Mikroökonómia

Előszó a hallgatókhoz
Bevezetés
1. A közgazdaságtan tárgya, alapfogalmai
1.1. A közgazdaságtan általános alapfogalmai és alapkérdései
1.1.1. A gazdaság fogalma
1.1.2. Szükségletek és javak
1.1.3. Termelés, termelési tényezők
1.1.4. A gazdálkodás – választás
1.1.5. A termelési lehetőségek határa
1.1.6. A közgazdaságtan tárgya és alapkérdései
1.1.7. A gazdaság tulajdoni és szervezeti struktúrája
1.1.8. A gazdasági tevékenységek összehangolása, gazdaságkoordináció
1.1.8.1. Specializáció és munkamegosztás
1.1.8.2. A gazdaságkoordináció alaptípusai
1.1.9. Az elméleti közgazdaságtan részei és módszertana
1.1.9.1. A közgazdaságtan részei
1.1.9.2. A közgazdaságtan fő módszerei
1.2. A piacgazdaság alapfogalmai és alapösszefüggései
1.2.1. A piac fogalma, a piaci tényezők
1.2.2. A pénz
1.2.2.1. A pénzfejlődés szakaszai
1.2.2.2. Pénzhelyettesek az aranypénzrendszerben
1.2.3. A piaci szereplők és magatartásuk
1.2.4. Piacformák, piaci szerkezetek
1.2.4.1. A tökéletes versenypiac jellemzői
1.2.4.2. A monopolpiac jellemzői
1.2.4.3. Az oligopol piac
1.2.4.4. A monopolisztikus versenypiac
1.2.5. A mikroökonómiai idő
2. Kereslet, kínálat és ármeghatározódás a termékpiacon
2.1. A kereslet és a kínálat
2.1.1. A keresleti függvény
2.1.2. A keresett mennyiség és a keresleti függvény változása
2.1.3. A keresleti függvény alakja, meredeksége és rugalmassága
2.1.3.1. A kereslet árrugalmassága
2.1.3.2. A kereslet kereszt-árrugalmassága
2.1.3.3. A kereslet jövedelemrugalmassága
2.2. A kínálat
2.2.1. A kínálati függvény
2.2.2. A kínált mennyiség és a kínálat változása
2.2.3. A kínálat árrugalmassága
2.3. A piaci egyensúly – a Marshall-kereszt
2.4. A kereslet-kínálat elemzés dinamizálása
2.5. Példák a kereslet-kínálat elemzés alkalmazási lehetőségére
2.5.1. Az adók hatásának elemzése
2.5.2. A támogatások hatásának elemzése
2.6. A kereslet-kínálat törvényének működése a gyakorlatban
3. A termékpiac keresleti oldala – a fogyasztói magatartás
3.1. A termékpiac keresleti oldala
3.2. A fogyasztói magatartás
3.3. A hasznosság fogalma, hasznossági elméletek
3.3.1. A hasznosság kardinális megközelítése; a határhaszon-elmélet
3.3.1.1. A határhaszon és az összhaszon összefüggése
3.3.1.2. A fogyasztó egyéni keresleti függvényének meghatározása a határhaszon-elmélet alapján; a fogyasztói többlet fogalma
3.3.1.3. Optimális fogyasztói döntés több termék esetén
3.3.2. A hasznosság ordinális elmélete. A fogyasztói döntés optimalizálása
3.3.3. A preferenciarendezés alapelvei
3.3.3.1. A közömbösségi görbe elemzése
3.3.3.2. A közömbösségi görbék jellemzői
3.3.3.3. Helyettesítési viszonyok a közömbösségi görbén
3.3.3.4. Különleges alakú közömbösségi görbék
3.3.4. A költségvetési egyenes
3.3.4.1. A költségvetési egyenes változása
3.3.5. A fogyasztó racionális választása
3.3.6. A jövedelemváltozás hatása a fogyasztói optimumra – a jövedelemfogyasztás görbe (ICC)
3.3.7. A jövedelem és a fogyasztás összefüggése, az Engel-görbe
3.3.8. Az árváltozás hatása a költségvetési egyenesre és a fogyasztó keresletére
3.3.9. Az árváltozások hatásának felbontása – helyettesítési és jövedelemhatás
3.3.9.1. Módszerek az árváltozás hatásának felbontására
3.3.10. A jövedelemkompenzált keresleti görbe
4. A termékpiac kínálati oldala
4.1. Üzleti szervezetek és környezetük
4.1.1. Üzleti szervezet – üzleti vállalkozás – vállalat
4.1.2. A vállalat és környezete
4.1.3. Vállalati célok, stratégia és taktika
4.1.4. Az üzleti vállalkozások alaptípusai
4.1.4.1. Az egyszemélyes vállalat, a magáncég
4.1.4.2. A társaságok
4.1.4.3. A részvénytársaság
4.1.5. Az üzleti szervezetek és a piaci szerkezet
4.1.5.1. A piaci erő és mérése
4.1.5.2. Az üzleti szervezetek és az állami szabályozás
4.2. A termelés mikroökonómiája
4.2.1. Időtávok a mikroökonómiában
4.2.2. A termelés technikai és gazdasági összefüggései – termelési és költségfüggvények
4.2.2.1. A termelési függvény értelmezése
4.2.2.2. Egy termelési tényező határterméke és átlagterméke
4.2.2.3. A rövid távú termelési függvény
4.2.2.4. A hosszú távú termelési függvény
