Alternatív vidéki vállalkozások szervezése

Tartalomjegyzék


Bevezetés

Az alternatív vidéki vállalkozások kialakulásának okai, nemzetközi és
hazai helyzetük (Csepregi Tibor—Székelyhidi Tamás)
Globális környezeti problémák — Alternatív útkeresés
A magyar agrárgazdaság EU felkészülésének időszerű kérdései, az alternatív
vidéki vállalkozások jövőbeni szerepe
Magyarország környezeti állapota. A legjelentősebb környezeti problémák
áttekintése
A magyar agrárgazdaság erősségei, gyengeségei, lehetőségek és veszélyek
a SAPARD és a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben szereplők alapján
Az alternatív vidéki vállalkozások
Nemzetközi példák
Az alternatív gazdálkodás helyzete Magyarországon
Melléklet
Mezőgazdasági termelésünk átszervezése természeti adottságok alapján

Az alternatív vállalkozások szerepe a vidékfejlesztésben
(Madarász Imre—Székelyhidi Tamás)
A vidék funkciói
A vidékfejlesztés új problémaköre
Érvek a környezeti és természeti adottságok piacosítása mellett
A Környezeti ás Tájgazdálkodási kifizetések
Agrár-környezetvédelem
Az agrár-környezetvédelmi programok Európában
A magyarországi Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program
A magyar Nemzeti Vidékfejiesztési Terv bemutatása
A vidékfejlesztési hatások meghatározása ás elemzése
Indirekt multiplikátor hatás
Az új vidékfejlesztési paradigma
Mellékletek

Alternatív agrárvállalkozások szaktanácsadása
(Martinek József—S zékelyhidi Tamás)
Speciális információk ás azok feldolgozásának módszerei a szaktanácsadásban
Szaktanácsadási rendszerek és szervezeti formák
Szaktanácsadó
A fejlesztésre szoruló térségek helyi erőforrásaira épített szaktanácsadás
Alternatív vállalkozások szaktanácsadási folyamata
Információátadási módszerek
A tájközpontok, bemutató gazdaságok szerepe az alternatív ágazatok
szaktanácsadásában
A szaktanácsadói tevékenység családi vállalkozások esetében
Mellékletek

Alternatív vállalkozások ökonómiai döntéseinek meghatározása
(Kovács Attila)
Alternatív vállalkozások ökonómiai döntéseinek fontossága
A tőkebefektetés
A mezőgazdasági vállalatok irányítási sajátosságai
A mezőgazdasági vállalatok rendszermodellje
Költséggazdálkodás és tervezés kapcsolatrendszere
Az ágazatok szerkezete, szerkesztése, tervezése
Termelési szerkezet kialakítása, támogató módszerek rövid áttekintése
A beruházás gazdaságossági vizsgálatának módszerei
Mellékletek
Döntéstámogató rendszer alkalmazása szabadtartású baromfi ágazatban

Minőségbiztosítás (Székelyhidi Tamás)
A minőségbiztosításról általában
Minőségbiztosítás a mezőgazdaságban
A minőségről általában
A minőség fogalmának értelmezése és a minőség négy szintje
A minőségbiztosítási rendszer kialakításának menete, jellemző adatok
Minőségügyi rendszer
Minőségügyi rendszer és tanúsítása
Informatika a minőségbiztosításban
A termékfejlesztés, -elterjedés és termékéletciklus
A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek csoportosítása és sajátosságaik
Mellékletek
Javaslat a tanyasi termékkategória létrehozására, a termékkör szerepe
a falusi turizmusban és a vidékfejlesztésben
Az ökogazdálkodás szabályozási rendszere Magyarországon
Az integrált növényvédelem fogalma és gyakorlati alkalmazása

Alternatív termékek marketingje és értékesítése
(Juhász Anikó—Székelyhidi Tamás)
Marketing alapfogalmak
Marketingstratégia készítése
A sikeres marketinghez kapcsolódó elemzések
A Saját cég statikus elemzése (a vállalat leírása)
Termelési terv — termékstratégia
Termék-összehasonlító vizsgálat különleges magyar dzsemek (kökény,
csipke, cukormentes stb.) esetén
Marketing célok — marketing terv
Megkülönböztető versenyelőny
Növekedési stratégiák
Hatékony marketingeszközök az élelmiszer-értékesítésben
Direkt értékesítés falusi portákon
Az integrált marketingkommunikáció
Esettanulmány az integrált marketing térségi felhasználásának lehetőségeire
Bio-ökotermesztés értékesítési lehetőségei
A magyar hungarikum termékek helyzete

Vertikális kapcsolatrendszerek kialakításának lehetőségei az alternatív
vállalkozások számára (Juhász Anikó—Székelyhidi Tamás)
A vertikális koordináció és integráció elméleti megközelítése
A szövetkezetekről általában
A szövetkezetalapítás gyakorlata
Franchise, mint lehetséges rendszer az alternatív vállalkozások számára .
A vertikális koordináció jelentősége a zöldség- és gyümölcsvertikum
példáján keresztül
Vertikális koordinációs stratégiák a magyar zöldség-gyümölcs ágazatban
A zöldség-gyümölcs ágazatban működő két szervezeti forma a TÉSZ-ek
és szövetkezetek összehasonlító elemzése

