Könyvek
kategóriák

Kertészeti ágazatok szervezése és ökonómiája

Szerző: Dr. Magda Sándor (szerk.)
Ár: 4000 Ft Kiadói ár: 3200 Ft Megtakarítás: 20 %
Kosárba
pénztárhoz

A Mezőgazdasági vállalkozások szervezése és ökonómiája sorozat 3. kötete a kertészeti termelés üzemtanának kibővített, korszerűsített változata. Különös hangsúlyt kapnak benne élelmiszerellátás nézőpontjából fontos kertészeti ágazatok (zöldség, gyümölcs, szőlő) ismeretei.

mutass többet mutass kevesebbet
Terjedelem: 203 oldal
ISBN/ISSN: 9789639422889
Méret: B5
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Tartalomjegyzék:

Bevezetés

1. A zöldségtermesztés szervezése és ökonómiája

1.1. Az ágazat gazdasági szerepe, üzemgazdasági sajátosságai
1.2. Az ágazat mérete, vertikális és horizontális kapcsolatai
1.3. A zöldségtermesztési technológiák alakulásának műszaki és ökonómiai szempontjai 
1.4. A szántóföldi paradicsomtermesztés szervezése és ökonómiája
1.4.1. Gazdasági szerepe, sajátosságai
1.4.2. A termesztés szervezése
1.4.3. A paradicsomtermesztés ökonómiai értékelése
1.5. A szántóföldi zöldpaprika-termesztés szervezése és ökonómiája
1.5.1. A zöldpaprika-termesztés szervezése
1.5.2. A zöldpaprika termesztésének ökonómiai értékelése
1.6. A fűszerpaprika termesztésének szervezése és ökonómiája
1.6.1. A fűszerpaprika-termesztés szervezése, üzemszervezési problémái
1.6.2. A fűszerpaprika termesztésének ökonómiai értékelése
1.7. A vöröshagyma termesztésének szervezése és ökonómiája
1.7.1. A vöröshagyma-termesztés szervezése
1.7.2. A vöröshagyma termesztésének ökonómiai értékelése
1.8. A dinnye termesztésének szervezése és ökonómiája
1.8.1. A termesztés szervezése, a terület kiválasztása
1.8.2. A dinnyetermesztés költségei és jövedelmezősége
1.8.3. A dinnyetermesztés fejlesztésének lehetőségei
1.9. A zöldborsó termesztésének szervezése és ökonómiája
1.9.1. A zöldborsótermesztés szervezése
1.9.2. A zöldborsó termesztésének ökonómiai értékelése
1.10. A zöldséghajtatás szervezése és ökonómiája
1.10.1. A paprika fűtés nélküli hajtatásának költsége, hozama és jövedelme fóliasátorban
1.10.2. A paprika fűtött fóliás hajtatásának költsége, hozama és jövedelme fóliasátorban
1.10.3. A hidrokultúrás uborkahajtatás költsége, hozama és jövedelme
1.10.4. A szalmabálás uborkahajtatás költsége, hozama és jövedelme
1.10.5. A hidrokultúrás paradicsomhajtatás költsége, hozam és jövedelme hosszúkultúrás termesztés esetén

