A mezőgazdaság és élelmiszeripar üzemi szerkezete

Tartalom


A mezőgazdaság üzemi szerkezete

Bevezető

Összefoglaló

1. A gazdasági folyamatok főbb jellemzői

2. A mezőgazdaság helyzete
2.1. A mezőgazdaság termelési értékének alakulása
2.2. A mezőgazdaság beruházásának alakulása
2.3. Foglalkoztatás
2.4. A jövedelem alakulása
2.5. Az agrárolló alakulása
2.6. A kamat és bankköltség alakulása
2.7. A Saját tőkeállomány alakulása

3. A mezőgazdaság gazdasági struktúrája

4. Egyéni gazdaságok

5. A mezőgazdasági szervezetek differenciálódása
a 2007. évi mérlegadatok alapján

6. A mezőgazdasági gazdasági társaságok differenciálódása
6.1. A mezőgazdasági gazdasági társaságok nettó árbevételnagyság szerinti megoszlása
6.2. A mezőgazdasági gazdasági társaságok megoszlása
a foglalkoztatottak száma alapján 6.3. A mezőgazdasági gazdasági társaságok eladósodottság
szerinti megoszlása 6.4. A mezőgazdasági gazdasági társaságok jövedelmezőség
szerinti megoszlása
6.5. Következtetések a mezőgazdasági társaságok jövőjére

7. A mezőgazdasági szövetkezetek differenciálódása
7.1. A mezőgazdasági szövetkeztek nettó árbevételnagysága
szerinti megoszlása
7.2. A mezőgazdasági szövetkeztek megoszlása
a foglalkoztatottak száma alapján
7.3. A mezőgazdasági szövetkezetek eladósodottság szerinti megoszlása
7.4. A mezőgazdasági szövetkezetek jövedelmezőség szerinti megoszlása . .
7.5. Következtetések a szövetkezetek jövőjére
7.6. Konklúzió


Az élelmiszeripar Üzemi szerkezete

Bevezető

1. A hazai élelmiszerpiac helyzete
1.1. Az élelmiszeripar gazdasági környezete
1.2. Az élelmiszeripar termelésének alakulása
1.3. A beruházás alakulása
1.4. A jövedelem és a saját tőkeállomány alakulása

2. Az élelmiszer-ipari szervezetek száma és differenciálódása
2.1. Az élelmiszer-ipari szervezetek árbevételnagysága
szerinti megoszlás
2.2. Az élelmiszer-ipari szervezetek megoszlása
a foglalkoztatottak száma szerint
2.3. Az élelmiszer-ipari szervezetek eladósodottság szerinti megoszlása....
2.4. Az élelmiszer-ipari szervezetek jövedelmezőség szerinti megoszlása

3. Következtetések az élelmiszer-ipari szervezetek jövőjére

4. A külföldi tőke szerepe az élelmiszeriparban

Összefoglaló

6.5. Következtetések a mezőgazdasági társaságok jövőjére


A mezőgazdasági gazdasági társaságok helyzetének áttekintése után nem térhetünk ki annak a kérdésnek a megválaszolása elől, hogy a 2007. évi eredményeik alapján milyen fejlődési pálya várható ezekre a szervezetekre. Számos ismerettel rendelkezünk, miután megvizsgáltuk őket, az árbevétel nagysága, a foglalkoztatottak száma az eladósodottság mértéke és a jövedelmezőség szerint. Ezen ismérvek szerint ábrázolt színvonal-skálán a szervezetek itt is különböző és gyakran egymással ellentétes helyre, csoportokba kerültek. Ha azonban ezen ismérvek alapján a gazdasági társaságokat a egy kombinatív táblázatban helyezzük el, akkor nemcsak jelenlegi helyzetüket, de a jövőben várható lehetőségüket, mozgásirányukat is meghatározhatjuk. Ezeket elvégeztük és arra a következtetésre jutottunk, hogy 2007-ben mérleget készítő 5296 gazdasági társaságból

