Minőségbiztosítás a mezőgazdaságban

Tartalomjegyzék


Bevezetés

I. A minőségbiztosítás alapjai
(Dr. Berde Csaba—Dénesné Dr. Kovács Erzsébet)
1. A minőség fogalma, értelmezése
2. Klasszikus minőség definíciók
3. A minőségi gondolkodás fejlődése
4. A „minőség gondolkodás” legismertebb nemzetközi képviselői
4.1. Az „amerikai minőségiskola” képviselői
4.2. A japán minőségiskola képviselői
4.3. Az „új hullám” képviselői
5. A minőség emberi tényezői
5.1. Az emberi tényezők jelentősége
5.2. Személyiség és kompetencia
5.3. Minőségügy és szervezeti kultúra
5.4. Attitűdök és minőségbiztosítás
6. A minőségbiztosítás sajátosságai a mezőgazdaságban
és élelmiszeriparban
7. A minőségi szervezet helye a vállalati struktúrában
Az I. részhez felhasznált irodalom

II. Minőségügyi rendszerek a mezőgazdaságban
(Katonka Lajos—Dr. Nagy Tibor—Dr. Gályász József)
1. Az ISO 9000-es szabványsorozat mezőgazdasági alkalmazásának
motivációi
2. Az ISO szabvány szerinti minőségbiztosítási rendszer kiépítésének
motivációi
3. Minőségügyi alapfogalmak
3.1. A minőséggel kapcsolatos szakkifejezések
3.2. Az irányítással kapcsolatos szakkifejezések
3.3. A szervezettel kapcsolatos szakkifejezések
3.4. A folyamattal és a termékkel kapcsolatos szakkifejezések
3.5. A jellemzőkkel kapcsolatos szakkifejezések
3.6. A megfelelőséggel kapcsolatos szakkifejezések
3.8. A megvizsgálással kapcsolatos szakkifejezések
3.9. Az audittal kapcsolatos szakkifejezések
3.10. A mérési folyamatok minőségbiztosításával
kapcsolatos szakkifejezések
4. A mezőgazdaság sajátosságai
5. Az ISO 9000 szerinti teljes minőségbiztosítási rendszer kiépítése
6. Irányelvek az ISO 9000 szabvány követelményeinek mezőgazdasági
alkalmazásához
7. A minőségügyi rendszer követelményei
7.1. Alapelvek
7.2. A rendszer folyamat modellje
8. Az ISO 9001:2000 szabványsorozat
9. HACCP módszer alkalmazása. Veszélyelemzés a kritikus szabályozási
pontokon (Hazard Analysis Critical Control Point — HACCP)
9.1. Honnan származik a HACCP9
9.2. Miért csináljuk9
9.3. A HACCP szakkifejezései
9.4. Hogyan illeszkedik a HACCP a minőségügyi rendszerbe9
9.5. A HACCP és az ISO 9001 követelményeinek legfontosabb
azonosságai
9.6. A HACCP megvalósításának lépései
9.7.A hét alapelv
9.8. A termék adatai és tervezett felhasználása
9.8.1. Ellenőrző lista a termékadatlap készítéséhez
9.9. A folyamat adatai és igazolásuk
9.10. A veszélyek azonosítása
9.11. Veszélyelemzés
9.12. Megelőző intézkedések
9.13. A kritikus szabályozási pontok meghatározása
9.14. A kritikus határértékek meghatározása
9.15. A megfigyelőrendszer
9.16. A javító tevékenység
9.17. A HACCP terv elkészítése
9.18. A HACCP rendszer dokumentálása
9.19. Igazolás
9.19.1. Irányelvek a felülvizsgálathoz
9.20. A HACCP terv megvalósítása
9.21. Előnyök és korlátok
10. Esettanulmány I. — A HACCP alkalmazásának módszertani leírása
a hibridkukoricavetőmag-termelésben és -feldolgozásban
10.1. A HACCP munkacsoport összeállítása
10.2. A termék leírása
10.3. A tervezett felhasználás meghatározása
10.4. A vetőmagkukorica-előállítás és -feldolgozás folyamatábrája
10.5. A folyamatábra helyszíni igazolása
10.6. Az egyes lépésekhez tartozó összes veszély felsorolása
10.7. A HACCP döntési lépcsőjének alkalmazása .
10.8. A kritikus határértékek megállapítása
10.9. Felügyelőrendszer felállítása
10.10. A helyesbítő tevékenységek meghatározása
10.11. Az igazolási eljárások meghatározása
10.12. Nyilvántartások
A II. részhez felhasznált irodalom

