
6.4.3. Könyvkereskedelem
6.4.4. Gépkocsi-kereskedelem
6.4.5. Ruha- és cipőkereskedelem

7. Az agrár- és az élelmiszer-kereskedelem változása
(Fehér István — Stauder Márta)
7.1. Történelmi visszatekintés
7.2. Az agrártermékek kereskedelme .
7.2.1. Gabona
7.2.2. Hús
7.2.3. Zöldség, gyümölcs
7.3. Az élelmiszer-kiskereskedelem jellemzői
7.4. Hazai tapasztalatok a beszállítói kiskereskedelemről
7.5. A szabályozás védelme: versenyjogi gyakorlat
7.6. Közvetlen értékesítés
7.7. Vásárok
7.8. Piac: napi vásárok
7.8.1. A vásárok csoportosítása
7.8.2. A vásár mint marketingesemény
7.8.3. Mezőgazdasági vásárok és kiállítások Magyarországon
7.8.4. Vásártörvények, -szabályok

8. Árutőzsde (Lehota József)
8.1. Az árutőzsde fogalma, jellemzői
8.2. Az árkockázatok árutőzsdei menedzselése
8.3. Tőzsdei cikkek, árutőzsdei ügyletek
8.4. Az árutőzsdei árképzés és ügyletek kiegyenlítése

9. Esettanulmány: Mézkereskedelem az EU-ban (Árváné Ványi Georgina)
9.1. Kereskedelem
9.2. Értékesítés
9.3. Mézkereskedelem Magyarországon
9.4. Magyarország méz-külkereskedelmében érdekelt országok

10. Esettanulmány: A magyar bor és a tokaji desszertborok
kereskedelmi sajátosságai (Szakál Zoltán)
10.1. A világ borkereskedelme
10.2. A magyar bor külkereskedelme
10.3. A tokaji desszertborok piaci elvi modellje
10.4. A tokaji borkülönlegességek kis- és nagykereskedelme Budapesten és az észak-alföldi régióban
10.5. Következtetések összefoglalása

11. Irodalmi források

mutass többet mutass kevesebbet

Olvasson bele:

6.3. A hazai élelmiszer-kereskedők lehetőségei


A hálózatok terjedésének következtében évről évre szűkül a hazai tulajdonban maradt élelmiszer-kereskedelem lehetősége. Az összforgalomból a részarányuk egyre kisebbé válik, egy-egy új hipermarket nyitásának időpontjában tucat számra zárnak be a környék kis boltjai. Milyen jövőképük lehet tehát a kis üzleteknek, hazai regionális hálózatoknak, van-e valójában életlehetőség az óriások árnyékában, akik már több mint a felét birtokolják a piacnak?
A lehetséges sikeres stratégia alapja, ha ugyanazokkal a módszerekkel próbálnak
meg versenyben maradni, melyeket a multik is alkalmaznak.
Az első lépés a közös árubeszerzés megszervezése lehet. Ha ez már működik, a
közös logisztika, majd a közös akciózás következik, végül az integráció legkiteljesedettebb formája, ha már a közös kereskedelempolitika is létrejön (közös akciós- újságok, reklámok, egységes arculat). Az integráció természetesen nem kockázatmentes, bele is lehet bukni, mint ahogy erre számos példa volt az utóbbi években. De siker esetén is tudomásul kell venni, hogy minél jobban előrehalad valaki az integrációban, annál nagyobb részt kénytelen feladni az önállóságából.
A kereskedelmi hálózatok között három hazai tulajdonban lévő is található. A 2008. év statisztikai adatai szerint e három hálózat az első öt legnagyobb forgalmú hálózat között található. Természetesen ezek nem olyan zárt rendszerűek és hatékonyak, de a térségben egyedülálló, hogy az élelmiszer-kereskedelem jelentős része a privatizáció lezárulta után is hazai kézben maradt.
A legnagyobb üzleti forgalmat magáénak mondható, hazai tulajdonosok által irányított hálózat a CBA. A koncentrációnak itt nem volt előzménye, az alapítók közül sokan a privatizáció alkalmával jutottak első boltjukhoz. Eleinte a fővárosban és környékén erősödtek meg, később a sikeres integrációt látva egyre többen csatlakoztak az alapítókhoz az ország minden részéből, ma már külföldön is terjeszkednek. A saját tulajdonú boltok mellett több ezer magántulajdonban lévő kis bolt franchise rendszerben csatlakozott e hálózathoz. A CBA 2010-re már Saját logisztikai rendszerrel rendelkező, jelentős export-import tevékenységet is folytató, dinamikusan fejlődő vállalatcsoporttá nőtte ki magát.
A második legnagyobb magyar tulajdonú élelmiszerbolt hálózat, az egykori Áfészekre épülő Coop-Hungary is állja a sarat. Az integráció lépcsőfokain végighaladva megőrizték önállóságukat, képesek voltak megújulni, s versenyben maradni. Helyzetüket eddig segítette, hogy a boltjaik többsége kis településen található, ahová a nemzetközi hálózatok még nem értek el. Versenypozíciójuk gyenge pontja a rendkívül széttagolt tulajdonosi szerkezet, amely a döntéshozatali mechanizmust gátolhatja.
Harmadikként a Reál bolthálózat veszi fel a versenyt a nemzetközi hálózatokkal.
A CBA-hoz hasonlóan magántulajdonban lévő boltok összefogásával jött létre, s éves forgalma alapján ma már ugyancsak az élbolyhoz tartozik.
Számos kisvállalkozó csak a közös beszerzés érdekében lép be egy beszerzési szövetségbe, ám önállóságának többi részét megpróbálja megtartani. Akkor van esélyük a sikerre, ha az adandó piaci réseket ki tudják használni. Ebben két Sajátos fegyverük lehet, amelyben jobbak lehetnek a nagyoknál: az egyik a rugalmasság, a másik a személyes kapcsolat. A rugalmasság minden téren érvényesülhet, a napi választék, a nyitva tartás, az árak esetén vagy bármely más kérdésben is, hiszen nincs szükség a távoli vezetőség fejbólintására várni, azonnal lehet minden téren dönteni. A személyes kapcsolat Szintén olyan érték, amit a nagy egységek nem tudnak nyújtani. Mivel ez az egyik lehetőség az esetleges versenyelőny eléréséhez, elengedhetetlen, hogy egy kis bolt eladója mindig kedves, mosolygós legyen — akár tulajdonos, akár alkalmazott.


mutass többet mutass kevesebbet

A kategória legkedveltebb kiadványai