Falusi turizmus — egy különleges alternatív jövedelemszerzési forma .
(Kovács Dezső)
A turizmus, mint jövedelemszerző alternatíva falun, vidéken
A mezőgazdaság és a turizmus kapcsolata
A falusi turizmus és a fizetővendéglátás fogalmáról
Diskurzus a falusi turizmusról
A falusi turizmus szervezeti megjelenése
A fizetővendéglátás és falusi turizmus számokban
A turista-paradoxon, a vendéglátás és a falusi turizmus
A falusi turizmus ökonómiája és erőforrásai, a társadalmi és emberi tőke
érvényesülése
A falusi turizmus felülről és alulról szerveződő modelljei
A falusiturizmus-görbe
Esettanulmány: Részletek egy kistérségi turizmusfejlesztési programból

Irodalomjegyzék

Az alternatív vidéki vállalkozások


Az alternatív gazdálkodást a konvencionális gazdálkodási módok és elvek viszonylatában lehet és kell pontosan megfogalmazni, mint azt már a bevezetőben leírtuk.
Az alábbiakban kiemelnénk példákat a gazdálkodási formák diverzifikálódásának okaira, és bemutatunk néhány általános kérdést és választ, amelyek a leggyakrabban megfogalmazódnak gazdáknak vagy vidékfejlesztési menedzsereknek tartott alternatív vállalkozásokról szóló bevezető előadásokon. Ezzel szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy mennyi kétely és bizonytalanság, bizalmatlanság van az Újszerű vállalkozási formákkal kapcsolatban.