III. Környezeti menedzsment rendszerek (Dr. Juhász Csaba)
1. A fenntartható fejlődés
2. A környezettudatos vállalatirányítás
3. A környezeti menedzsment
4. A vállalati környezeti menedzsment eszközei
4.1. A Környezetközpontú Irányítási Rendszer (KIR)
4.1.1. A KIR bevezetésének előnyei a vállalat számára
4.1.2. A bevezetett KIR rendszer közösségi haszna
4.1.3. A környezetközpontú irányítási rendszerek szabványosítása,
nemzetközi szabványosítási törekvések
4.1.4. EMAS: az Európai Unió ökoirányítási rendszere
4.1.5. Az ISO 14001 szabvány
4.1.6. Azonosságok és különbségek az ISO 14001 szabványban
és az EMAS rendeletben
4.1.7. Az ISO 14001-es szabvány bemutatása
4.1.8. Az ISO 14000-es szabványsorozat ismertetése
4.1.9. Az ISO 14000 szabványcsalád Magyarországon
megjelent tagjai
4.2. Indikátorok
4.3. Tisztább termelés
4.4. Életciklus-elemzés
4.5. Ökomérleg
4.6. Környezeti hatásvizsgálat
4.7. Kockázatelemzés a környezetvédelemben
4.8.Ökocímke
4.9. Környezetkontrolling
5. Információk az internetről
6. Esettanulmány II. — A Bábolna Takarmányipari Kft. minőségügyi
rendszerével integrált környezetközpontú irányítási rendszerének
elemzése (Mészáros János—Kovács Elza—Dr Juhász Csaba)
6.1. A Bábolna Takarmányipari Kft. integrált vállalatirányítási
rendszerének felépítése
6.2. A minőségügyi rendszerbe integrált KIR működtetése
6.3. A Bábolna Takarmányipari Kft. KIR-rel kapcsolatos tapasztalatai
A III. részhez felhasznált irodalom

IV. Az információ technológia szerepe a minőségbiztosításban
(Dr. Tamás János)

V. A minőségügy jogi szabályozása (Dr. Rácz Endre) .
1. Miért van szükség a jogi szabályozásra9
1.1. A fogyasztók egészségének védelme
1.1.1. Élelmiszer-mérgezések
1.1.2. Hosszú távú egészségkárosítás
1.2. A fogyasztók érdekeinek védelme
1.2.1. A fogyasztó megkárosításának megakadályozása
1.2.2. A valósághű tájékoztatás biztosítása
1.3. A piaci versenytisztaság védelme
1.4. Az élelmiszerek országok közötti szabad mozgásának biztosítása
2. Az élelmiszerjog
2.1. Az élelmiszerjog fogalma
2.2. Az élelmiszerjog története
2.3. Az élelmiszerjog helye a műszaki oktatásban
3. Az élelmiszerjog rendszere
3.1. A magyar élelmiszerjog kialakulása
3.2. A magyar élelmiszerjog Új rendszere
3.3. A magyar élelmiszer-jogalkotás mechanizmusa
3.4. Az Európai Unió és tagállamai élelmiszerjogi rendszere
3.5. Az Európai Unió jogalkotási mechanizmusa
3.5.1. A szabályozás intézményei
3.5.2. A döntéshozatali mechanizmus
3.5.3. Hogyan születnek az EU élelmiszer-előírásai9
3.5.4. A főigazgatóságok szabályozási munkáját támogató
bizottságok
3.5.5. A törvényalkotás mechanizmusa
3.5.6. A szabályok formája, közzétételre
3.6. Világkereskedelmi Szervezet szabályai, a WTO (World Trade
Organization) létrejötte és szerepe
3.6.1. Megállapodás a Kereskedelem Technikai Akadályairól (TBT)
3.6.2. Megállapodás az Egészségügyi és Növény-egészségügyi
Intézkedésekről (SPS)
4. Jogszabállyal kötelezővé tett műszaki szabályok
4.1. A Magyar Élelmiszerkönyv
5. Széles körű konszenzuson alapuló (kvázi kötelező) műszaki szabályok
5.1. Magyar szabványok
5.1.1. A szabványosítás lényege
5.1.2. A magyar szabványosítás rendszere
5.1.3. Az élelmiszer-szabványosítás
5.2. Nemzetközi szabványok
5.2.1. FAO/WHO Codex Alimentarius
5.2.2. ISO-szabványok
5.2.3. CEN (Európai Szabványosítási Bizottság — Comité
Européen de Normalisation) szabványok
5.2.4. Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (United Nations
Economic Commission for Europe — UnJECE)
5.2.5. Egyéb nemzetközi szervezetek szabványai
5.3. Jó gyártási, higiéniai, mezőgazdasági, laboratóriumi gyakorlat stb.
útmutatók
5.4. Magatartási irányelvek
6. Szűkebb konszenzuson alapuló (önkéntes) műszaki szabályok
6.1. Termelői, kereskedelmi csoportok szabványai, útmutatói, irányelvei ....
6.2. Vállalati szabványok, útmutatók, irányelvek
7. A magyar minőségügyi jogi szabályok jegyzéke
7.1. Élelmiszerek előállítása és forgalmazása
7.1.1. Élelmiszer Törvény, élelmiszerek előállítása
7.1.2. Élelmiszerek forgalmazása
7.1.3. élelmiszerkönyv (MÉ — Magyar Élelmiszerkönyv)
7.1.3.1.Előírások
7.1.3.2. Irányelvek
7.1.4. Szabványosítás
7.1.5. Szakmai követelmények
7.1.6. Munkaköri alkalmasság
7.1.7. Jövedéki szabályozás
7.1.8. Termékspecifikus jogszabályok
7.1.9. Ökoélelmiszerek
7.2. Egészségvédelem
7.2.1. Közegészségügy
7.2.2. Élelmiszer-szennyeződések
7.2.3. Élelmiszer-higiénia
7.2.4. Állategészségügy/Állatvédelem
7.2.5. Növényegészségügy/Növényvédelem
7.3. Élelmiszer-ellenőrzés
7.3.1. Hatósági ellenőrzés általános szabályozása
7.3.2. Fogyasztóvédelem
7.3.3. Exportellenőrzés
7.3.4. Importellenőrzés
7.3.5. Minősítés
7.4. Minőségügy (általános)
7.4.1.Akkreditálás
7.4.2. Minőségtanúsítás
7.4.3. Mérésügy
7.5. Piaci magatartás
7.5.1. Agrárpiaci rendtartás
7.5.2. Eredetvédelem, iparjogvédelem
7.5.3. Piaci verseny
7.5.4. Termékfelelősség
7.6. A környezet védelméről szóló jogszabályok
7.6.1. Alapvető környezetvédelmi előírások
7.6.2. Építési engedélyek
7.6.3. Víz- (szennyvíz-) gazdálkodás/Vízminőség-védelem
7.6.4. Hulladékgazdálkodás
7.6.5. Levegőtisztaság-védelem .
7.7. Vegyes (általános, ill. érintőleges) jogszabályok
7.7.1. Államigazgatás általános szabályai
7.7.2. Géntechnológia
7.7.3. Atomenergia
7.4. Veszélyes anyagok
7.8. Kihirdetett, ill. közzétett nemzetközi szerződések
Az V. részben felhasznált irodalom

