Növénytermesztés

Tartalomjegyzék


Bevezetés

Köszönetnyilvánítás

1. A technológia fogalma, tárgyköre, költségei
II. A technológia értelmezése
1.2. A technológia tárgyköre
1.3. Technológiai terv, technológiai változat, költségek
Fogalomtár
Kulcsszavak
Ellenőrző kérdések

2. A növényi termék-előállítás fontosabb feltételei
2.1. A növény és környezete
2.l.t. Éghajlati tényezők
2.1.1.1. A fény szerepe a növények életében
2.t.l.2. A hő hatása a növényekre
2.1.1.3. A levegő és a szél szerepe
2.1.1.4. A víz, mint környezeti tényező
2.1.2. Talajtényezők
2.1.3. Földfelszíni tényezők
2.1.4. Elő környezeti tényezők
2.2. A növények életjelenségei
2.2.1. Az anyagcsere
2.2.2. A növekedés és a fejlődés
2.2.3. A szaporodás
2.2.4. A mozgás és ingerlékenység
Fogalomtár
Kulcsszavak
Ellenőrző kérdések
Bevezetés

3. Földműveléstani alapismeretek .
3. I. A talaj fogalma, kialakulása, tulajdonságai, összetétele, szerkezete .
3.1.1. A talaj fontosabb tulajdonságai
3.1.2. A talaj összetétele, szerkezete
3.2. A főbb talajtípusok
3.2.1 Az alapvető termőhelyek jellemzése
3.2.1.1. Csernozjom (mezőségi) talajok
3.2.1.2. Barna erdőtalajok
3.2.1.3. Réti talajok
3.2.1.4. Homoktalajok
3.2.t.5. Szikes (szolonyec típusú) talajok
3.2.1.6. Sekély rétegű Vagy erősen lejtős, erodált talajok
3.2.2. A talajok kötöttsége és kémhatása
3.3. A talajvédelem feladatai és tehetséges módjai
3.4. Földhasználat
3.5. Talajművelés, talajművelési rendszerek
3.5.1. A talajművelés alapműveletei
3.5.2. Talajművelési eljárások és eszközeik
3.5.3. Talajművelési módok
3.5.4. Talajművelési rendszerek
Fogalomtár
Kulcsszavak
Ellenőrző kérdések

4. A növénytermesztés munkafolyamatai
4.1. A növények csoportosítása
4.2. A tápanyag-visszapótlás
4.2.1. Tápanyag-visszapótlás módjai
4.2.1.1, Szervestrágyázás
4.2.1.2. Műtrágyázás
4.3. Az öntözés
4.4. A vetés
4.5. A növényvédelem technológiája
4.6. A termésbecslés
4.6.!. A termésbecslés fogalma. módszerei
4.6.1.1. Tapasztalati becslések a vegetáció korai szakaszaiban .
4.6.1.2. Az objektív termésbecslések
4.6.2. A sűrű vetésű növények termésbecslése
4.6.3. A kapásnövények termésbecslésc
4.7. A betakarítás, szállítás, tárolás
4.7.1. Betakarítási munkák .
4.7.1.1. A eabmahciakarítás szervezése
4.7.1.2. A hck.i ut befolyásoló agrotechnológiai tényezők ...
4.7.1.3. A cukorrépa betakarításának szervezése
4.7.1.4. Silókukorica-betakarítás szervezése
4.7.2. Szállítások
4.7.2.1. A mezőgazdasági szállítás jellemzői
4.7.2.2. A mezőgazdaságban szállítandó anyagok csoportosítása .
4.7.2.3. A szállító járművek teljesítményét befolyásoló tényezők..
4.7.2.4. A mezőgazdasági szállítás eszközrendszere
4.7.2.5. A szállítási folyamat szervezése
4.7.2.6. A szállítás költsége
1.7.2.7. A növénytermelési munkafolyamatok és szállítások idő-
korlát szerinti optimalizálása
4.8. A határszemle
4.8.1. A tavaszi határszemle
4.8.2. Nyár eleji határszemle
4.8.3. Az őszi határszemle
Fogalomtár
Kulcsszavak
Ellenőrző kérdések

