Családi farmgazdaság

Tartalomjegyzék


Szerkesztői előszó
Bevezető
Miért van szükség a tanulmányra?
A családi gazdaság tanulmányozása
Agrárgazdaságtan és a gazdaság irányítása
Vidékszociológia
Társadalmi embertan
A könyv által vizsgált területek
Köszönetnyilvánítás

1. A családi mezőgazdasági vállalkozás meghatározása
A meghatározás célja, feladata
A család gazdaság mint ideális típus
A munka szükségessége
Családi tulajdon és irányítás
A kiválasztott meghatározás
Marginális esetek
A családi gazdaság összetevői
A mezőgazdasági vállalkozás
A gazdaságban található háztartás
Vér szerinti rokoni viszonyok
A háztartás
A családi ciklus
A család ideológiája
A munka megosztása
A családi gazdaságok rugalmassága
A meghatározásból eredő kérdések
Az irányítói tevékenységgel kombinált vállalkozói tulajdon
Rokonságban lévő vállalkozásirányítók
A családtagok szolgáltatják a tőkét és a munkaerőt
A család a gazdaság területén lakik
A vállalkozás nemzedékről nemzedékre való átadása
Összegzés és következtetések

2. A családi gazdálkodás fontossága napjainkban
A családi gazdaságok fontossága
Családi irányítás
A tőkét a család adja
A családi munka fontossága
A gazdaságok típusában és földrajzi elhelyezkedésében tapasztalható eltérések
Történelmi tendenciák
Történelmi bizonyíték az Egyesült Királyságban
Nemzetközi összehasonlítások
Aktuális tendenciák az Egyesült Királyságban
A kölcsöntőkétől való függőség
Összegzés és következtetések

3. A családi gazdálkodás, a tőke és az állam szerepe
Az elmúlt idők jóslatai
A tőkebeáramlás
Közvetlen és közvetett tőkebevonás
A technológia taposómalma
Lassú tőkebeáramlás a mezőgazdaságba
Az egyszerű árutermelés alkalmazkodóképessége
A tőke beáramlását akadályozó tényezők
A mezőgazdaság mint befektetést nem vonzó tevékenység
A tőke mint közvetett szabályozó
A versenytársak távlati kilátásai
Munkafelosztás kontra túlélés. Az új-zélandi példa
Az angliai eset
A fennmaradás mellett szóló bizonyíték
A külső tőkéhez való alkalmazkodás
Családi gazdálkodás, a kisgazdaság és az állam szerepe
Hogyan támogatja az Egyesült Államok a családi gazdaságokat?
A családra irányuló politika
Az Egyesült Királyság kisebb gazdaságokra irányuló politikája
Milyen előnyöket nyújt az állampolitika a nagyobb gazdaságok számára?
Alternatív politikai lépések keresése
Az ellenerő
Összegzés és következtetések

4. Célok, célkitűzések és értékek a családi gazdaságban
Célok, célkitűzések és értékek
A családi vállalkozás céljai
A gazdálkodási tevékenység céljai
A gazdaság területén lakó család
A vállalkozás tulajdonjogának és irányításának kombinálása
A család által rendszeresen szolgáltatott munkaerő
A gazdaság generációk közötti átadása
A családi ciklus
A gazda célkitűzései
Célok és értékek a gazdálkodásban
A célok osztályozása
A vállalkozás méretéből eredő eltérések
A vállalkozás és a család kapcsolatának bizonyítéka
Célok és az életkor
Eszményi típusok kialakítása
A gazdák céljai a kapitalista viszonyok között
A többi családtag céljai
A többszörös cél kezelése
Összefoglalás és következtetések

5. A családi gazdálkodás munkaerő-felhasználása
A mezőgazdasági vállalkozás munkaerőigénye
Alapvető jellemvonások
Kétkezi munka, kontra irányítói munka
A mezőgazdasági vállalkozás rendelkezésére álló munkaerőforrások
A mezőgazdasági munkaerő kategóriái
A család munkaereje. Kereslet és kínálat
Az idő beosztása
A célul kitűzött jövedelem
A családi munkaerő előnyei és hátrányai
A munkaerő-kínálat rugalmassága
Az elkötelezettség, az önkizsákmányolás szintje
A munka produktivitása a gazdálkodó család ciklusában
A munka produktivitása a vállalkozás fejlődési ciklusában
A munkaerő nem megfelelő produktivitásának egyéb okai
Néhány elméleti következtetés
A gazdálkodó család munkaerejére vonatkozó empirikus tanulmányok
A családi munkaerő-kínálati reakciója
A burkolt munkanélküliség
A családi munkaerő menedzselése
A munka megosztása
Oktatás és képzés
A családi munkaerő motiválása
A családi ellentétek feloldása
Irányítói csoportok
Összegzés és következtetések

