A köszméte, a ribiszke és a josta termesztése

Tartalomjegyzék


Előszó
Bevezetés

I. rész. Általános rész, oltványnevelés
A törzses művelési mód kialakulásának története
A törzses művelési forma előnyei és
hátrányai a bokor műveléssel szemben
A közös alany
Az aranyribiszke ökológiai igényei
Az alanyfajták iránti követelmény
Az aranyribiszke szaporítása, alanytelepek kialakítása
Alanyfajták (klónok)
Alanytelepek létesítése
Alanytelepek munkafolyamatai
Termő korú alanytelepek évi gondozása
A hajtások feltöltése
Az alanytelepek vegyszeres gyomirtása
Az alanytelepek öntozése
Az alanytelepek növényvédelme (Dobos Irén)
Alanytelepek letermelése
Oltványnevelés
Az oltványiskola területének előkészítése
Az iskolázás menete
Az oltványiskola éves munkafolyamatai
Az oltványiskola növényvédelme (Dobos Irén)
Az oltványok őszi kitermelése
Törzstelepek

II. rész. Köszméte .
A köszmétetermesztés helyzete
A köszméteoltvány-előállítás helyzete
A köszméte növénytani jeflemzése
A köszméte ökológiai igényei
A köszméteoltvány nevelése
A köszméte zöldoltása az oltványiskolában
A köszméte zöldoltása az alanytelepeken
A köszméte fásoltása
Oldalékezés vagy oldalhasíték-okás
Csúcsékezés
Vessz?is szemzés
Párosítás
Bogyósgyümölcsűek oltványaira vonatkozó szabvány
(Dobos Irén)
Kitermelés, osztályozás, kötegelés
Az ültetvénytelepítés feltételei
Területrendezés
Telepítés előtti trágyázás
Fajták megválasztása
Nemesítési célkitűzések
Közvetlen ültetés előtti teendők
Sor- és tőtávolság
Az okványok gyökereinek ültetés előtti vizsgálata
és kezelése
Ultetés
Koronaalakító metszés
Termő köszmétefák metszése
Tősarjak és eltávolításuk
Karótámrendszer
Huzalos támrendszer
Az ültetvény pótlása
Talajművelés
Vegyszeres gyomirtás
Trágyázás
Szervestrágyázás
Nitrogén (N)
Foszfor (P) .
Kálium (K) .
Tápanyagellátással kapcsolatos kísérletek .
Levéltrágyázás
Ontözés (Dr. Nyujtó Sándor)
A köszméte károsítói és növényvédelme (Dobos Irén)
A köszméte kórokozói és növényvédelme (Dobos Irén) ...
A köszméte állati kártevői (Dobos Irén)
A köszméte komplex növényvédelme (Dobos Irén)
A termés szedése, betakarítása
A szedés módjai
Jövedelmezőségi kérdések
A köszméte felhasználása

III. rész. Piros ribiszke
Növénytani jellemzése
Környezeti igényei
Törzses szaporítóanyag előállítása
Fajtamegválasztás
A fajták érési ideje és a felvásárlási, feldolgozási idő
kapcsolata
A főbb fajták jellemzése
Telepítés
Talaj-előkészítés
Alaptrágyazas
Sor- és tőtávolság
Ultetés
Alakító metszés
Termő korú fák metszése
Támrendszer
Talajművelés és a vegyszeres gyomirtás
Trágyazas
Nitrogén (N)
Foszfor (P)
Kálium (ICi
Istállótrágyázás
Levéltrágyázás
Öntözés (Dr Nyujtó Sándor) .
Növényvédelem
A piros és fekete ribiszke közös károsítói
A piros ribiszke fontosabb kirosítói és a védekezés
Allati kártevők
Kórokozók
A törzses piros ribiszke termesztési rendje
Szedés, betakarítás
Feldolgozás

IV rész. Fekete ribiszke
A feketeribiszke-termesztés helyzete és perspektívája
A fekete ribiszke hatása az emberi szervezetre
Főbb környezeti igényei
Termőhely megválasztása
Talajigénye
Törzses szaporítóanyag előállítása
Zöldoltás
Fásoltás
Fajtamegválasztás
Telepítésre javasolt fajták
A telepítés előkészítési munkái
Ultetés
Alakítómetszés
A termő fácskák metszése
Támrendszer és kötözés
Talajművelés és vegyszeres gyomirtás
Tápanyagigény és trágyazas
Ontözés (Dr. Nyujtó Sándor)
Károsítói és növényvédelme (Dobos irén)
A törzses fekete ribiszke permetezési menetrendje
Szedés, betakarítás
Kézi szedés
Vibrátoros betakarítás
A gyümölcsrázás elősegítése ethreles kezeléssel
A gyümölcs felhasználása