2. A gyümölcstermesztés szervezése és ökonómiája

2.1. A gyümölcstermesztés helyzete
2.1.1. Helyünk Európában
2.1.2. A gyümölcskivitel
2.2. A gyümölcstermesztés fejlesztése
2.2.1. Az ültetvény és az ültetvény-beruházás
2.2.2. Az ültetvénylétesítés ráfordításai
2.2.3. Az ültetvény-beruházás gazdaságossága
2.3. A technológia szervezése és költségei
2.3.1. A metszés szervezése és költségei
2.3.2. A tápanyagpótlás szervezése
2.3.3. A talajművelés és a vegyszeres gyomirtás szervezése
2.3.4. Az öntözés szervezése és ökonómiája
2.3.5. A növényvédelem szervezése és gazdaságossága
2.3.6.Az alternancia és a termésszabályozás ökonómiája
2.4. Az alma- és körtetermesztés szervezése és ökonómiája
2.4.1. Az almatermesztés fejlesztése
2.4.2. A fajta szerepe az alma-, körtetermesztés fejlesztésében
2.4.3. A gyümölcs-betakarítás szervezése és ökonómiája
2.4.4. Az alma és a körte betakarítása
2.4.5. Az áruvá készítés változatai
2.4.6. A léalmatermesztés és az almasűrítmény-gyártás
2.4.7. Az almatermesztés költség-jövedelem viszonyai
2.4.8. Az almatermesztés költség-jövedelem viszonyainak elemzése (Az ÁKFN ár-költség-fedezet-nyereség struktúra)
2.4.9.Az alma és a körte tárolásának szervezése
2.5. A csonthéjas gyümölcsök termesztésének szervezése és ökonómiája
2.5.1. A csonthéjas gyümölcsök termesztésének fejlesztése2.5.2. A csonthéjasok betakarítása
2.5.3. A csonthéjas gyümölcsök termesztésének jövedelmezősége
2.5.4.A csonthéjas gyümölcsök tárolásának szervezése
2.6. A bogyós-gyümölcsűek termesztésének szervezése és ökonómiája
2.6.1. A bogyós-gyümölcsűek termesztésének fejlesztése
2.6.2. A szamócatermesztés szervezése
2.6.3. A szamóca betakarítása
2.7. A málnatermesztés szervezése
2.7.1. A metszés és a vesszőkötözés
2.7.2. A betakarítás
2.7.3. A sarj- és a vesszőeltávolítás
2.8. A szedertermesztés szervezése
2.9. A szamóca-, málna- szedertermesztés jövedelmezősége
2.10. A piros-, fehér-, feketeribiszke és a köszméte termesztésének szervezése
2.10.1. A betakarítás szervezése
2.10.2. A ribiszke-, köszmétetermesztés jövedelmezősége
2.11. A héjas-gyümölcsűek termesztésének szervezése és ökonómiája
2.11.1. A héjas-gyümölcsűek termesztésének szervezése
2.11.2. A dió betakarítása
2.12. A gyümölcsértékesítés szervezése, integrálása
2.12.1. A termelés-értékesítés-feldolgozás integrációi
2.12.2. A termesztők integrálásának feltételei
2.12.3. A termelői értékesítés formáinak értékelése

3. A szőlőtermesztés és a borászat szervezése és ökonómiája

3.1. A szőlőágazat jellemzése
3.2. A szőlő telepítésének és a támberendezés létesítésének szervezése
3.3. A termesztéstechnológiát meghatározó tényezők
3.3.1. A szőlőágazat üzemi mérete
3.3.2. Az ültetvényszerkezet
3.4. A termesztéstechnológia szervezése
3.5. A szőlőtermesztés költség- és jövedelem-viszonyai
3.5.1. Az árak növelésének és az önköltség csökkentésének lehetőségei
3.6. A borászat szervezése és ökonómiája
3.6.1. A belföldi borpiac
3.6.2. A borexport
3.6.3. Borvidékek
3.6.4. A szőlőfeldolgozás és a borászat vertikuma
3.6.5. A szőlőfeldolgozás és a borászat költségeinek elemzése

4. A dísznövénytermesztés szervezése és ökonómiája

4.1. A dísznövénytermesztés nemzetközi helyzete és főbb tendenciái
4.2. A dísznövénytermesztés alakulása Magyarországon
4.3. A dísznövénytermesztés fontosabb alágazatainak értékelése és versenyképessége
4.4. Díszfaiskolai termesztés
4.5. Növényházi vágott virág termesztésének szervezése
4.6. Cserepes virágzó dísznövények termesztésének munkaszervezése
4.7. Díszfaiskolai nevelés munkaszervezése
4.7.1. A konténeres díszfaiskolai nevelés munkaszervezése
4.7.2. A szabadföldi díszfaiskolai nevelés munkaszervezése

5. A gyógy-, fűszer- és aromanövények termesztésének
szervezése és ökonómiája

5.1. A drogelőállítás általános helyzete
5.2. A gyógynövények termelésének és forgalmazásának jellemzői
5.2.1. Gyűjtés
5.2.2. Termesztés
5.2.3. Kereskedelem
5.3. A termelés szervezésének sajátosságai a gyógynövény ágazatban
5.4. A drogelőállítás gazdaságosságát meghatározó tényezők

5.4.1. A piaci elhelyezést és az árbevételt meghatározó tényezők
5.4.2. Költségtényezők

Irodalomjegyzék
Fogalomtár
Név- és tárgymutató

mutass többet mutass kevesebbet

Olvasson bele:

2.3.2. A tápanyagpótlás szervezése

A mai intenzív termelés kívánalmai mellett sok problémát vet fel a táp-anyag-gazdálkodás is.
A kajszi trágyázására vonatkozó tizenegy kutató ajánlását a 9. ábrá-ban foglaltuk össze. (A betűjelzések az egyes szerzők által ajánlott táp-anyag-arányokat jelölik hatóanyagban meghatározva.)

Üzemi viszonyok között sajnos ritkán bizonyítható a tápanyag-gazdálkodás hatása a termelés gazdaságosságára, mert – az utóbbi évti-zedek idősorait elemezve – a különböző technológiai elemek hatása ne-hezen választható külön a többszörös kölcsönös összefüggés miatt.
Az ötven almatermelő nagyüzemet átfogó, számítógépes vizsgála-tunk sem hozott eredményt.