4.2.3. Döntés a technológiáról és a vállalat méretéről
4.2.3.1. Az isocost egyenes
4.2.3.2. Az optimális tényezőkombináció kiválasztása az isoquant görbe és az isocost egyenes segítségével
4.2.2.3. A vállalat méretének növelése – skálahozadék
4.2.3.4. A hosszú távú termelési függvények a gyakorlatban – a Cobb–Douglas- és a Leontief-féle termelési függvények
4.2.3.5. A rövid és a hosszú távú termelési függvények kapcsolata
4.2.4. A vállalat költségei
4.2.4.1. A költségek csoportosítása
4.2.4.2. A hosszú távú költségfüggvények
4.2.5. Bevétel és profit
4.2.5.1. Az összbevétel, az átlagbevétel és a határbevétel
4.2.5.2. A vállalati profit értelmezése
4.3. A versenyző vállalat kínálati döntései
4.3.1. A profit maximalizálásának feltétele rövid távon
4.3.2. A kompetitív vállalat kínálatának alakulása
4.3.3. A termelői többlet
4.3.4. A piaci kínálat és a kompetitív piac hosszú távú egyensúlya
4.4. A kínálat meghatározása tökéletlen verseny esetén
4.4.1. A monopólium kínálata
4.4.1.1. A monopólium profitmaximalizálása
4.4.1.2. A monopólium létéből adódó jóléti veszteség
4.4.1.3. A monopóliumok kialakulásának okai
4.4.1.4. A monopólium árpolitikája
4.4.2. Az oligopólium kínálati döntései
4.4.2.1. A független duopóliumok viselkedésének modelljei
4.4.2.2. Cournot-modell
4.4.2.3. A Stackelberg-duopólium modell
4.4.2.4. Árverseny a duopol piacon – Bertrand-duopólium
4.4.2.5. Az összejátszásos duopólium
4.4.2.6. Játékelmélet
4.4.3. A monopolista verseny
4.4.3.1. A monopolista versenypiac jellemzői
4.4.3.2. Profitmaximalizáló kibocsátás a monopolista versenypiacon
4.4.3.3. A monopolisztikus verseny jóléti hatásai
5. A termelési tényezők piaca
5.1. A termelési tényezők csoportosítása
5.2. Az erőforrások keresletének és kínálatának főbb összefüggései
5.2.1. A termelési tényezők kereslete
5.2.2. A termelési tényezők kínálata
5.3. Munkapiac
5.3.1. A munkapiac sajátosságai
5.3.2. A munkakínálat
5.3.2.1. A szabadidő és a munka alternatívája
5.3.2.2. A bérek és a munkakínálat összefüggése
5.3.2.3. A munkakínálat béren kívüli tényezői
5.3.3. A munkakereslet
5.3.4. A munkabér alakulása
5.3.4.1. Bérkülönbségek
5.3.4.2. A bérek és a munkakereslet alakulása nem kompetitív viszonyok között
5.4. A tőkepiac
5.4.1. A tőkepiac sajátosságai
5.4.2. Pénz- és értékpapírpiac
5.4.2.1. Bankhitelek, bankbetétek
5.4.2.2. Értékpapírtípusok
5.4.2.3. Az értékpapírpiacok – a tőzsde
5.4.3. A reáltőke piaca
5.5. A tőkebefektetések értékelése – vagyonértékelés
5.5.1. Az idő szerepe, jövőérték, jelenérték
5.5.2. Vagyonértékelés
5.6. Földpiac és földjáradék
5.6.1. A földpiac sajátosságai
5.6.2. Járadékmeghatározódás a verseny viszonyai között
5.6.3. A földjáradék formái
5.6.3.1. Különbözeti földjáradék
5.6.3.2. Abszolút földjáradék
5.6.4. A föld ára
5.7. A vállalkozó mint termelési tényező
5.7.1. A vállalkozói piac jellemzői
5.7.2. A vállalkozási szolgáltatás díja
5.8. A jövedelmek elosztása
5.8.1. Jövedelemelosztás a versenypiacon
5.8.2. Az állam szerepe a jövedelemelosztásban
5.9. Vagyon és vagyontartás
6. Általános egyensúly,piaci elégtelenségek
6.1. Az általános egyensúly – az erőforrások „Pareto-hatékony” allokációja
6.1.1. Az egyéni döntéshozók ítéletein alapuló haszonelvű piac működése
6.1.2. Az egyéni és a társadalmi megítélés különbsége
6.2. A közjavak
6.2.1. A közjavak fogalma
6.2.2. A közjavak kereslete és kínálata
6.3. Az externális hatások
6.3.1. Az externáliák fogalma, csoportosításuk
6.3.2. Közgazdasági iskolák nézetei az externáliákról
6.3.2.1. A jóléti közgazdasági iskola felfogása
6.3.2.2. A jogi-közgazdasági iskola felfogása az externáliákról
6.3.3. Az externális hatások internalizálásának szintjei
6.3.4. Az extern hatások minősített esete: a környezetszennyezés
6.4. Információs aszimmetriák a piacon
6.4.1. A használt autók piaca (tragacspiac)
6.4.2. Megbízó – ügynök viszony, erkölcsi kockázat
6.5. A monopólium mint a piac kudarca
6.6. Jövedelmi, vagyoni különbségek és az állam
7. Ellenőrző feladatok
8. Jegyzetek
9. Utószó
10. Feladatmegoldások
11. Irodalom