1. Mitől „alternatív” egy vállalkozás? Attól alternatív, hogy képes megváltoztatni gazdálkodási formáját, szerkezetét és céljait, valamint Új utakkal válaszolni a környezet és a piac kihívásaira.
2. Mi az alternatív termék legnagyobb, vagy legjellemzőbb előnye a piaci versenyben a hagyományos termékekkel szemben?
Növekvő kereslet van rájuk.
3. Az alternatív termékkör milyen szinten képes felvenni a versenyt a tömegélelmiszerekkel?
Több megközelítésből lehet válaszolni erre a kérdésre.
Bármely termékkel, szolgáltatással, gazdálkodási formával szembe lehet állítani egy másikat, amelyik alternatívát jelent a döntése során. Mindig van egy
egészségesebb, egy kevesebb cukortartalmú, egy alacsonyabb zsírtartalmú,
egy jobb, egy szebb termék, szolgáltatás. Ez a szép, ez a kihívás ebben az
egészben. A baj csak az, hogy a mai gazdasági és piaci viszonyok között a fogyasztó és a termék-előállító közötti távolság egyre nagyobb, és így a kommunikációs költségek (marketing-logisztika) is egyre nagyobbak, ami az alternatív, Új termékek versenypozícióját rontja.
Amennyiben a célpiac vásárlójának megfelelően állítják elő a termékét, akkor versenyképesek vagyunk a tömegélelmiszerekkel.
4. Milyen piacra termelnek az alternatívok? Milyen célcsoportok Számára?
Jelenleg azt mondhatjuk, hogy az igényes, a gondolkodó, a környezetére figyelő (és a sznob) fogyasztók piacára.
5. Mi befolyásolja a piacon azt, hogy az alternatívokra mekkora a piaci kereslet?
A fogyasztói igények, a termék-előállítók szervezettségi szintje és marketingje.
6. A termelés vagy a feldolgozás szempontjából a termék-előállítás során az
alacsony vagy a magas költség és technológiai megoldások a gyakoribbak?
Nem ez a fontos a termék szempontjából, hanem az, hogy milyen módon tud-
ja garantálni a fogyasztó számára terméke kiváló minőségét, aminek alapján
a fogyasztó képes dönteni (és megvásárolni), hogy számára, melyik termék a
legbiztonságosabb vagy a legtöbb értéket hordozó.
7. Lehet-e az alternatív vállalkozás nagy, és ha nem miért nem? Hogyan lehet
az „alternatív” mérete esetében a „nagy” határát meghatározni?
A kérdésnek nincs értelme. A lényeg, hogy a termék és szolgáltatás minőségét, hogyan tudom garantálni a megszerzett új piacokon a fogyasztó számára. Egyébként, mindig az erőforrások allokációs képessége, a piaci kapcsolatok minősége, a termék iránti igény és a minőségbiztosítási rendszer alkalmazásának igénye határozzák meg a megfelelő vállalkozói méretet.
Manapság a kis és közepes vállalkozások döntenek az alternatív vállalkozási
forma mellet, de ennek egyik oka a globalizálódó piacokon tapasztalható verseny, a másik pedig a mobilitási készség.
8. Én eddig sem műtrágyáztam, meg gyomirtóztam, mert nem volt rá pénzem,
akkor én most alternatív vagyok?
Amennyiben a jelenlegi helyzetével, területe eltartó képességével, piacaival,
jövedelmezőségével elégedett, akkor nem, akkor csak számunkra szimpatikus, hogy egy tájba illő gazdálkodást folytat. De amennyiben ez nem így van, és keresi az Új lehetőséget, vagy már ezzel az említett technológiával előállított egy olyan terméket, aminek eltérő, jobb piacokat talált, mint eddigi termékének, akkor Ön már egy „alternatív” vállalkozó.
9. Van-e értelme alternatív gazdálkodást folytatni intenzív gazdálkodásra alkalmas területeken?
Természetes, de a lényeg az, hogy a fenntarthatóság szempontjából mindenképpen törekedni kell az okszerű területhasználatra, és olyan terméket előállítani, amire van piaci igény. A hozamok többnyire befolyásolják a jövedelmeket, tehát nem biztos, hogy jó ötlet ökobúzát előállítani egy rossz mezőgazdasági adottságokkal rendelkező területen, de az is igaz, hogy nem biztos, hogy a külterjes állattenyésztés lesz a legjövedelmezőbb, olyan területen, amelyiken adottságai alapján gabonában magas hozamok érhetők el.
10. Támogatási rendszerek nélkül életképes lehet-e az alternatív gazdálkodási forma?
A kérdés nagyon összetett. A támogatások egyik célja a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek kiegyenlítése, a másik pedig, hogy rajtuk keresztül befolyásoljuk a gazdasági és társadalmi folyamatokat. A fejlett világban a gazdasági-társadalmi folyamatok, a piac teremtett egy igényt, így kialakult egy támogatási struktúra, amelyik erre építve, figyelembe véve a környezeti és társadalmi problémákat, ad lehetőséget a vállalkozóknak a döntésre, hogy igénybe veszi vagy nem. A támogatásokkal lényegében a döntési folyamatokat segítjük akár területi, akár ágazati alapokon. Néha jó néha rossz irányban. Azt reméljük, hogy a vállalkozások jó döntéseket hoznak és így csökken a támogatásoktól való függőségük.
11. Alternatív gazdálkodásnál lehet-e nagyobb árbevételre, vagy nagyobb jövedelemre számítani adott területen?
Ez a megalapozott, jó vállalkozói döntéstől függ, nem előre determinált.
12. Van-e az alternatív gazdálkodóknak érdekképviselete?
Természetesen van, vagy országonként, ágazatokként jelenleg alakul ki. Hatékony érdekképviselet akkor alakul ki, ha egy termék, vagy ágazat vertikális termékpályája és kapcsolatrendszere kialakult, és azon belül az érdekegyeztetés folyamata elindult.
Alternatív gazdálkodási forma választásának leggyakoribb okai Magyarországon:
1. Egyrészről az ökológiai viszonyok tehetik szükségessé egy olyan speciális gazdálkodási rendszernek az alkalmazását, amely a termelés mellett fokozottan védi az érzékeny természeti környezetet. Szélsőséges viszonyok között az is előfordulhat, hogy nem lehet konvencionális módon versenyképes terméket előállítani (p1.: gyenge talajminőség — alacsony terméshozam).
2. Az ökológiai szempont mellett a gazdasági, ökonómiai viszonyok is befolyásolhatják az alternatív gazdálkodás folytatását. Megeshet, hogy a konvencionális termékek olyan mértékben telítik a piacot, amelynek következtében igen nehéz gazdaságosan termelni (túltermelés), vagy tőkehiány miatt nem képes a termelő a piacon megmaradni.
3. A privatizáció és a földosztás miatt megváltozott a vidéki foglalkoztatottság eltartó képessége. Számos, kis tőkével, földtulajdonnal rendelkező, családi vállalkozásnak az alternatív irányába való elmozdulás jelenteti az egyedüli megélhetési lehetőséget.
4. Tőkeszegénység miatt a termelési rendszer megváltozik, ennek következtében a konvencionálistól eltérő, speciális, alacsonyabb technológiai igényű,
pl. őshonos fajtákra alapozott alternatív (minőségi) termék-előállítás kerül előtérbe.
5. A keresleti oldal változásai szintén elősegítették az alternatív vállalkozások kialakulását, hiszen növekvő igény mutatkozik az alternatív termékek iránt.
Az egészséges táplálkozás egyre fontosabbá válik, valamint a fogyasztók is egyre tudatosabban kívánnak hozzájárulni a természeti környezet védelméhez, így előszeretettel vásárolnak olyan terméket, amelyről tudják, hogy környezetkímélő módon lett előállítva.

A fentiek alapján jelentősége lehet az alternatív vállalkozásoknak:
• az okszerű területhasználatban;
• a vidék megtartó képességének fokozásában;
• a jövedelmező gazdálkodási formák bevezetésének egyéni, térségi és ágazati szinteken;
• új, a fogyasztói igényeknek megfelelő termékek előállításában;
• a környezetvédelemben stb.