9.20. A HACCP terv megvalósítása

Ha a HACCP tervet létrehoztuk a folyamatra vagy a termékre, akkor alkalmazni kell, és meg kell valósítani az abban foglaltakat. A következő szempontokat figyelembe kell venni ahhoz, hogy ezt lehetővé tegyük:
A felelősség kijelölése az alábbi tevékenységekhez:
— irányítás;
— a terv felügyelete;
— a CCP-k megfigyelése;
— feljegyzések készítése;
— dokumentálás;
— a javító tevékenységekre vonatkozó döntés;
— igazolás (felülvizsgálatok);
— a munkautasítások kialakítása;
— a feljegyzések formanyomtatványainak kialakítása;
— a személyzet képzése és oktatása;
— belső felülvizsgálati terv kialakítása.
A személyzet képzése alapvető fontosságú a HACCP hatékony megvalósításához.


9.2 1. Előnyök és korlátok

Mint minden rendszernek, a HACCP-nek is vannak előnyei és korlátai. Az előnyök
megerősítik, hogy szükség van a HACCP rendszerre.
Előnyök
— az utólagos ellenőrzés helyett megelőző jellegű megközelítést alkalmaz;
— növekszik a vevő bizalma a termék biztonságát illetően;
— alkalmazható a teljes élelmiszerláncra, beleértve a beszállító biztosítását is;
— az élelmiszer-biztonság összes szempontját szisztematikusan közelíti meg;
— költséghatékonyan szabályozhatók a termék által okozható veszélyek;
— növeli a kereskedelmi lehetőségeket az Európai Közösségben és azon kívül;
— írásos bizonyítékot szolgáltat arról, hogy a folyamat szabályozott;
— bizonyítékot szolgáltat arról, hogy megfelelünk az előírásoknak, gyakorlati szabályoknak és jogszabályoknak;
— eszközöket teremt az élelmiszer-biztonság kezelésében, az esetleg bekövetkező hibák megelőzésére;
— alkalmas a lehetséges, és létező folyamatok értékelésére;
— tudományos alapot szolgáltat az ellenőrzésekhez;
— más minőségirányítási rendszerekkel kombinálható;
— a munkacsoport Önmagát képzi;
— alapot szolgáltat a személyzet képzéséhez;
— multidiszciplináris rendszer;
— rugalmasan alkalmazható;
— csökkenti a műszaki fejlesztésből következő kockázatot és a fejlesztés időtartamát;
— azonosítja a prioritásokat és a tökéletesítés területeit;
— csökkenti az esetleges létszámcsökkentésből származó információvesztést.
A rendszer előnyt jelent:
— az élelmiszer-, az élelmiszer alap- és segédanyaggyártóknak;
— a fogyasztóknak;
— a hatóságoknak.
Korlátok
A HACCP tanulmány elkészítése és a rendszer megvalósítása:
— időigényes;
— pénzügyi erőforrásokat igényel;
— szaktudás szükséges a HACCP tanulmányhoz;
—jól képzett személyzet, kiegészítő képzést igényel;
— bürokratikussá válhat;
— a szaknyelv és ellentmondásos szóhasználat a szükségesnél bonyolultabbá teszi a technikát.