Kedves Olvasó!

Üdvözöljük Önt mikroökonómiai tanulmányainak kezdetén!

A közgazdaságtan, aminek része a mikroökonómia is, az erőforrások legjobb hasznosításának
„tudománya”. Közgazdaságtani tanulmányai során a gyakorlatban is alkalmazhatja
ezt az alapelvet, ha felteszi magának a kérdést: hogyan tudom maximálisan
hasznosítani a tanulásba fektetett időt? Különösen fontos és nehéz kérdés ez
azoknak, akik levelező tagozaton vagy távoktatási formában tanulnak, és így a feladatok
nagyobb részét tanári segítség nélkül kell megoldaniuk. Elsősorban nekik kívánunk
segítséget nyújtani a tankönyvünkben alkalmazott speciális módszerrel. Célunk,
hogy a szokásos elméleti ismeretek átadásán túl, azok elmélyítését és gyakorlati
hasznosíthatóságuk felismerését is segítsük. Az elméleti részeket ezért feladatokkal
és a gyakorlati felhasználás eredményeire szóló információkkal szakítjuk meg.

Minden fejezet bevezetéseként áttekintést kap azokról a kulcskérdésekről, amelyekkel
a tananyagrész foglalkozik. Meghatározzuk azokat a követelményeket is,
amelyeket az adott rész megtanulása után Önnek teljesítenie kell. Az „...Ön képes
lesz...” felsorolások olyan elvárásokat tükröznek, amelyeket önmagában folyamatosan
lemérhet, illetve amelyeket magától számon kérhet.

Ne felejtse el, ez a vizsgán úgyis megtörténik!

Haladását segíti a tananyagban folyamatosan található feladatok elkészítése is,
amelyeket először úgy próbáljon megoldani, hogy nem használ fel hozzájuk semmi
egyéb információt, mint ami a memóriájában van. Kérjük ezért, hogy ne csapja be
önmagát, és a megoldásokat csak később nézze meg, mintegy ellenőrzésképpen. A
kidolgozott mintafeladatok egy-egy probléma megvilágítását szolgálják.

Ne felejtse el: ez a saját érdeke!

A megértést és a megtanulást segítik a magyarázószövegek közti kiemelések. Ezek
egy része – a vastag betűvel szedettek – a magyarázószöveg hangsúlyos, fontos részeit,
mondatait, kategóriáit emeli ki, más részük ilyen 
bekeretezett részekben szerepel,  
amelyek a legfontosabb definíciókat és összefüggéseket vagy összefoglalásokat tartalmazzák.

Ezeket – ha nem is szó szerint, de – tudnia kell!

Segítségként szerepelnek az összefüggéseket grafikusan megjelenítő ábrák is. A
hozzájuk tartozó magyarázatok alapján ne csak megértésüket próbálja elérni, hanem
az ábrák (általában függvényábrázolások) memorizálását is. Ez könnyebben fog
menni, ha a függvénytanban jártas. Ha nem, egy keveset most meg kell tanulnia ebből
a „műfajból” is.

A figyelemfelkeltés és az átláthatóvá tétel érdekében egyes anyagrészeknél különböző
szimbólumokat használunk. A következőkben felsoroljuk valamennyit, meghatározzuk
jelentésüket.

•
fejezet kezdése, a fejezet konkrét céljai

•
feladatok,

helyes vagy helytelen válasz,

•
tájékoztató jellegű információk.

A jelen tankönyv az 2006-ban megjelent első kiadás átdolgozott, kiegészített változata.
Tananyagunk továbbfejlesztésében saját tapasztalatunkon kívül támaszkodtunk
a SZIE GTK Közgazdaságtani és Módszertani Intézet mikroökonómiát oktató
kollégáinak tapasztalataira és hallgatóink véleményére is, amelyekért köszönetet
mondunk. Saját intézményünkön kívül értékes visszajelzéseket kaptunk más, a tankönyvet
használó felsőoktatási intézmények kollégáitól is. Munkánk támogatását
mindenkinek köszönjük. Az előző kiadás használata során tapasztaltuk, hogy a hallgatók
motiválása szempontjából nagyon hasznosak voltak a gyakorlattal való kapcsolatot
bemutató példák, szemelvények. A terjedelmi korlátokon belül ezt a részt is
igyekeztünk bővíteni.

A szerzők