6. A házasság, és a gazda házastársának szerepe
A gazda családi állapota
A gazda és felesége családi háttere
A feleség hozzájárulásának természete és mértéke
Fizikai munka
A munkaerő nemek szerinti megoszlása
A feleség fizikai munkájában megmutatkozó eltérések okai
Irányítás, menedzsment és döntéshozatal
Irodai munka
Döntéshozatal
A vállalkozás vezetése
Jog szerinti (törvényes) helyzet
Változatok a feleség vezetői szerepére
A munkaidő
A mezőgazdasági vállalkozáshoz való egyéb hozzájárulás
A gazdálkodói tevékenységi kör bővítése
A gazdaságon kívüli munkavállalás
A feleség szerepe a gazdaság háztartásában
Fizikai és erkölcsi támogatás
A kívülállókkal folytatott kapcsolat
Ideális szereptípusok
Jutalmazás, díjazás és elismerés
A feleség hozzájárulásában tapasztalható tendenciák
Összegzés és következtetések

7. Az utódlás ás az öröklés módozatai
Szakmai kifejezések
Az utód szükségessége
Hány gazdának van utódja?
Az öröklés módozatai
Áttekintés
Az alapvető dilemmák
Az öröklési lehetőségek
Az öröklés időzítése
Az oszthatóság módjai
Az elsőszülötti jog
Code Napoléon
Oszthatóság vagy oszthatatlanság
A kulcstényezők
A jogi ás pénzügyi keret
Társadalmi normák
A gazdasági környezet
Az utódlás módozatai
Négy ideális típus
Utódlási módozatok a gyakorlatban
Összegzés és következtetések

8. Az utódlás és a visszavonulás folyamatai
Az utód kiválasztása
Az utódlás menete
Az utódlás folyamatának szakaszai
Az emelkedés üteme
Visszavonulás a családi mezőgazdasági vállalkozásból
Egyáltalán visszavonulnak-e a gazdák?
A visszavonulás kora
Az idősödő gazdák
A visszavonulás utáni jövedelemforrások
A pszichikai bevétel fontossága
A visszavonuláskor jelentkező lakáskérdés megoldása
Az öröklés, az utódlás és a visszavonulás módozatainak kezelése
Az átmenet tervezése
A családi megbeszélések
A sikeres utódlás
Összegzés és következtetések

9. A családi mezőgazdasági vállalkozás jövője
A családi gazdaság előnyei és hátrányai
Makroökonómiai trendek
Az alkalmazkodás lehetőségei
A háztartás reakcióinak szintézise
A túlélés feltételei
A mezőgazdasági vállalkozás túlélése
A háztartás reprodukálása
A háztartás reprodukciója alárendeltségi viszonyok esetén
A családi gazdálkodás folytonossága
Folytonosság és családi befolyás
Az Újonnan gazdálkodásba kezdők lehetőségei
Néhány következtetés

Befejezés

Magyar megjegyzések, kiegészítések a könyv fejezeteihez
A családi mezőgazdasági vállalkozás meghatározása (DR. ERTSEY IMRE)
A családi gazdálkodás fontossága napjainkban (BuzÁs FERENc EDE)
A házasság és a gazda házastársának szerepe (DR. POSTA LÁszLÓ)
Az utódlás és a visszavonulás folyamatai (BALOGH PÉTER)
A családi mezőgazdasági vállalkozás jövője (DR. BAl ATTILA)