V részJosta .
Nemesítés, elnevezés
Növénytani leírása és főbb biológiai tulajdonságai
Környezeti igényei
Oltványok nevelése
Faj taválasztás
A telepítési hely megválasztása és előkészítése
Terűletrendezés
Alaptrágyázás
Sor- és tőtávolság helyes megválasztása
Ultetés
Fiatal fácskák metszése
A termőkorú fácskák metszése
I1ítás
Támrendszerek és kötözés
Talajművelés és vegyszeres gyomirtás
Trágyzás
Szervestrágyázás
Nitrogén (N)
Foszfor (P)
Kálium (K)
Ontözés (Dr Nyujtó Sándor)
Károsítói és növényvédelme
A josta kémiai növényvédelme
Szedés, betakarítás
A gyümölcs feldolgozása

Felhasznált irodalom

Az alanytelepek vegyszeres gyomirtása

A vegyszeres gyomirtás alapvetően a Finale 14 SL (1%-os) használatára épül, amelyet irányított permetezéssel juttatunk ki. A hajtások gyökeresedésére kialakított bakhát két oldalát permetezzük, ügyelve arra, hogy a hajtások alját ne érje a szer. A beérést, a megfásodást követően ennek az óvatosságnak mérséklődik a szerepe, de ekkor se permetezzünk úgy, hogy a gyomirtó szer a hajtások talaj feletti részére jusson. Az itt-ott felbukkanó nagyobb gyomokat gyomláljuk ki, a kisebbek a tenyészidő későbbi fázisában nem jelentenek problémát. Az apró levelű szulák erőteljes fellépésekor a Ronstar alkalmazható, 1-2%-os töménységben.


Az alanytelepek öntözése

Amennyiben az alanytelep mélyebb fekvésű területen van, ahol a kapilláris víz erősen bejátszik, öntözés nélkül is megfelelő alanyvesszőket lehet előállítani. Ennek ellenére mégis az tapasztalható, hogy az alanytelepeket az oltványtermelők igyekeznek öntözhetővé tenni. Ez elsősorban azokban a faiskolákban terjed, ahol döntően az alanytelepen oltanak. Az öntözés fő célja az oltások nagyobb arányú megeredésének biztosítása. A gyakorlatban nemcsak az oltást követően, hanem azt megelőzően is öntöznek. Ha az alany vízzel jól megszívja magát, a nemes eredése jóval biztonságosabb. Az öntözést általában akkor kezdik, amikor a hajtások a 80-100 cm magasságot elérték, azaz oltható állapotban vannak. Az öntözővizet a bakhátak közé engedik. Lejtős területeken kb. 10 méterenként földgátakat építenek, ezáltal nagyobb mennyiségű vizet fognak fel egy-egy területen. A bakhátak közé a vizet tömlővel juttatják. A vizet csőkutakból nyerik. E területeken 20-24 méter mélységben jelentősebb rétegvíz található. A faiskolák területén villanyhálózat van, vízkivételre leggyakrabban villamos szivattyúkat használnak. Egy alkalommal 50-60 mm öntözővizet juttatnak ki, amelyet az oltás, illetve az alanytelepi oltványnövelés időszakában kétszer, háromszor ismételnek meg.
Az öntözés hatása különösen a zöldoltásnál jelentős. Aszályos időszakban, illetve igen alacsony páratartalom mellett a nyári zöldoltásnak — öntözés nélkül — akár az 50%-a is kipusztulhat. Az esőszerű öntözés fokozza az oltások botrítiszes fertőzöttségét, ezért nem terjedt el. Azokban a faiskolákban, amelyekben az alanytelepen öntözési lehetőség nincs, inkább az öntözés nélkül is biztonságosabb fásoltásokat — csúcsoltás, oldalékezés, vesszős szemzést — részesítik előnyben.


Az anytelepek növényvédelme

E fejezetben csak azoknak a károsítóknak a biológiáját ismertetjük, amelyek leginkább az alanyt károsítják. Bizonyos mértékű
átfedések így is előfordulnak, mivel az kegyes károsítók a kiültetett törzsállományban is pusztítanak.
A kórokozók közül a botrítiszes betegség leküzdése jelenti a
legnagyobb gondot.
.
.
.