• 2850—2900 szervezet, vagyis a gazdasági társaságok mintegy fele, 50—55%-a gyenge adottságokkal és ingatag gazdasági alapokkal rendelkezik. Ezek általában kiskapacitású szervezetek, alacsony jövedelmezőségűek és túlzottan eladósodtak. Többségük vegetáló, vagyonfelélő életmódot folytat. A szektor kapacitásának cca. 18—20%-a felett rendelkeznek. A dolgozóknak is mintegy 18—20%-át foglalkoztatják. Nehézségeik ellenére is nagy szívóssággal rendelkeznek, mert az esetek nagy részében a család egyetlen megélhetési lehetősége. Sok közöttük a kényszervállalkozás. Évenként közülük sokan tönkremennek, és helyükbe mások lépnek. Igen problematikus csoport, közülük kevesen lesznek a piac megbízható szereplői. Szívósságuk miatt viszont nem lehet számuk lényeges csökkenésére számítani. Ezen tulajdonságok miatt egy részük a magasabb kategóriába léphet. A piaci viszonyok rendeződése és a munkahelyek számának bővülése esetén sokan feladnák jelenlegi vállalkozásukat — szívesebben választanák a biztonságosabb munkahelyet. Mivel erre még sokáig kell várni, így lényeges csökkenésükre nem lehet számítani. Az ide tartozó gazdaságok száma tavaly óta 16%-kal nőtt. Mintegy 1400—1450 gazdasági társaság adottságai, lehetőségei alapján közepes színvonalúnak minősíthető. Ezek a szektor gazdaságainak több mint a negyedét (26—28%-át) képviselik. A piac rugalmas, gyors alkalmazkodásra képes szervezetei lehetnének, amennyiben adósságterhük csökkenne, jövedelmezőségük tovább javulna. Egy részük olyan problémákkal küszködik, és olyan terheket cipel, hogy az alsóbb kategóriákba sodródnak, vagyonukat felélik, majd kirostálódnak a piaci versenyben. Az alsóbb kategóriákból viszont a kihullók helyébe újak lépnek. Többségük azonban nemcsak megkapaszkodhat a piaci életben, de néhány százalékuk feljavulva, magasabb kategóriába kerülhet. Közülük mintegy 1 100—1200-an megélik a következő tíz évet. A szektor kapacitásának közel a felét — 40—45%-át — működtetik, a dolgozóknak pedig 40—45%-át foglalkoztatják. Az egyedi adósságrendezés vagy kedvezményes hitelezés nagy lendületet adhatna fejlődésüknek.
• Mintegy 1000 gazdasági társaság jelenlegi kapacitása, jövedelmezősége, adósságállománya alapján már most is gyorsabb fejlődésre volna képes. Ezek a szektor gazdaságainak mintegy ötödét (18—20%-át) képviselik. Közöttük találhatók a korábbi állami gazdaságok, a nagy mezőgazdasági termelőszövetkezetek és szolgáltató társaságok utódszervezetei. A jövőben az integráció szervezésében, a termelés mennyiségi-minőségi javításában nagy szerepet játszhatnak. Szerepük a jövőben várhatóan nőni fog, a termelés, a jövedelem és az eszközök egyre nagyobb tömegét vonzzák magukhoz. Jelenleg a szektor kapacitásának, mintegy 38—40%-át birtokolják. A dolgozóknak is mintegy 40%-át foglalkoztatják. Számuk a közgazdasági, piaci és politikai viszonyoktól függően változik, ami azt is jelenti, hogy a gazdasági stabilitás még ezeknél a jó gazdaságoknál sem teljesen szilárd, egy részük könnyen megingatható.

Mindezeket összefoglalva látható, hogy a mezőgazdasági társaságok sajátos szerveződések, ahol a kiskapacitású családi vállalkozástól a több százmilliós értékét produkáló szervezetekig minden megtalálható. Többségüket szívósságuk, rugalmasságuk a piac kedvezőtlen hatásaival szemben is edzetté tette, ezért 4500—5000 körüli különböző nagyságú szervezettel a következő évtizedben is számolni lehet.