Könyvek
kategóriák

Amit a közraktározásról tudni kell

Szerző: Dr.Bács Zoltán Dr. Kozár László
Ár: 2300 Ft Kiadói ár: 1840 Ft Megtakarítás: 20 %
Kosárba
pénztárhoz

Könyvünk elsődleges célja a közraktározással kapcsolatos tudnivalók összefoglalása, valamint olyan számítási modell bemutatása, amely a gyakorlati élet számára is hasznosítható ismereteket ad a gazdaságosság megítéléséhez. Nem kívántuk a közraktári törvényt bemutatni, elemezni vagy magyarázni. Erre ma is közkézen forog a megfelelő szakirodalom. Reményeink szerint az olvasó olyan kiadványt vehet kezébe, amely segíti az eligazodást a közraktározási piac szereplői, eljárási szabályai között, és meggyőz hasznosságáról.

mutass többet mutass kevesebbet
Terjedelem: 140 oldal
ISBN/ISSN: 9789639422483
Méret: B5
Kiadó: Szaktudás Kiadó Ház

Tartalomjegyzék:

Bevezetés .
1. Történelmi előzmények
1.1 A közraktározás történeti áttekintése
1.1,1 A közraktárak kialakulása a nagyvilágban
1.1.2 A közraktárak kialakutása Magyarországon
1.1.3 A közraktározás helyzete az átmeneti időszakban (1990—1996)
1.2 A közraktározás napjainkban: nemzetközi kitekintés
1.2.1 Közraktározás Nyugat-Európában (Hollandia, Németország)
1.2.2 Közraktározás az USA-ban
2. A közraktári ügylet alapfogalmai
2.1 A közraktár
2.1.1 A közraktár fogalma
2.1.2 A közraktárak felelőssége
2.1.3 Részvények
2.2 Közraktári tevékenység
2.2.1 Közraktári engedély
2.2,2 A közraktárak állami felügyelete
2.2.3 Kereskedetmi tevékenység
2.2.4 Hitelezési tevékenység
2.3 Közraktári szerződés (ügylet)
2.3.1 A szerződés időtartama
2.3.2 A közraktározott áru
2.3.3 A közraktározott áru értéke
2.3.4 A közraktározás módja
2.3.5 A közraktári díj
2.4 A közraktári ügylet megszűnése
2,4.1 Az áru kiadása
2.4,2 Az óvás
2.4.3 Az áru értékesítése
2.4.4 Az értékesítés módja
2.4.5 A visszkereseti jog (megtérítési igény)
2.4.6 A késedelmi kamat
2.5 Végrehajtás, csődeljárás, felszámolás
2.6 A közraktári ügylet szereplői, jogaik és kötelezettségeik
2.6.1 A közraktár
2.6.2 A letevő
2.6.3 A jegybirtokos
2.6.4 A hitetező (kölcsönadó)
2.7 A közraktározás formái
2.7.1 A küzraktár ügylet alaptípusai
2.7.2 A közraktározás speciális formája: a közvámraktározás

3 . A közraktározási jegy mint a közraktár működésének
alapvető meghatározója
3.1 A közraktári jegy fogalma és felépítése
3.1.1 A közraktári jegy részei
3.1.2 A közraktári jegy értéke
3.1.3 Tartalmi elemek
3.2 A közraktári jegy átruházása
3.3 A közraktári jegy felhasználása hitelfelvételre
3.4 A hitelező biztosítéka
3.5 A közraktári jegy mint óvadék
3.6 A közraktári jegy megsemmisítése
4. A közraktározás állami megítélése
4.1 A közraktározás mint az állami intervenció eszköze
4.2 Állami karnattámogatás közraktárjeggyel fedezett hitelre
5. A közraktározás folyamata, ügymenete
5.1 Közraktározás saját tárolásban
5.2 Közraktározás idegen tárolásban
5.3 Közraktározási díjak
5.4 Közraktár biztosítása
5.5 Számviteli szabályok
5.6 Áfaszabályok
6. Hitelezés, a közraktározás szerepe a finanszírozásban
7. A közraktározás gazdasági környezete, a piac szereplői
7.1 Közraktárak Magyarországon
7.1.1 Concordia Közraktár Rt
7.1.2 Hungária Közraktár Rt
7.1.3 ATI-DEPO Rt
7.2 A minőségvizsgálat szerepe, folyamata (a Gabona Controll
gyakorlata alapján)
7.3 Pénzintézeti kapcsolatok
7.4 Tőzsde
8. A közraktározás gazdaságos igénybevétele
8.1 A gazdaságosság megítélése modellszámításon keresztül
8.1.1 Ertékesítési változatok, bevételi és költségtényezők,
a modell felépítése, működése
8.1.2 Az 1994—2000 közti évek adatainak értékelése
9. A leggyakoribb jogvitás esetek
10. Felhasznált irodalom

Mellékletek
1. 1996. évi XLVIII. törvény a közraktározásról
2. 24572000. (XII. 24.) Korm. rendelet a közraktárak éves beszámoló-
készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól
4. Közraktározási szerződés saját telepi tároláshoz
5. Közraktározási szerződés művi közraktározásra
6. Raktárbérleti szerződés

mutass többet mutass kevesebbet

Olvasson bele:

1. Történelmi előzmények
-------------------------
1.1 A közraktározás történeti áttekintése

Az első közraktárakat már az ókorban létrehozták Egyiptomban — elsősorban az éhínség leküzdésére, valamint katonai élelmezési célokra. A későbbiek folamán kereskedelmi megfontolások is szerepet kaptak működtetésükhen Egyiptomban, a Római Birodalomban és a görög városállamokban egyaránt. A gabona megőrzésére a talaj fölé emelt, a mai silókhoz hasonló építményeket hoztak létre, melyeket »siris”-nek neveztek.

1.1.1 A közraktárak kialakulása a nagyvilágban
................................................

A már említett ókori kezdeteket követően a középkorban a községek és a városok létesítettek tárházakat, főleg a gabona tárolására, amelyek működését szigorú rendeletekkel szabályozták. A középkori kereskedelem fejlődésének megindulásakor minden fontos tengeri kikötőben és forgalmi csomóponton hoztak létre tárolókat.
A mai modern közraktározás alapjait Angliában rakták le, köszönhetően hatalmas tengeri forgalmának. A dokkokban tömegesen elraktározott árukról letétijegy jellegű árujegyet állítottak ki. A legrégebbi dokkok 1699-ben létesültek Liverpoolban és Birkenheadben, de nevezetesek raktáraikról többek között London, Bradford, Hull, Glasgow, Newcastle, Bristol és Southampton is. Angliában a tárházak három fajtája ismeretes: a dock, a wharr és a wharehaus. Az első a kikötők környékén ún. dokktársaságok kezetésében lévő raktárakat jelent, a második típus szintén kikötőkben, de magánkézben lévő tárolókat, míg a harmadik fajta kikötőktól távolabbi városokban szolgál raktározási-kereskedelmi célokat.
Anglia mellett természetesen más európai országokban és Amerikában is tért hódított e tevékenység, ami elsősorban a nemzetközi kereskedelem fejlődésével magyarázható. Anglia után a közraktári intézmény tegfontosabb kiindulópontja Hollandia, ahol törvényi szabályozás nélkül is nagy sikereket értek el, akárcsak Belgiumban.
Franciaországban Colbert már a XVII. században kereskedelmi célok megvalósítása érdekében rendelettel szorgalmazta a tárházak és a vámszabad raktárak létesítését. Később, 1858 és 1897 között, többször is hoztak törvényt közraktári tevékenység szabályozására, és ezek a törvények már alapját jelentették a ma is érvényes szabályoknak. Németországban a gabonaárak nagymértékű hanyatlása miatt kezdték szorgalmazni a közraktárak létesítését. A tárolók a szövetkezeti eszme alapján alakultak ki. A legkiemelkedőbb eredményeket Bajorország és Poroszország mondhatta magáénak. Ausztriában II. József császár ismerte fel a köztárházi intézményrendszer fontosságát, és porosz mintára rendeleti úton intézkedett meghonosításáról. A fellendülés azonban itt is, mint Európában mindenhol a XIX. század második felére tehető. Ezen évtizedekben, Európa országaiban sorra születtek a közraktározást szabályozó törvények:
Olaszországban, pl. 1871-ben következett be az első törvényes szabályozás. Oroszországban a gabonaüzlet az 1880-as évekig a kivitellel foglalkozó nagykereskedők kezében volt. 1884-től az állam a vasúttársaságok közbeiktatásával kedvezményes hitelt juttatott a mezőgazdasági termelőknek, így lehetővé vált a közvetítők szerepének csökkentése. Az 1888-ban hozott törvény a vasutakat az állami bank ügynökeivé jelölte ki és állami felügyelet mellett megengedte raktárházak létesítését. Svájcban az első közraktárak közköltségen jöttek létre. A törvényi szabályozás itt is a XIX. század második felében született meg, 1881-ben, és Európa más részeihez hasonlóan itt is a kétjegyrendszer valósult meg.
A legmodernebb rendszer az USA-ban alakult ki, messze túlszárnyalva minden más államot. Pénzszűke miatt a farmerek nem építettek tárolókat, de a vasúti vállalatok levették a vállukról ezt a terhet és a vasúti rakodóhelyeken építettek kisebb gabonatárolókat, ahonnan a gabonaszállítást követően a végállomásokon épült nagy befogadóképességű központi raktárakba kerülhetett, ahol ömlesztve tárolták. A gazdának így le kellett mondania saját gabonájáról és helyette osztályozott, ugyanolyan mennyiségű és minőségű árura tarthatott igényt. Ez a megoldás teljes mértékben megfelel a ma is érvényes követelményeknek. Az osztályozás elve élénkíti a kereskedelmet, és lehetővé teszi azt, hogy látatlanban, táviratilag is nagy mennyiségek felett rendelkezzenek.

9

mutass többet mutass kevesebbet

A kategória legkedveltebb kiadványai