5. Legfontosabb szántóföldi növényeink termesztéstechnológiája
5.1. Őszi búza
5.1.1. Jelentősége és termesztéstechnológiája
5.1.2. Fajta. tőszám
5.1.3. A búzatermesztés fejlesztése
5.2. Rozs
5.3. Őszi árpa
5.4. Tavaszi árpa
5.5. Kukorica
5.6. Burgonya
5.7. Cukorrépa
5.8. Napraforgó
5.9. Őszi káposztarepce
5.10. Lucerna
FogaIomtár
Kulcsszavak
Ellenőrző kérdések

6. A mezőgazdasági termelés műszaki alapjai .
6.I.Gépek
6.2. Mezőgazdasági géprendszer
6.3. Ágazati (vertikális) géprendszer
6.4. Funkcionális (horizontális) géprendszer
6.5. Szántóföldi gépcsoport
6.6. Gépcsoportok mozgása a földtáblákon
6.7. A géprendszer összeállításának műszaki szempontjai
6.8. A gépek műszaki kiszolgálása
Fogalomtár
Kulcsszavak
Ellenőrző kérdések

Mellékletek

Irodalomjegyzék

Tárgymutató

3.3. A talajvédelem feladatai és lehetséges módjai


A természeti erők (fizikai, kémiai, biológiai folyamatok) hatására kialakult talajokat természetes növénytakaró védte a víz és a szél romboló hatásától. Az ember több évszázados tevékenységével — erdők irtása, természetes gyeptakaró feltörése — és helytelen agrotechnika alkalmazásával sok helyen megszüntette a talajt védő növénytakarót. Az ilyen területekről a víz lemosta, a szél elhordta a felső talajréteget. Előbbi a lejtős területeket, utóbbi a laza talajokat károsította. A víz okozta talajpusztulást eróziónak, a szél kártételét deflációnak nevezzük.
Talajvédelemnek nevezzük a talajpusztulás megakadályozását.

Az erózió formái
Felületi rétegerózióról beszélünk, amikor a csapadékvíz a lejtős
területen a talajfelszín egy részét folyamatosan a völgy felé hordja.
Barázdás erózió esetén a víz 50 cm-nél nem mélyebb árkokat mosva jut el a mélyebben fekvő területekre.
Vízmosásos erózióról beszélünk, ha az előbbinél mélyebb és szélesebb árkok képződnek, amelyek már nem művelhetők.
Az erózió mindhárom változatánál megkülönböztetünk gyengén,
közepesen ás erősen erodált területeket.
Az erózió ellen rétegvonalas talajműveléssel, gyeptelepítéssel ás
műszaki létesítményekkel védekezünk.
Defláció olyan területen lép fel, ahol a szél energiája elegendő a
talajrészecskék elmozdításához. A mi éghajlatunkon defláció csak a
homok és lösztalajokat rombolja.

A defláció formái
Szélfodorról beszélünk, ha a növénytakaró nélküli területeken a
szél irányára merőleges vízhullámzáshoz hasonló képződmények keletkeznek.
Szélbarázda esetén a szél irányával egybeeső hosszú csatornaszerű mélyedések keletkeznek,
Homokbuckákról beszélünk, ha a szél 10—20 m magasságú halmokat alakít ki más területekről összehordott homokból.
Defláció ellen a talaj szervesanyag-tartalmának növelésével, folyamatos növényborítottsággal, érdes talajfelszín kialakításával védekezhetünk. Ilyen megfontolás alapján nem végzik el a homoktalajokon az őszi mélyszántást és a kalászosok utáni tarlóhántást.

Melioráció
A termőföld, mint megújítható és nem pótolható erőforrás, nemzeti kincs. Fontos társadalmi érdek, de a mindenkori tulajdonosnak is alapvető érdeke a talaj termőképességének szinten tartása, illetve növelése. Azokat a beruházás jellegű beavatkozásokat, amelyek az említett célt szolgálják, meliorációnak nevezzük.
Szolgálhatják: a talaj védelmét, a terület művelésének megkönnyítését, a talaj termékenységének jelentős és tartós fokozását.
Komplex meliorációról beszélünk, ha egy határrészen, egy gazdaságban vagy kisebb vízgyűjtő területen egy időben végezzük el az
említett célokat szolgáló beavatkozásokat.
A komplex melioráció részét képezi:
— a terület rendezése, úthálózat kialakítása,
— belvíz elvezető csatornarendszer és árkok kialakítása, drénezés,
— talajjavítás (Pl. savanyú talajok meszezése),
— talajvédelmet szolgáló beavatkozások,
— tereprendezés (ültetvények telepítése előtt vagy rizstelepek kialakításakor).