Felhasznált irodalom

4. fejezet - Összefoglalás és következtetések


Ez a fejezet azt mutatta be, hogy mint más családi vállalkozásnak, a mezőgazdasági vállalatnak is többszörös célja van. Két szempont alapján különböztetik meg a célokat: ezek az egy terv érdekében hozott célok; és a családi mezőgazdasági vállalkozás döntéshozatala folyamán létrejött célok. Az egyik megkívánja a gazdálkodás folyamatosságát, amelyhez hozzátartoznak a különböző sajátos tulajdonságok: a természet, a szabadban leélt élet, a vezetőktől mentes vállalkozás, a kihívás és a kockázat. A másik egy kezelhető életképes vállalkozást kíván a következő generáció számára. Ezek az elsődleges, mindenek fölött álló célok önmagukban is ellentmondásban állhatnak egymással. Ha például egy gazda élvezi a munkáját, akkor vonakodik attól, hogy visszafogja céljait. Az, hogy ezeket a túlhajszolt célokat úgy tekintik-e, mint amelyeknek prioritásuk van a listán szereplő többi céllal szemben, vagy együtt kezelik a napirenden szereplő többi céllal, amelyen belül korlátozott lehetőség van a manőverre, így az eredmény az, hogy a hangsúly a rövid távú célokról és a profit maximalizálásáról áthelyeződik.
Az olyan célokra törekvés, amelyek egy értékes élet fenntartására és a generációk közötti utódlásra utalnak magában foglalja azt, hogy a gazdák óvatosak, céljuk a biztonság, egy stabil, megfelelő bevétel, hosszabb távú terv készítése a rövid távú nyereségmaximalizálással szemben. Ebből az következik, hogy vonakodnak a változtatástól (p1. feladni a vállalkozást), amely véget vetne egy kedvelt tevékenységnek és olyan óvatos vállalkozás fejlődne ki, mint a szerződéses gazdálkodás, a gépek megosztása, vagy a természetvédelmi irányítói egyezmény, amelyek veszélyeztetnék a gazdálkodáson belüli autonómiájukat. A valós világban a kereskedelem lényege a megfelelő szintű bevétel elérése, amely néha együtt jár a függetlenség, vagy a jobban kedvelt tevékenység részleges elvesztésével (p1. közösen használják a gépeket, az értékesítést előre leszerződik). Minél erősebb az utód iránti motiváció, és minél jobban kedveli a gazda a gazdálkodással együtt járó munkát, a cél, a célkitűzés és a viselkedés annál inkább el fog térni az ésszerű gazdasági tevékenység normáitól. A nagyüzemi vállalatokban főként a vezető gazda szerepe az irányítói tevékenység ellátása, valamint elsődleges feladata megőrizni egy jól működő vállalkozást az utódok számára. A kisgazdaságokban, ahol az utódlás nem biztosított, vagy ahol a gazdálkodási tevékenység alárendelt más bevételi forrásnak, az elsődleges szempont a kedvelt életmód fenntartása lehet. Többé-kevésbé minden főbb döntés ezt az orientációt mutatja.
A fejezet számos példát mutat arra, hogy a mezőgazdasági vállalkozást hogyan befolyásolják a családi vállalkozás sajátosságából eredő célok. Ehhez hozzájárul magának a mezőgazdasági vállalkozásnak a természete, amely rányomja bélyegét a vállalkozó céljára és ezen túl a vállalkozás folyamatára. Az ezt alátámasztó érv nem az, hogy a családi gazdaságok nem vállalkozásorientáltak, hanem az, hogy a logikájuk sokkal összetettebb. A racionális döntéseket a gazdálkodással kapcsolatos munka belső értékeinek keretein belül — az autonómia, a család folytatásának értékei, valamint a jövedelmezőség maximalizálásának értéke — hozzák. A gazdálkodást az előírt szabályok helyett a családi mezőgazdasági vállalkozás valódi céljainak szempontjából kell vizsgálni és felbecsülni.
A „családi gazdaság különlegessége” képessé teheti a vállalkozást arra, hogy fennmaradjon a gazdaság olyan kedvezőtlen periódusában is, amely a kapitalista vállalkozásokat az üzlet bezárására kényszerítheti. A családi gazdaságok sokkal könnyebben tudják helyettesíteni a tőkét munkaerővel, elfogadják a családi munka alacsonyabb szintű megtérülését vagy növelik a gazdaságon kívüli tevékenységet abból a célból, hogy a háztartás átvészelje a nehéz időszakot. Ez nem jelenti azt, hogy a családi vállalkozás nem veszi figyelembe vagy nem ad helyt a piaci erőnek, hanem csak azt, hogy egy olyan túlélési stratégiával rendelkezik, amely más cégeknél nincs (REINHARDT és BARLETT, 1989). A gazdasági nyomás mindamellett jelentheti azt, hogy a túlélés érdekében a gazdák az eddiginél jobban megközelítik a szigorú gazdasági racionalitást a vállalkozás érdekében hozott döntéseik alkalmával, ami együtt jár a munka kielégítő érzetének részleges elvesztésével. Ennek alternatívája a gazdálkodás elkülönítése a gazdasági racionalitástól, és a hobby-gazdálkodás, amikor az ember úgy élvezi az életet, hogy megélhetése nem a gazdálkodástól függ.
Ebben a fejezetben a hangsúlyt inkább a gazda céljaira, célkitűzéseire és értékeire fektettük semmint a családi gazdálkodáséra, mivel nagyon keveset tudunk a család más tagjainak motivációjáról. Nyilvánvaló, hogy ez olyan terület, amely további kutatást igényel. Meggyőződéssel mondhatjuk azonban azt, hogy annak, hogy a gazda számára a gazdálkodás mint életmód érték, és a gazdaság egybentartása a következő generáció részére a család más tagjai számára fontos jelentőséggel bír. Annak, hogy valaki a munkahelyén él, meg vannak a Saját maga mellett, és saját maga ellen szóló érvei. Az érme másik oldala a vidéki élet, a kedvelt környezet, a magánélet és a hosszú, fárasztó út az iskolába, a boltba, a munkahelyre. A gazda számára kényelmes otthon dolgozni, de ez bosszúság forrása a feleség számára, akinek meg kell küzdenie a házba bekerülő sárral, szalmával, a beteg állatokkal, az üzleti telefonhívásokkal és ha kell mindent ott kell hagynia, hogy segítsen a sürgős helyzetekben. Az, hogy a család együtt dolgozik, megfelelő lehet az összes családtag számára, azonban a patriarchális hatalom és az, hogy a feladatokat a kor és a nem alapján osztják fel, úgy tűnik már a múlté. A generációk közötti folytonosság, amit valószínűleg nagyra értékelnek ott, ahol a gazdaságot több generáción keresztül az utódokra hagyták, nehéz teher lehet a kijelölt utódnak, aki úgy érezheti, hogy erkölcsi kötelessége átvenni a vállalkozást, miközben személyesen nem kötődik hozzá. A következő négy fejezetben visszatérünk ezekre a családi munkásokkal, a házastársak közreműködésével és a generációk közötti átadással foglalkozó témákra.