A gazdaságokban felhasznált tápanyag és a terméseredmények között nem sikerült megbízható összefüggést kimutatni. Az egyetlen érdemleges korrelációt az egyes tápelemek hatóanyag-mennyiségei között találtuk. Ez inkább negatív eredmény, mivel azt sejteti, hogy az egyes tápanya-gokat inkább egymáshoz, mint a szükségletekhez igazítják.
A tápanyag-pótlás költségei bérjellegű 5%, gépi munka költsége 15% és az anyagköltség 80% körüli.

A trágyázási folyamat szervezésének át kell fognia az üzembe való szállítást, az üzemi tárolást, a trágyakezelést, a tábláig való szállítást és a kijuttatást. A trágyázási lánc minden eleménél törekedni kell a közel azonos színvonalú gépesítettségre.

A legjobb szállíthatósági és kezelhetőségi tulajdonságokkal a folyé-kony műtrágyák rendelkeznek. A hagyományos, szilárd műtrágyák kö-zül feltétlenül előnyösebb a szemcsés típusokat vásárolni, mert a csekély ártöbblettel jobb kezelhetőség, nagyobb szórásszélesség és egyenletesebb szóráskép jár együtt.

A szabadban tárolt, különböző csomagolású műtrágyák kezelési költ-ségének és tárolás során bekövetkezett veszteségének becsült értékeit a 38. táblázatban foglaltuk össze.
A nyolcvanas évek szintjét meghaladó műtrágya-felhasználás aligha járulna hozzá a magasabb terméseredményekhez a gyümölcsültetvények-ben, inkább a hatékonyabb felhasználásra és a kisebb veszteségre kell törekedni. Kedvezőbb hatóanyagarányokkal, jobb kijuttatási módokkal növelhetjük a biológiai hatást, és csökkenthetjük a költségeket.
A trágyázás egyre fontosabb szempontja a környezetvédelem a kimo-sódás csökkentésével és a tárolási hulladékok megszüntetésével.

A talajművelés 1 ha-ra jutó költségeiből 23% az élőmunka és 77% a gép költsége.


2.3.3. A talajművelés és a vegyszeres gyomirtás szervezése

Az általunk megfigyelt gyümölcstermelő gazdaságokban a vegyszeres gyomirtás költségeiből 64% az anyagköltség, 32% a gépi munka és 4% az élőmunka költsége.

A korszerű gyümölcstermesztésben a legtöbb gépi-munkafolyamathoz lehetőleg egyenletes, sík sorközre van szükség. Kialakítását mégis a ta-lajművelésben elkövetett hibák akadályozzák meg. Ennek az oka az ol-dalirányban is mozgatható talajművelő eszközök – az ekék és tárcsák – használata. Ha ezeket rendszeresen, azonos módon használják, akkor a talaj egy vagy két irányban, a sorközök szélén, illetve közepén halmozó-dik fel. Ezek a hibák a tapogatóval ellátott rotációs kapa alkalmazásával megszüntethetők.

A sorköz gyepesítése és a növényvédelem kapcsolata nem egyértel-mű. A gyepes sorköz nedves időben is jobban járható, amely nagymér-tékben megkönnyíti a növényvédelmi munkák végzését, ugyanakkor az állandó talajmozgatás elmaradásával kedvező feltételeket teremt a gyü-mölcsfákat károsító pockok elszaporodásához.
A vegyszeres gyomirtás költsége kb. azonos, a gépi mechanikus mű-velésével.
A korszerű környezetvédő szemlélet szerint a vegyszeres gyomirtás jelentős környezetszennyező eljárás és perspektivikusan vissza kell szorí-tani. Ennek ma két ismert módja van, az egyik a vegyszerezés korlátozá-sa a minél keskenyebb facsíkra, a másik a területegységre felhasznált adagok csökkentése. A két módszerrel a teljes felületi kezeléshez képest a gyomirtószer-felhasználás mintegy ötödrészére csökkenthető.

A gyepesítés, a gyomirtás és a talajművelés a tápanyag-gaz¬dál¬ko¬dás¬nak szerves részét képezheti. A telepített gyep vagy a meghagyott gyom-borítás némileg akadályozza ugyan a szilárd műtrágyák kijuttatását, de pl. a jobb feltáródással, a tápanyagok mélyebbre juttatásával és a talaj átszellőztetésével növeli a tápanyag-gazdálkodás hatékonyságát. Mind-kettő jó eszköz a gyümölcstermelők kezében a nitrogénháztartás szabá-lyozásához.
Minden technológiai eljárásnál próbáljuk felmérni annak hatását a többi elemre és a rendszer egészére, mindig ügyelve a kompatibilitásra.

mutass többet mutass kevesebbet

A kategória legkedveltebb kiadványai